Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-146

128 Az országgyűlés képviselőházának 146. ülése 1928 március 20-án, kedden. fizetni és azt mondja, hogy ha már kivetették az adót, inkább megfizeti azt az államnak, semmint az ügyvédi költséget, amely talán még nagyobb lenne. Ez az indokolás nélküli kivetés olyan súlyos sérelme a gazdatársadalomnak és ebből olyan súlyos megkárosítása származik, hogy nem csoda, ha a gazdaközönség elkeseredik, nem csoda, ha ugy érzi, hogy egész élete nemcsak a természettel, hanem a pénzügyi hatóságokkal folytatott állandó küzdelemben telik le. nem csoda, ha közben a családi fészek kihűl, ha a családi élet örömei megfogynak, ha a gyérmekzsibongás elhalkul és kétségbeesés és panasz vonul be azokba az apró kis födeles házakba. Még egyéb apróságok is vannak azután ezeknél a jövedelem- és vagyonadóknál. így például egyes tételeket kétszeresen vesznek adóalapul. Ez különösen előfordul az úgynevezett mellékhaszonvételeknél. Tessék Kis Péternek vagy Nagy Andrásnak arról gondolkozni, hogy mi az a mellékhaszonvétel, amikor talán az sem tudja, aki egyetemet is végzett. (Jánossy Gábor: Én sem tudom!) Mellékhaszonvétel alatt értjük például a jószágtartást. A jószágtartást kétszer adóztatják meg, mert először megadóztatják a rét jövedelmét, másodszor megadóztatják azt a súly- és létszámszaporulatot, amely előáll a rét terméséből a jószágállományban. Mindkettőt vagyonadó és jövedelemadó alá veszik ez alatt a rejtélyes szó alatt, hogy »mellékhaszonvétel« és a gazdaközönség legnagyobb része nem is veszi észre, hogy dupla adóztatás történik. Egyszer már szóvá kell ezt tenni. Én nagyon áttanulmányoztam ezeket a paragrafusokat és kénytelen vagyok rámutatni arra, hogy ezeknek a mellékhaszonvételnek ilyen módon történő megadóztatása szintén súlyos igazságtalanság. Érzik ezt a gazdák, de nem tudják, hogy miért van ez a baj, fellebbeznének is, de hiába fellebbeznek, mert a legjobb indulatú pénzügyigazgatóság sem tud rajtuk segiteni, sőt mi sem tudunk rajtuk segiteni, mi ezt a törvényt vagy végrehajtási utasitást, mely törvényerővel bir, meg nem változtatjuk. Bejelentjük azonban, hogy amennyiben megfelelő inditvány előterjesztetik, amennyiben a kormány ilyen javaslattal jön, a legnagyobb készséggel meg fogjuk szavazni, mert ez kötelességünk a gazdatársadalommal szemben. (Csontos Imre: De nem jön!) Nagyon szívesen fogom előterjeszteni annak idején a pénzügyi tárca tárgyalása alkalmával. Súlyos sérelem, hogy az elemi károkat, amelyek a gazdáknál a mostani abnormis viszonyok mellett annyira sürüek, még ha százszázalékosak is, soha százszázalékban nem számitják be. Itt azonban nem a pénzügyi hatóságok a hibásak. Méltóztassanak csak a dolog lényegével foglalkozni. Ezeknél az elemi károknál az irányadó elv a pénzügyi szabályok szempontjából az, hogy a bevetett területen micsoda kárt okozott az árviz. Ez a szabályszerű felfogás. Bihar vármegyében azonban ezelőtt két évvel a Körös szabálytalanul járt el, amennyiben a pénzügyi szabályok ellenére, nem a bevetett földekben tett kárt, hanem már januárban kiöntött, amikor még a területek nem voltak bevetve és a pénzügyi szabályok megsértésével ott maradt azon a földön egészen májusig, úgyhogy nem lehetett azt sem felszántani, sem bevetni. Most a százszázalékos kár előfordult. Kérték is az embereim, hogy a százszázalékos kárt állapítsák meg, miután azonban nem a termésben történt kár, ennélfogva a pénzügyi hatóságok kénytelenek voltak a fellebbezőket elutasítani, és a meglevő föld után, bár az nem termett semmit, a rendes, teljes adót voltak kénytelenek megfizetni. Nem a hatóságok hibásak ebben, hanem hibás maga a törvény (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon!) és ezt kell megváltoztatnunk. Amennyiben ezt a t. Képviselőház és a t. kormány megszívlelésre méltónak találja, én hajlandó vagyok ugyancsak a pénzügyi tárca tárgyalása alkalmával a megfelelő javaslatot ebben az irányban előterjeszteni. (Élénk helyeslés a jobboldalon. — Patacsi Dénes: Az igazságot kell keresni mindenütt!) Azt keressük, azért beszélek őszintén, leplezetlenül, nyiltan, mert ez a kötelességünk magunkkal, a kormánnyal, és az országgal szemben. (Élénk helyeslés és éljenzés a joboldalon.) Az adózásnál, amelyet mindig a család szempontjából nézek, — mert egész felszólalásomat a család, a nemzet szaporodása és erősödése érdekében tartom — ugyanezek az aggodalmak csak fokozódnak abból a szempontból, hogy egy-egy adóalany hány kivető közeg kezén megy keresztül. Pénzügyi szaktudósok, — akik közé én szerényen nem merem magamat számítani, mert én ugyan sokat tanultam a pénzügyi tudományokból, de ezt kitanulni sohasem lehet, (Derültség.) — pénzügyi szaktudósok szerint negyvenháromféle adót fizetünk csonka Magyarországon. Nem elég, hogy ezt a negyvenháromféle adót egy ember vesse ki egy emberre, hanem avval a földbirtokossal foglalkozik a kataszter, ott természetesen kivetik az adót a földbirtok után, azután a forgalmiadóellenőr is foglalkozik vele, s külön foglalkoznak vele a pénzügyigazgatóságnál a jövedelem- és a vagyonadó szempontjából. Ha ezeket az adókat redukálnók nyolc fajtára, — nagy számot mondok — akkor sokkal kevesebb költségbe kerülne az adók kivetése és behajtása, (Ugy van! a jobboldalon.) sokkal kevesebb volna az igazgatási felület, sokkal áttekinthetőbb volna az adózási rendszer. Ha már benne vagyunk a bajban, ha jövedelem- és vagyonadót kell fizetni, ideiglenesen inkább hozzányúlnék a földadó százalékkulcsához s annak ellenében, hogy a jövedelem- és vagyonadó egészen eltöröltetnék, helyette inkább magasabb földadót fizettetnék. Itt azonban behoznám a fokozatosságot. (Helyeslés jobbfelől.) A jövedelem- és vagyonadónál kötelező módon irányadónak óhajtanám (tekinteni a kataszteri tiszta jövedelmet, nem pedig az egyszerű becslést, amelyet a pénzügyigazgatóság hajt végre, úgyhogy nem az egyének felfogására (Ugy van! Ugy van! jobbfelől), hanem a mindenki által megtekinthető, ellenőrizhető közokiratra, mint szilárd alapra, a kataszteri tiszta jövedelemre helyezném a fő súlyt. Ha az a kataszteri tisztta jövedelem egyes helyeken a bekövetkezett művelési ágbeli változások folytán nem igazságos, mint ahogy nagyon sok helyen nem igazságos, mert a lecsapolások folytán az előbb értéktelen földek értékessé váltak, méltóztassék a kataszteri hivatalból kiigazítani. Ez sokkal kevesebb költségbe fog kerülni az államnak és sokkal igazságosabb lesz, sokkal nagyobb megnyugvást fog kelteni, mint a mai rettenetesem bonyolult adórendszer, amely mellett külön adóügyi szaktudósnak kell lennie annak, 'aiki el akar benne igazodni. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Másik oka a gazdaközönség eladósodásának az, hogy terményeit korán kénytelen eladni. (Ugy van! jobbfelől.) Végigjártam a választókerületemet és megáll'apitottam, hogy például