Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.

Ülésnapok - 1927-146

126 Az országgyűlés képviselőházának 146, ülése 1928 március 2U-án, kedden. ton: Az osak adótúlél vezmény ékben részesül! — Derültség,) Aggasztó tünet, hogy ugyanez van itt is. Megnehezül az idő viharos járása felettünk. Ugyanez alkalmazható a gazdákra, épen ugy, mint a tisztviselőkre. Hogy ez mit jelent, azt megint egy szám fogja mutatni. A 100 holdnál nagyobb gazdaságok által eltartott népesség száma csonka Magyarországon 1,676.000, a 100 holdnál kisebb gazdaságok által eltartott egyének száma — a keresőket és eltar­tókat, a tulajdonost, tisztet, alkalmazottat stb. mindenütt beleérve — 3,551.000. úgyhogy a földből élők száma csonka Magyarországon 5,227.000, vagyis a lakosságnak több, mint a fele. Most, amikor csonka Magyarországon ilyen helyzettel kell számolnunk, mikor nem ugy vagyunk, mint Anglia, ahol a városi né­pesség a lakosságnak talán már 70%-át teszi ki, akkor nekünk ma elsősorban ezekkel a föld­mives, ezekkel a gazdaemberekkel kell foglal­koznunk (Helyeslés.) és ezeknek megélhetését kell azzal az aggódó szeretettel figyelnünk, amellyel a nemzet jövőjét kell megalapoznunk. (Jánossy Gábor: Ez a fundamentum!) Ennek az 5,227.000 embernek a sorsa néhány év óta az eladósodás. Legutóbb a kereskedelemügyi mi­nister ur statisztikai adatokat kivánt besze­rezni. Mindnyájan megkaptuk ezeket a blan­kettákat, amelyeken az adósságot kell bevalla­niuk — ugy tudom — az 50 holdon felüli birtok­kal rendelkező birtokosoknak. Amig ez a sta­tisztika beérkezik, addig egypár esztendő el fog még telni. (Jánossy Gábor: Ujabb nyom­tatványok kellenek!) Az ujabb nyomtatványok már kimentek. (Jánossy Gábor: Nem fér rá az adósság!) Én nyomtatványok nélkül beszerez­tem egy járásbÍróság területéről az arra vonat­kozó adatokat, hogy hogyan adósodik el a ma­gyar föld. Ez a járásbiróság a berettyóujfalusi kir. járásbiróság. A berettyóujfalusi kir. járás­biróság területén 34 község van. Az egész já­rás területe 162.453 katasztrális hold, lélek­száma pedig 80.557. Ezen a 162.453 katasztrális hold területen a hivatalos statisztika szerint a földbirtok meg­terhelése, tehát a teher, amely telekkönyvileg van bekeibelezve, amely nyilván van 'tartva és amely csak egy része az eladósodásnak (Gaal Gaston: Ötven holdon felül!) 1926-ról és 1927-ről a következő adatokat mutatta. 1926-ban a bizto­sítéki zálogjog a bekebelezett váltóhitel alap­ján 508 esetben 603.744 pengő 91 fillér értékben, eeyéb hitel biztositásária 105 esetben 149.913 pengő 71 fillér, összesen 613 753.658 pengő 62 fil­lér. 1927-ben ugyancsak biztosítéki zálogjog, váltóhitel alapján — méltóztassék a számokra ügyelni — már nem 508 esettlben, hanem 2691 esetben 2,224.955 pengő 55 fillér, egyéb hitel biz­tosit ására most már nem 105. hanem 400 eset­ben 1,082.794 pengő 78 fillér, vagyis összesen 3091 esetben — az előhh 613 eset volt — most már 3 307.750 pengő 33 fillér, az 1926-iki 753.658 pengő 62 fillérrel szemben. Egyéb címen is van: for­galmi jelzálogjog, záloglevél, öröklés, hagyo­mánvi és egy éh követeléseikre 1926-ban 391 eset­ben 1876.932 pengő 96 fillér, 1927-ben 309 esetben 3,294.937 pengő 45 fillér; végrehíajitási zálogjog bekebelezése 1926-ban 326 esetben 563.973 pengő 18 fillér, 1927-ben 1.620.834 pengő 54 fillér... (Jánossy Gábor: Ne tovább! — Malasits Géza: Van més tovább!) A további részleteket elha­gyom. Az összes mindenféle címen két esztendő alatt ennek a járásbíróságnak területén beke­beleztek 12,114.123 pengő 41 fillér tartozást. (Gaal Gaston: ötven holdon felül 1 ? — Jánossy Gábor: Ötven holdon felül?) Nem, az összesre! Ebből egy katasztrális hold földre 71 pengő megterhelés esik, egy emberre — beleértve a ma született gyermeket is — 150 pengő. (Já­nossy Gábor: Ezt nem hirja ki a föld!) Ezt nem birja ki a föld, annál kevéshbé, ment nem 71 pengő esik egy megterhelt holdra; van még ki­vételesen olyan birtok, amelyre bekebelezés nem vezettetett. Átlag-számokkal dolgoztam, de azt hiszem, hogy ez az átlagszám is megdöb­bentő és feltétlenül nemcsak gondolkodásra, hanem cselekvésre is serkenthet. (Ugy van! a jobboldalon.) Most ha nézzük, hogy miből származott en­nek a földbirtoknak eladósodása, kénytelen vagyok rámutatni arra, hogy a közterhek túl­zott emelkedése volt az egyik igen lényeges ok, amelyből az eladósodásnak ez a nagy mértéke származott. Hogy micsoda óriási terhet jelent a közterheknek ez a mostani fokozott és súlyos behajtása és a behajtás körüli szigorú eljárás, arra megint csak egy adatot fogok felhozni. Biharnagybajom községben —• nevekkel dolgo­zom — 1927-ben 23.000 pengőt tett ki a behajtott késedelmi kamat. 23.000 pengőt akkor, amikor a község lakosainak száma 4312, tehát itt bele­értve a ma született gyermeket is, (Jánossy Gábor: És a születendőket!) minden egyes lé­lekre 5 pengő késedelmi kamat esik; ennyivel járult ott hozzá mindenki az állam terheihez. (Gaal Gaston: Az adógép!) Ezek adatok, ezek tények, (Jánossy Gábor: Beszélő számok !) ame­lyekkel számolni kell, és amikor ezeket az ada­tokat erről az oldalról tesszük szóvá, tesszük ezt egyrészt azért, hogy a külföld felé jajkiál­tás legyen, hogy a trianoni békeszerződés olyan terheket rótt erre a megcsonkított, kira­bolt országra, amelyeket teljes anyagi össze­roppanása nélkül elviselni képtelen, másrészt pedig igenis, mindent elkövetünk és segítsé­gére kivánunk lenni a kormánynak is abban, hogy megismerje ezeket az állapotokat és hogy lehetőleg könnyitsünk, segitsünk a népen. Mert le kell számolnunk azzal, tudnunk kell mind­nyájunknak, hogy ennek a trianoni átoknak a terhét nyögnünk^ kell mindaddig, amig ez a trianoni nem békeszerződés, hanem fegyver­szüneti szerződés fel nem mondatik, amig ez a trianoni szerződés bennünket köt. De legalább, amennyit lehetséges, annyit könnyitsünk és a legkevésbé teherbírókról a terheket hárítsuk azokra, akik inkább képesek azok elviselésére. A késedelmi kamat és az adóhátralékok kérdésénél rá kell mutatnom arra, hogy tulaj­donképen fonák helyzet és lehetetlen állapot az, hogy csonka Magyarországon a földmives­ïiép állandóan ilyen rettenetes adóhátralékok­kal és késedelmi kamatokkal küszködik. Nagy anomáliát fedezek fel abban, — s azt hiszem, minden gazdálkodó és gazdasági kérdésekké! foglalkozó képviselőtársam igazat fog nekem adni ebben — hogy nálunk^ a költségvetési év július 1-én kezdődik, az adóév azonban január 1-én. Vagyis amikor kivetik az adót az év ele­jén, januárban, februárban, stb., akkor költség­vetési évünk még nem is kezdődött meg. Ez tehát az államrezon szempontjából megvilágí­tott anomália. De az egyéni gazdasági rezon szempontjából megvilágítva szintén ferde hely­zet áll elő. Nálunk ugyanis a gazdaközönség nem ja­nuár 1-étől. nem az adóév kezdetétől fizetőké­pes. Nálunk a gazda egyszer arat, egyszer tud fizetni: ősszel. (Ugy van!) Ha az adóév kezde­tét a költségvetési év kezdetével tennők egy időpontra, ha az adóév is július 1-én kezdőd­nék, akkor mire az adókivetés megtörténnék, mire a gazda tudná mit kell fizetnie, körülbelül épen hozzá is jutna pénzéhez, lenne fedezete s

Next

/
Oldalképek
Tartalom