Képviselőházi napló, 1927. X. kötet • 1928. március 14. - 1928. március 30.
Ülésnapok - 1927-146
126 Az országgyűlés képviselőházának 146, ülése 1928 március 2U-án, kedden. ton: Az osak adótúlél vezmény ékben részesül! — Derültség,) Aggasztó tünet, hogy ugyanez van itt is. Megnehezül az idő viharos járása felettünk. Ugyanez alkalmazható a gazdákra, épen ugy, mint a tisztviselőkre. Hogy ez mit jelent, azt megint egy szám fogja mutatni. A 100 holdnál nagyobb gazdaságok által eltartott népesség száma csonka Magyarországon 1,676.000, a 100 holdnál kisebb gazdaságok által eltartott egyének száma — a keresőket és eltartókat, a tulajdonost, tisztet, alkalmazottat stb. mindenütt beleérve — 3,551.000. úgyhogy a földből élők száma csonka Magyarországon 5,227.000, vagyis a lakosságnak több, mint a fele. Most, amikor csonka Magyarországon ilyen helyzettel kell számolnunk, mikor nem ugy vagyunk, mint Anglia, ahol a városi népesség a lakosságnak talán már 70%-át teszi ki, akkor nekünk ma elsősorban ezekkel a földmives, ezekkel a gazdaemberekkel kell foglalkoznunk (Helyeslés.) és ezeknek megélhetését kell azzal az aggódó szeretettel figyelnünk, amellyel a nemzet jövőjét kell megalapoznunk. (Jánossy Gábor: Ez a fundamentum!) Ennek az 5,227.000 embernek a sorsa néhány év óta az eladósodás. Legutóbb a kereskedelemügyi minister ur statisztikai adatokat kivánt beszerezni. Mindnyájan megkaptuk ezeket a blankettákat, amelyeken az adósságot kell bevallaniuk — ugy tudom — az 50 holdon felüli birtokkal rendelkező birtokosoknak. Amig ez a statisztika beérkezik, addig egypár esztendő el fog még telni. (Jánossy Gábor: Ujabb nyomtatványok kellenek!) Az ujabb nyomtatványok már kimentek. (Jánossy Gábor: Nem fér rá az adósság!) Én nyomtatványok nélkül beszereztem egy járásbÍróság területéről az arra vonatkozó adatokat, hogy hogyan adósodik el a magyar föld. Ez a járásbiróság a berettyóujfalusi kir. járásbiróság. A berettyóujfalusi kir. járásbiróság területén 34 község van. Az egész járás területe 162.453 katasztrális hold, lélekszáma pedig 80.557. Ezen a 162.453 katasztrális hold területen a hivatalos statisztika szerint a földbirtok megterhelése, tehát a teher, amely telekkönyvileg van bekeibelezve, amely nyilván van 'tartva és amely csak egy része az eladósodásnak (Gaal Gaston: Ötven holdon felül!) 1926-ról és 1927-ről a következő adatokat mutatta. 1926-ban a biztosítéki zálogjog a bekebelezett váltóhitel alapján 508 esetben 603.744 pengő 91 fillér értékben, eeyéb hitel biztositásária 105 esetben 149.913 pengő 71 fillér, összesen 613 753.658 pengő 62 fillér. 1927-ben ugyancsak biztosítéki zálogjog, váltóhitel alapján — méltóztassék a számokra ügyelni — már nem 508 esettlben, hanem 2691 esetben 2,224.955 pengő 55 fillér, egyéb hitel biztosit ására most már nem 105. hanem 400 esetben 1,082.794 pengő 78 fillér, vagyis összesen 3091 esetben — az előhh 613 eset volt — most már 3 307.750 pengő 33 fillér, az 1926-iki 753.658 pengő 62 fillérrel szemben. Egyéb címen is van: forgalmi jelzálogjog, záloglevél, öröklés, hagyománvi és egy éh követeléseikre 1926-ban 391 esetben 1876.932 pengő 96 fillér, 1927-ben 309 esetben 3,294.937 pengő 45 fillér; végrehíajitási zálogjog bekebelezése 1926-ban 326 esetben 563.973 pengő 18 fillér, 1927-ben 1.620.834 pengő 54 fillér... (Jánossy Gábor: Ne tovább! — Malasits Géza: Van més tovább!) A további részleteket elhagyom. Az összes mindenféle címen két esztendő alatt ennek a járásbíróságnak területén bekebeleztek 12,114.123 pengő 41 fillér tartozást. (Gaal Gaston: ötven holdon felül 1 ? — Jánossy Gábor: Ötven holdon felül?) Nem, az összesre! Ebből egy katasztrális hold földre 71 pengő megterhelés esik, egy emberre — beleértve a ma született gyermeket is — 150 pengő. (Jánossy Gábor: Ezt nem hirja ki a föld!) Ezt nem birja ki a föld, annál kevéshbé, ment nem 71 pengő esik egy megterhelt holdra; van még kivételesen olyan birtok, amelyre bekebelezés nem vezettetett. Átlag-számokkal dolgoztam, de azt hiszem, hogy ez az átlagszám is megdöbbentő és feltétlenül nemcsak gondolkodásra, hanem cselekvésre is serkenthet. (Ugy van! a jobboldalon.) Most ha nézzük, hogy miből származott ennek a földbirtoknak eladósodása, kénytelen vagyok rámutatni arra, hogy a közterhek túlzott emelkedése volt az egyik igen lényeges ok, amelyből az eladósodásnak ez a nagy mértéke származott. Hogy micsoda óriási terhet jelent a közterheknek ez a mostani fokozott és súlyos behajtása és a behajtás körüli szigorú eljárás, arra megint csak egy adatot fogok felhozni. Biharnagybajom községben —• nevekkel dolgozom — 1927-ben 23.000 pengőt tett ki a behajtott késedelmi kamat. 23.000 pengőt akkor, amikor a község lakosainak száma 4312, tehát itt beleértve a ma született gyermeket is, (Jánossy Gábor: És a születendőket!) minden egyes lélekre 5 pengő késedelmi kamat esik; ennyivel járult ott hozzá mindenki az állam terheihez. (Gaal Gaston: Az adógép!) Ezek adatok, ezek tények, (Jánossy Gábor: Beszélő számok !) amelyekkel számolni kell, és amikor ezeket az adatokat erről az oldalról tesszük szóvá, tesszük ezt egyrészt azért, hogy a külföld felé jajkiáltás legyen, hogy a trianoni békeszerződés olyan terheket rótt erre a megcsonkított, kirabolt országra, amelyeket teljes anyagi összeroppanása nélkül elviselni képtelen, másrészt pedig igenis, mindent elkövetünk és segítségére kivánunk lenni a kormánynak is abban, hogy megismerje ezeket az állapotokat és hogy lehetőleg könnyitsünk, segitsünk a népen. Mert le kell számolnunk azzal, tudnunk kell mindnyájunknak, hogy ennek a trianoni átoknak a terhét nyögnünk^ kell mindaddig, amig ez a trianoni nem békeszerződés, hanem fegyverszüneti szerződés fel nem mondatik, amig ez a trianoni szerződés bennünket köt. De legalább, amennyit lehetséges, annyit könnyitsünk és a legkevésbé teherbírókról a terheket hárítsuk azokra, akik inkább képesek azok elviselésére. A késedelmi kamat és az adóhátralékok kérdésénél rá kell mutatnom arra, hogy tulajdonképen fonák helyzet és lehetetlen állapot az, hogy csonka Magyarországon a földmivesïiép állandóan ilyen rettenetes adóhátralékokkal és késedelmi kamatokkal küszködik. Nagy anomáliát fedezek fel abban, — s azt hiszem, minden gazdálkodó és gazdasági kérdésekké! foglalkozó képviselőtársam igazat fog nekem adni ebben — hogy nálunk^ a költségvetési év július 1-én kezdődik, az adóév azonban január 1-én. Vagyis amikor kivetik az adót az év elején, januárban, februárban, stb., akkor költségvetési évünk még nem is kezdődött meg. Ez tehát az államrezon szempontjából megvilágított anomália. De az egyéni gazdasági rezon szempontjából megvilágítva szintén ferde helyzet áll elő. Nálunk ugyanis a gazdaközönség nem január 1-étől. nem az adóév kezdetétől fizetőképes. Nálunk a gazda egyszer arat, egyszer tud fizetni: ősszel. (Ugy van!) Ha az adóév kezdetét a költségvetési év kezdetével tennők egy időpontra, ha az adóév is július 1-én kezdődnék, akkor mire az adókivetés megtörténnék, mire a gazda tudná mit kell fizetnie, körülbelül épen hozzá is jutna pénzéhez, lenne fedezete s
