Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.

Ülésnapok - 1927-138

'Az országgyűlés képviselőházának 138. célokat itt mellőzni méltóztatnak, ezzel egyfe­lől a közegyészségügy érdekein méltóztatnak igen súlyos sebet ejteni, másfelől pedig, ha itt-ott mégis, dacára annak, hogy a közegész­ségügyi célokra való forditás innen kitörölte­tik, a helyi hatóságok a közegészségügyi véde­kezés terén a kötelességeiket megtenni igye­keznek, (Zaj a balközéven.) elsősorban pedig a tuberkulózis ellen kívánják azt a nagy nemzeti küzdelmet folytatni, (Gaal Gaston: Adózzon az egész ország erre a célra!) akkor ez csak ujabb adókkal lesz lehetséges és akkor megint csak ujabb adóemelés fog bekövetkezni. Ezt akarom főleg" t. gazdaképviselőtársaim figyelmébe ajánlani, hogyha törlik innen ezt a szót, ugy másfelől adóemeléssel kell számol­niuk. Én tehát nagyon kérem a közegészség­ügy óriási érdekeinek szempontjából, hogy ne méltóztassanak a közegészségügyi célokat itt mellőzni, annál kevésbé, mert a közegészség­ügy és az állategészségügy kölcsönhatásban vannak, nem kalandozunk el tehát idegen térre akkor, ha ebbe az eszmekörbe bevonjuk a köz­egészségügy terén való működést is. (Gaal Gaston: Csak az adózás terén kalandozunk el!) Az adózásra nézve pedig Gaal Gaston igen t. képviselőtársamnak azt vagyok bátor vála­szolni, hogyha innen törli ezt a meghatáro­zást, akkor igenis a másik oldalon adóemelés fog bekövetkezni és ez az adóemelés bizonyára keservesebb lesz, mintha itt forszirozottabban fogjuk állategészségügyi célokra felhasználni a rendelkezésre álló alapot. Teljesen elisme­rem az állattenyésztési és állategészségügyi kérdések nagy fontosságát, épen azért vagyok hajlandó lemondani arról, hogy ezt a relative dus forrást kulturális célokra is fordítsuk; er­ről vérző szívvel lemondok és közülünk többen is lemondanak, de kérjük, hogy legalábbis a közegészségügyi célokra való fordítást mél­tóztassanak meghagyni és méltóztassanak a minister urnák bölcs belátással tett javaslatát figyelembe venni. Hiszen épen a minister úr­maik vannak leginkább szivéhez r kötve ezek az állategészségügyi érdekek; ő mégis számolt a fennálló konkrét ' helyzettel és számolt azzal, hogy a vármegyék csakis ebből az alapból — amelyet Gaal Gaston t. képviselőtársam rendel­kezési alapnak nevezett, jó értelemben elfoga­dom ezt az elnevezést — képesek ezeket a nagy nemzeti feladatokat teljesíteni. Én tehát elsősorban hozzájárulok Csák Ká­roly t. képviselőtársam javaslatához, amely az eredeti ministeri szöveget kivan ja helyreállí­tani. Amennyiben ez nem fogadtatnék el, ugy hajlandó volnék kompromisszumból az Éhn­féle javaslatot, most már Frühwirth t. képvi­selőtársam által módosított formájában elfo­gadni; végső esetben elfogadom Éhn Kálmán t. képviselőtársamnak különben nagyon prak­tikus javaslatát, semmi szin alatt nem járul­hatok azonban hozzá a bizottság javaslatához. Ennyit tartottam szükségesnek a közegész­ségügy érdekében megemlíteni. Elnök: Kivan még- valaki szólani 1 ? Fitz Arthur jegyző: Pintér László! Elnök: A képviselő ur nincs itt. Ki követ­kezik? Fitz Arthur jegyző: Szabó Sándor! Szabó Sándor: T. Ház! Pár szóval bátor vagyok én is a, tárgyalás alatt lévő szakaszhoz hozzászólni. Megállapítom, hogy az e szakaszban „fog­lalt rendelkezések a legnagyobb érdeklődést váltották ki a törvényjavaslat összes szakaszai között, ugy a bizottságban, mint a plénumban. Megállapítom továbbá, hogy itt körülbelül két ülése 1928 március 2-án, pénteken. 301 szempont ütközik meg. Az egyik az, hogy meg legyen-e adóztatva a kutya, vagy ne legyen megadóztatva. (Éri Márton közbeszól,} Bocsá­natot kérek, akkor a bizottságban nem méltóz­tatott a vitát figyelemmel kisérni, ahol első­sorban e körül forgott a vita. Lesz még egy al­ternatívám, amelyre rá fogok mutatni. Általános és részletes szempontok is kíván­ják, hogy a kutya meg legyen adóztatva, épen azért a javaslat is ilyen rendelkezéseket tartal­maz. Mármost ennek mértékéről beszélve, meg­állapítom, hogy ez a kétpengős maximum kö­rülbelül annyi, mint egy egyszoba-konyhás la­kás adója. Rá kell tehát mutatnom arra, hogyha egy kutya után annyi adót kell fizetni, mint egy zsellérház után, amelyben a mező­gazdasági falvak lakosságának legnagyobb része éli le életét, (Ugy van! balfelől.) ak­kor igenis nagy adót vetettünk ki arra az ebre, amely a földmivesembérnek segítőtársa, nem is szólva a pásztoremberről, ahol néha egy-két bojtárgyereket is helyettesit. Ezek mind prak­tikus szempontok. A tanyák világában pedig, méltóztassanak elképzelni, ahol puskát, lőfegy­vert nem tarthatnak, a kutya valósággal a földmives ember életét védi, védi a tűzkártól, mindentől, gonosz emberek kártételeitől, de az állatok kártételeitől is megvédelmezi. Ezért van az, hogy ez a látszólag csekély jelentőségű kérdés olyan nagy érdeklődést váltott ki a Képviselőház tagjaiból. De még más szempontot is látok. Azt lá­tom ugyanis, hogy itt a falusi szempont, a köz­ségek szempontja megint elhalványodott. Hol­nap fog összeülni a falvak kongresszusa, ahol a falvak érdekeinek megvilágítása lesz a cél és azokat a panaszokat, amelyek ott élnek és orvoslásra szorulnak, fogják napirendre tűzni. Kijelentem, hogyha ezt a témát a napirendre felvennék, ez keltené ott is a legnagyobb érdek­lődést, mert ez a legtöbb 1 embert érdekli. Azok­nak az embereknek odakint a falvakban az, amikor ebben a törvényjavaslatban ilyen intéz­kedést teszünk, jobban fog fájni, mintha más adót duplájára felemelnének; ez utóbbi nem fájna ugy, mintha az ebadót egy pengőről két pengőre fel fogják emelni. Az ebadó tehát súlyos adó és ha igazságos akarok lenni a hováforditás kérdésében, akkor nekem nemcsak a magasabb állami szemponto­kat kell tekintenem, hanem tekintetbe kell ven­nem azokat a kicsiny, partikuláris szemponto­kat is, amelyek elsősorban érdeklik a falu né­pét, hiszen ez az adó elsősorban a falu népével, a falu népének életérdekeivel van összefüg­gésben. Én tehát azt mondom, hogy az ebadó hová­forditása kérdésének eldöntésénél nem mellőz­hetjük a községi szempontokat sem. Most egy­másután jó néhány törvényre tudnék rámu­tatni, ahol mi, falusi képviselők — méltóztassék csak előállani — a falu szempontjait igenis háttérbe hagytuk. Nem mondom:, hogy ezek a szempontok elsősorban állók és mindenek fe­lett valók, de a nagy állami érdekből tekintetbe kell venni azokat is. Arról beszéltek, hogy 50 évisr elfeledkeztek a faluról és most talán fölfedeztük. Megállapi­tom. hogyha felfedeztük is a falut, érdekeinek megvédéséről mégis elfeledkeztünk. A magam részéről Klein Antal t. képviselő­társam indítványához csatlakozom a hováfor­ditás tekintetében. (Helyeslés.) Ha már céladó ez az adó, legyen annak a célnak körében fel­használva, amely célt kitűztek, vagyis az állat­egészségügy körében kihasználva. Ha ez a tör­vény a végrehajtás során bizonyos olyan köte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom