Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.

Ülésnapok - 1927-136

260 Az országgyűlés képviselőházának tokra is kiterjesztem. — Ebhez képest tehát ezentúl a vágóhidak on az emberi fogyasztásra szánt kisállatokat (borjakat, csikókat, sertéseket, malacokat, juhokat, bárányokat, kecskéket és gödölyéket), — az 54.300/1908. F. E. sírendelet 47. §-ának 2. bekezdésében emiitett eseteken kivül — csak megfelelő módon történt elkábitás után szabad elvéreztetni«. Ezt a minister ur — nagyon helyes indokokból — 1926 augusztus 13-án adta ki. De be kell jelentenem a mélyen t. minister urnák, hogy ezt a rendeletet abszolúte nem érvényesítették, mert azt a budapesti vágóhidakon teljességgel nem vették figyelembe és ma sincs végrehajtva. Ez tehát tisztán elméleti dolog maradt, amelynek a minister ur nem tudott érvényt szerezni. Én azt képzelem, hogyha a megfelelő utakat megkeressük, akkor a legnagyobb kifogást, a zsidóságnak jogos és indokolt kifogását áthidalhatjuk és nem történik semmiféle ilyen vallási támadás és semmiféle méltánytalanság a zsidókkal szemben. Azért módot kell adnunk erre; ha a parlament inditványomhoz hozzájárul, ezt az indokolt tételt kivesszük és lehetővé tesszük, hogy a zsidóság továbbra is sakterolhassa a saját fogyasztására szánt állatokat. Meg vagyok arról győződve, hogy ennek a törvénynek egyéb rendelkezései rendkivül helyesek és modernek; én. aki sokat foglalkoztam épen a^ kis földmivesember szempontjából állategészségüggyel, teljes meggyőződéssel vallom, hogy ez a törvény a modern törvényalkotásnak egyik legszebb példánya, amelyet örömmel üdvözlök és az általános tárgyalás alapjául elfogadok. Egyben mély tisztelettel kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék beterjesztett indítványaimat szintén elfogadni! (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a jobboldalon és a közéven.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Reischl Richárd! Reisehl Richárd: T. Ház! Kérem a tanácskozásképesség megállapitását ! Elnök: Kérem a jegyző urakat, szíveskedjenek a jelenlevő képviselő urakat megszámlálni. (Megtörténik.) Minthogy a Ház nem tanácskozásképes, az ülést öt perere felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A szó folytatólag Reischl Richárd képviselő urat illeti. Reischl Richárd: T. Ház! Mi sem természetesebb, mint hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot én is nagy örömmel látom, mert mint agrárius nagyon jól tudom azt, hogy Magyarország állatállománya, milyen óriási értéket képvisel és különösen mint gyakorlati gazda tapasztalom, hogy micsoda óriási károkat^ okoznak az állatbetegségek évenként az országnak. Statisztikai adatok nincsenek a kezeim között, de azt hiszem, nem mondok nagyot, amikor azt állitom, hogy legalább 25—30 millió pengőre becsülhető az a veszteség, amely csonka Magyarországot évente az állatok pusztulása által éri. Az előadó urnák tömör, világos és gazdasági érzékre mutató előadását élvezettel hallgattam és nem is akarok a felett kritikát gyakorolni, csak három dolgot szerettem volna tőle hallani, szerettem volna, ha beszédében ezekre is kitért volna. Először

1 is az előadó ur azt állitotta, hogy ez a törvényjavaslat a régi törvényből átvett bizonyos paragrafusokat, amelyek felhatalmazáist adnak a minister urnák arra, hogy bizo136. ülése 1Ó28 február 29-én, szerdán. nyos esetekben rendeletekkel egészítse ki a törvényt. Nagyon jól tudom, hogy egy exakt, pozitiv és minden izében végleges törvényt nem lehet hozni különösen az állategészségügy terén, mert hiszen mindig vannak ujabb kutatások, ujabb találmányok, amelyek az állategészségügy érdekében értékesíthetők, mégis jobban szerettem volna, ha ebbe a törvényjavaslatba kevesebb ilyen rendelkezési lehetőség jutott volna bele. Mert mi lesz ennek a végeredménye? Az, hogy ez az állami bürokratizmust ismét túltengésbe viszi. Amig a jelenlegi minister ur ül a ministeri székben, meg vagyok nyugodva, hogy a gazdák érdekeit minden vonalon meg fogják védeni, de előfordulhat olyan eset is, hogy a körülötte lévő hatalmasok olyan rendelkezéseket fognak kiadni, amelyek nem épen a gazdák érdekeit fogják védeni. A másik dolog, amit az előadó ur beszédéből kiveszek az, hogy átsiklott azon, hogy a pénzügyminister ur nagyon csekély összeget bocsát a földmivelésügyi minister ur rendelkezésére az állategészségügy ^megvédésére. Sajnálattal kell azt konstatálnunk, hogy épen olyan lagrárországban, mint Magyarország, amelynek többségi pártja magán viseli az agrár nevet, ,a pénzügyminister mindig elzárkózik, amikor agrárérdekek védelméről van szó. A harmadik dolog pedig, amit szintén kihagyott az előadó ur beszédéiből, a cigánykérdés. Mi, akik gyakorlatilag gazdálkodunk, < nagyon jól tudjuk, hogy az állatbetegségek terjesztői a cigányok. Nem mondok nagyot, ha azt állitom, hogy a sertéseknél 80%-bian, egyéb állatoknál 50%-ban, ,a baromfiaknál pedig szinte 100%-ban a cigányok az okai annak» hogy a betegségek leküzdhetetlenek. Rámutatok arría, hogyha például egy tavaszi napon az országúton végigvonul egy cigánykaraván, annak nyomában egy-két hét múlva olyan pusztulás áll elő a sertés- és baromfiállományban, amely legalább is eléri azt a mértéket, amelyet előbb emiitettem. Malasits Géza tisztelt képviselő ur a törvényjavaslattal kapcsolatosan azt a kifogást emelte, hogy túlszigoruan hajtják végre alz ebzárlatot, és vannak vidékek, akol már évek óta tart az ebzárlat. Ezzel az ebtartó gazdák érdekét akarta itt megvédelmezni, • azt mondván, hogy túlszigoru az ebzárlat végrehajtása. Én ezzel szemben 'mint gazda azt állitom, hogy sohasem elég szigorú az ebzárlat, mert Magyarország állatállományában veszettség következtében évenkint óriási pusztulás mutatkozik. De ennek nemcsak aiz állatállományra. hanem miagukra az emberekre is óriási kihatása van. Az én kerületemhői jelenleg 27 emiber van a Pasteur-intézetben; pedig három éve van ebzárlat. Szerencsére a főbiró most elrendelte, hogy minden ikóholr ebet, amelyet az utcán póráz nélkül találnak egyszerűen agyon kell lőni. Ez a leghelyesebb' és; a legrtadikálisialbb eljárás. Szerintem, ez az egyetlen módja annak, hogy végre kipusztítsuk a veszettség csiráját ebből az országból. (Ugy van! jobbfelől.) A cigánykérdéssel kapcsolatbiain; legyen szabad rámutatnom arra, hogy a múltban

1 r már próbálkoztak ezzel a kérdéssel magánszemélyek, próbálkozott azután maga a hatóság is, de eredményt nem ért el. Szerintem pedig ai cigánykérdés megoldása nélkül hiába csinálunk állategészségügyi törvényt. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Épen azért szükségesnek tartóim, hogy a kormány erélyes intézkedéseket tegyen!, ame1 lyekkel ezt a kérdést egyszersmindenkorra meg-