Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.
Ülésnapok - 1927-135
r Âz országgyűlés képviselőházának 135. ülése 1928 február 28-án, kedden. dig- nem volt hatalmában eddig, az jelenleg megadatik neki, mégpedig »aibban a formában, hogy mindama községekben, ahol állandó fertőző betegségek szoktak fellépni, a ministernek jogábajn áll a védőoltásokat hVvaitalból is elrendelni. • Ennek azoiniban természetesen az a korolláriuma amit már elŐrebocsátottáin, hogy az ilyen védőoltások következtében elhulott állaitokért a kártérités teljes összegben, tehát száz százalékban âz államot fogja terhelni. így tehát az a rettegés, amelv az állattulaj donöst eddig visszatartotta az oltástól, immár megszűnik és reméljük, hogy ez ^nasgy mértékben elő fogja segíteni állategészségügyünket, A törvényjavaslat részletesen felsorolja mindazokat az eseteket, amelyekre aiz állatbetegség elfojtására vonatkozó általános és részlges intézkedések vonatkoznak. így 16 olyan betegséget állapit meg, amely mint veszedelmes fertőző betegség, bejelentési kötelezettség alá tartozik. Mert a törvény világosan elrendeli, hogy mindenki, akinek állata fertőző betegségben megbetegedett, vagy erre a betegségre gyanús, vagy a fertőzésre gyanús, azonnal tartozik a helyi hatóságnak ezt bejelentem 5 , amely intézkedik, hogy a m. kir. állatorvos^ a betegséget megállapítsa és /a szükséges intézkedéseket megtegye. De ugyancsak ez a fejezet intézkedik külön-külön az egyes fertőző betegségek elfoitását illetőleg is. Itt csak azt kivánom kiemelni, hogy mig a keleti 'marhavésznél még .a gyógyítás kísérletét is csak a minister engedélyezheti, a többieknél a javaslat a gyógyitást legtöbbnyire az állatorvos közbenjöttéhez kötik, elvéreztetéséhez is hatósági engedély kell, a boncolást is csak az állatorvosnak engedélyezi, tehát megszabja mindazokat a feltételeket, amelyek a tovább terjedést iparkodnak meggátolni. A rühösség kérdésében uj intézkedés az, hogy amennyiben az illető tulajdonos nem gyakorolja, a gyógyítást, az ő költségére az állam, illetőleg a hatóság köteles azt elvégeztetni. A kártérités kötelezettségére nézve már előadtam, hogy az 50—100 százalékig az államot terheli. Mindazokban az esetekben, amikor a fertőző betegséar már tényleg megállapittaitott, bizonyos skála van megállapítva. Ahol a boncolás csak gyanút állapit meg, ott 100 százalékig, ahol pedig nem találtatik az állat a kérdéses fertőző betegségnek szintén 100 százalékos, hivatalosan elrendelt oltás esetén ugyancsak 100 százalékos kártérítés iár az állat tulajdonosának. Hogy mely esetekben nem jár kártérités, — már büntetési jelleg következtében — azt a törvényjavaslat felswolia. Iffy, amikor bárki tilalmas módon más országból hoz be állatot, amikor az illető ismeri a betegséget, átruházza az állatot abból a célból, hogy igy a kártérítési összeghez jusson, amikor megszegi a zárkérdést stb. Mindezek azonban csak igen kis térre és mindannyiszor olyan esetekre szólnak, amikor az illető rosszhiszeműsége minden kétségen felül áll. Ami az állatorvosi gyakorlatot illeti, általános szabály az, hogy Magyarországon állatorvosi gyakorlatot csak az folytathat, aki állatorvosi oklevéllel rendelkezik. Csak a régi jogot védi a törvény és megengedi azt. hogy az illető állattulajdonos esetleg kísérleteket vagy kisebb műtéteket végezzen.'amellyel minden gazdaságban előfordulnak, és amelyekhez nem szükséges állatorvosi beavatkozás, de csakis ezen törvény keretein belül. Az állategészségügyi hatóságok fejezete megállapítja, hogy vannak helyi állategészségügyi hatóságok, vannak állatrendőrségi hatóságok és első-, másod-, .harmadfokú hatóságok. A helyi hatóságok tulajdonképen csak a kis községekben különböznek az elsőfokú állategészségügyi hatóságtól, amennyiben a községben a helyi hatóságok a biró és a jegyző és ugyancsak az állatrendőrségi elsőfokú hatóság a főszolgabíró. Ellenben másutt a helyi hatóságok és az állategészségügyi hatóság összeesnek, amennyiben rendezett tanácsú városban a- tanács által kiküldött hivatalnok, másodfokon a tanács és harmadfokon természetesen a fölmivelésügyi ministerium. Ugyancsak igy van a törvényhatósági városokban is elsőfokon a tanács által kiküldött tisztviselő, másodfokban a tanács és harmadfokban a ministerium. Ezekben tehát semmiféle eltérés nincs. Ami a különböző állategészségügyi rendőri hatóság hatáskörét és kötelességeit illeti, ez ki^ terjed mindenre, ami azt célozza, hogy az állategészségügynek állapotát szemmel tartsa, az esetleges bajokat azonnal elfojtsa és a szükséges intézkedéseket megtegye. Üjitás az, hogy a helyhatósági állatorvosok ezentúl nemcsak ezeket a tényeket, hanem különösen az apaállatok állandó felügyeletét is természetesen hivatalból kifolyólag díjmentesen tartoznak elvégezni. - ; Ezek azok, amelyek, nagyjában átfutva ezen a 124 §-on, megjegyzést kívántak. Természetesen hosszan lehetne indokolnom azokat az intézkedéseket, amelyek szükségessé tették, hogy a magánállatorvosi gyakorlatot is bizo» nyos tekintetben szabályozzuk. De hivatkozom az együttes bizottságnak egy elfogadott határozati javaslatára, amely arra kérte fel a földmivelési minister urat, hogy készf'tsen elő és minél élőbb terjesszen be javaslatot az állatorvosi gyakorlat államosítását illetőleg. (Helyeslés jobbfelől.) Ugyancsak egy másik határozati javaslat szól arról is, hogy a földmivelésügyi minister ur az elkábitással kapcsolatos állatleölést szakemberekkel tárgyalja le és azt mielőbb hasonlóképen rendeletileg szabályozza. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Más határozati javaslatok nem merültek fel. A bizottság minden egyes paragrafust mondhatnám a bizottságokban szokatlan részletességgel, lelkiismeretességgel és konciliáns módon tárgyalt le, (Ugy van! jobbfelől.) ngyhogy midőn van szerencsém ezt a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra ajánlani, mondhatom, hogy én nemcsak egy párt, hanem a szó szoros értelmében az együttes bizottság minden egyes tagja előadójának érzem magam s mint ilyen kérem a t. Házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom. Eubinek István képviselő ur, mint a mentelmi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Rubinek István előadó: T. Képviselőház! Pékár Gyula országgyűlési képviselő, a külügyi bizottság elnöke, a magyar királyi kittügyminister 33.272 számú megkeresésére való hivatkozással átiratot intézett a Képviselőház elnökéhez, amelyben arról értesítette, hogy az »Esti Kurir« című nanilap 1928. évi február hó 2-iki és »A Nap« című Pozsonyban megjelenő napilap 1928. évi február 3-iki számában »Móser Ernő nyilatkozata« címen közlemények jelentek meg, amelyekkel azok közreadója a kü'ügyi bizottság tárgyalásai tekintetében a házszabályok rendelkezései értelmében fennálló titoktartási kötelezettséget megszegte,
