Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.

Ülésnapok - 1927-135

Az országgyűlés képviselőházának 13 A magyar királyi - külügyministernek a külügyi bizottság elnökéhez intézett és a be­jelentés alapjául szolgáló megkeresése a kö­vetkező (olvassa): »A Képviselőház külügyi bizottságának folyó évi január hó 31-én tartott üléséről a bi­zottság határozatának megfelelően hivatalos sajtóközlemény adatott ki. Ebből a sajtóközle­ményből utasításomra kihagyattak azok a fel­szólalások, melyek tárgya megitélésem szerint a nyilvánosságra, nem tartozik. . Ilyennek mi­nősítettem Móser Ernő országgyűlési képvi­selő felszólalását, aki,a Vatikán és a Cseh­szlovák kormány között az egyházi viszonyok rendezéséről megindított tárgyalásokról," vala­mint a Vatikán és az osztrák kormány között hír szerint, ugyancsak megindult ilyen termé­szetű tárgyalásokról kért felvilágosítást. Mint­hogy ezeknek a kérdéseknek nyilvános tárgya­lása a bizottsági ülés megtartásának időpont­jában felfogásom szerint külpolitikai érdeket sértett, a hivatalos sajtóközleményből ugy Móser Ernő hozzám intézett kérdéseit, mint a bizottság ülésén elhangzott felszólalásokra adott válaszomnak azt a részét is kihagyattam, amelyben a Vatikán és a cseh-szlovák kor­mánnyal, illetőleg az osztrák kormánnyal folyó tárgyalásokkal foglalkoztam. Minthogy a külügyi bizottság ülései a ház­szabályok értelmében titkosak, ami azt jelenti, hogy az üléseken elhangzott felszólalásokról senkinek sincs joga közléseket tenni azonkí­vül, ami a kiadott sajtóközleményekben fog­laltatik, meglepetéssel láttam a február 2-án megjelent »Esti Kurir«-ban, hogy Móser Ernő az »Esti Kurir« munkatárásval közölte, ho/ry a Vatikán és a cseh-szlovák kormány között kötöttt modus vivendi kérdését ia külügyi bi­zottság ülésén szóvátette. Ugyanilyen érte­lemben nyilatkozott Móser Ernő »A Nap« című Pozsonyban megjelenő lap munkatársa előtt, aki értesüléséről lapjában már olyan értelem­ben adott tudósítást, hogy Móser Ernő képvi­selő felszólalásában élesen támadta a Vati­kánt, a külügyminister pedig beismerte, hogy ebben a kérdésben Budapestet fait accompli elé állították. Szükségesnek tartom a fentiekre Nagyméltóságodnak, mint a bizottság elnöké­nek figyelmét felhívni azzal a kérdéssel, hogy a házszabályban foglalt és a külügyi bizott­sági ülések titkosságára vonatkozó rendelke­zésének érvényt szerezni méltóztassék. (Györki Imre: Ez nem novellája Pékár Gyulánaki) A külügyi bizottság üléseinek titkosságát teljesen iiluzóriussá teszi és a kiadott hivata­los sajtóközlemények hitelét ássa alá az, ha a bizottság tagjai a titkosságra vonatkozó ren­delkezéseket magukra kötelezőnek nem tart­ják és hirlapi nyilatkozatban foglalkoznak a külügyi bizottság ülésein elhangzott felszólam­lásokkal. Az »Esti Kurir« február 2-iki számát és »A Nap« című pozsonyi lap február 3-iki szá­mát, amelyek Móser Ernő nyilatkozatával foglalkoznak, mellékelve rendelkezésre bocsá­tom. Walkó s. k.« A képviselőház elnöke a külügyi bizott­ság elnökének átiratát a képviselőház folyó évi február hó 17-én tartott ülésén bemutatta, mely alkalommal a Ház utasította à mentelmi bizottságot az ügy megvizsgálására és szük­ség esetén a házszabályok 240. §~a értelmében való javaslat tételre. A mentelmi bizottság az ügyet tárgyalás alá vette, melynek során Móser Ernő ország­gyűlési képviselőt, Walko Lajos m. kir kül­ügyministert és Pékár Gyula országgyűlési . ülése 1928 február 28-án, kedden. 249 képviselőt, a külügyi bizottság elnökét szemé­lyesen is meghallgatta. Móser Ernő képviselő ur a bizottság előtti meghallgatása során kifejezetten kijelentette, hogy a Pozsonyban megjelenő »A Nap« című újság szerkesztője, illetve munkatársa előtt soha nem nyilatkozott, annál kevésbé, mert tudomása sem volt ilyen lap létezéséről. De nem adott érdemleges nyilatkozatot más újság­író előtt sem, sőt a külügyi bizottság üíése után hozzá nagyszámmal forduló újságírók előtt ki­fejezetten megtagadta a nyilatkozat • tételét. így az »Esti Kurir« munkatársa előtt is, aki­nek a következő nyilatkozatot tette: »Nem nyilatkozhatom, mivel a külügyi bizottságban ez ügyben felszólaltam és a kérdéssel újból fo­gok foglalkozni. Előadása szerint a bizottság üléséről kiadott hivatalos kommüniké szerkesz­tésénél jelen nem volt, és a kommünikét később sem olvasta.« Pékár Gyula képviselő ur, a külügyi bi­zottság elnöke meghallgatása során előadta, hogy a külügyi bizottság ülésein kifejezetten nem szokta hangsúlyozni a tárgyalások anya­gának titkosságát, de a titkosság valamely for­mában úgyszólván minden ülésen szóba kerül. Így szóba került a bizottság kérdéses ülésén is. A kommüniké szerkesztésénél Móser Ernő kép­viselő ur jelen nem volt, abból a bizottsági tár­gyalás kérdéses anyaga a külügyminister ur kifejezett kívánságára maradt ki. Előadása szerint a külügyminister urnák a hozzá inté­zett kérdésekre adott válaszából kifejezetten érezni lehetett, hogy súlyt helyez a tárgyalás anyagának teljes titokbantartására. Walko Lajos külügyminister ur meghallga­tása során előadta, hogy a külügyi bizottság ismételten felhívta a figyelmet a tárgyalások titkosságára, kérve a bizottságot, hogy külpoli­tikai érdek fűződik hozzá, hogy a tárgyalások­ról a hivatalos kommünikén kívül semmi se kerüljön nyilvánosságra, Móser Ernő képviselő ur a bizottság előtt kérdezte tőle, hogy a Va­tikánnak a cseh-szlovák, illetőleg osztrák kor­mányokkal folytatott tárgyalásai tekintetében hozzá a bizottság előtt kérdéseket intézhet-e, amire az engedélyt megadta. A kommünikéi kifejezett utasítására hagyatott ki a tárgyalás vonatkozó anyaga. Megítélése szerint, már annak a ténynek nyilvánosságra hozatala, hogy az ügy a külügyi bizottság előtt tárgyaltatott, sérthette külpolitikai érdekeinket. A bizottság ezek alapján a következő tény­állást állapította meg. A külügyi bizottságnak 1928. év január hó 31-én megtartott ülésén Móser Ernő képvi­selő ur, a külügyminister úrral történt előzetes megbeszélés alapján felszólalt, s a Vatikán és a cseh-szlovák kormány között, az egyházi vi­szonyok rendezéséről megindult tárgyalások­ról, valamint a Vatikán és az osztrák kormány között hir szerint ugyancsak megindult ha­sonló természetű tárgy aj ásókról felvilágosítást kért. A külügyminister ur e kért felvilágosítá­sokat megadta. Minthogy ezeknek a kérdések­nek nyilvános tárgyalása a bizottsági ülés megtartásának időpontjában a külügyminister ur megitélése szerint külpolitikai szempontból káros lett volna, a külügyi bizottság tárgya­lásáról kiadott hivatalos kommünikéből, — amelynek összeállításánál Móser Ernő képvi­selő ur jelen nem volt — utasítására kifejezet­ten kihagyattak ugy Móser Ernő képviselő ur kérdései, mint pedig a minister urnák azokra adott válasza. A bizottsági ülésen sem a bizott­ság elnöke, sem pedig a külügyminister a tár­gyalás anyagának titokban tartására külön a «*

Next

/
Oldalképek
Tartalom