Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.
Ülésnapok - 1927-135
Az országgyűlés képviselőházának 135. ülése 1928 február 28-án, kedden, 239 kanélküliek, tehát ezekről is statisztikát kellene gyűjteni, hogy azután segiteni lehessen rajtuk. Ez a jelentés azonban, amelyet az előbb méltóztatott /megindokolni, csak egyoldalú, mert hiszen csak a szellemi munkásokról kíván tiszta helyzetet teremteni, a fizikai munkásokról nem. Ha a Képviselőház és a kereskedelemügyi minister ur előzékenységet tanusit a Felsőház kezdeményezésével szemben, akkor ezt megfordított értelemben nem mondhatom el, mert amikor a Felsőház tárgyalta a Képviselőház áltaj elfogadott és a fiatalkorúak védelméről szóló törvényjavaslatot, függetlenül ettől elfogadott egy határozati javaslatot, amely a nyolc elemi osztálynak a megteremtéséről szólott, akkor az igen t. Felsőház azzal honorálta ezt a képviselőházi határozatot, hogy leszavazta azt a határozati javaslatot, mely arról szólott, hogy eil végre elérkezett volna az az idő, hogy Magyarországon is megteremtessék a nyolc elemi osztály. Mondom, ettől eltekintve, én nem kifogásolom a törvényjavaslatot, bár hozzáfűzni valóm van, és ez az, hogy teljes munkát csak akkor tudunk végezni, ha nemcsak a szellemi munkásokról veszünk fel ilyen statisztikát, hanem a fizikai munkásokról is. Nemcsak a szellemi munkásoknál van nyomor, hanem a fizikai munkásoknál is, és a kormány csak akkor tud segiteni eredményesen, ha statisztikailag tisztán látja ezt a képet. A tisztélt pénzügyminister ur expozéjában csak ugy odavetve 24.000-ben állapította meg a munkanélküliek létszámát. Nem tudom, hogy a tisztelt minister ur honnan vette ezt a számot, de egy miniisternek, s különösen ai pénzügyministernek, amikor költségvetést terjeszt be a Háznak, nem szabad ugy odavetőleg bedobni egy számot, mert engedelmet kérek, ha a többi tételek is ugy állják meg helyüket a költségvetésben, mint az a szám, amelyet a tisztelt pénzügyministerium a munkanélküliek létszámáról közölt itt a Házzal, akkor azok a tételek bizony a költségvetésben is nagyon labilis alapon nyugszanak, mert a 24.000 munkanélküli abszolúte nem felel meg a tényeknek. A pénzügyminister ur ugyanis csak a szakszervezeti tanács által felvett adatokkal rendelkezik, és ez a szám egyedül több, mint 16.000 szervezett munkást tesz ki. De hol vannak a többiek? Hol vannak azok a munkások, akik nem tartoznak szakszervezetekbe'? Hol vannak a munkanélküli földmunkások 1 ? És hol van még az a nagy tábor, amelyről adatok egyáltalában nem állnak rendelkezésre % Afct kell tehát mondanom teljes joggal, hogy, amig csak a szellemi munkásokról állitunk Össze ilyen statisztikát, — azért, mert a Felsőházban ilyen kivánság hangzott el, — ez a kép nem teljes. Nem tudom, hogy azok a törvényhozók nagyobb súllyal birnak-e, mint a Képviselőház tagjai? Itt a Képviselőházban a t. minister ur egy alkalommal már hozzájárult egy olyan határozati javaslathoz, hogy ez a statisztika terjesztessék ki a fizikai munkások és a munkanélküliek összes életviszonyaira is; most pedig mikor a bizottságban arról volt szó, hogy a teljes munka a fizikai munkások bekapcsolódását is megkivánná, a minister ur erre a kivánságra még' csak el sem mondta, hogy mi ebben a tekintetben az ő felfogása és elgondolása. (Az elnöki széket Puky Étidre foglalja el.) Az együttes bizottság jelentése például az indokolásban azt mondja, hogy a sok ipari és kereskedelmi vállalat megszűnte okozta jórészt a szellemi munkások áílásnélküliségét. Ha erről van szó, akkor az ipari és kereskedelmi vállalatok megszűnte inkább a fizikai munkásokat érinti, mert az ipari vállalatokban nemcsak szellemi munkások dolgoznak, hanem sokkal nagyobb számban fizikai munkások is, s az a tétel, hogy ezzel a problémával (olvassa): »foglalkozni és segiteni csak akkor áll módjában at. Törvényhozásnak, ha elsősorban világos képet nyert a szellemi munkások munkanélküliségnek okairól és terjedelméről«, akkor állja meg a helyét, ha a fizikai munkások munkanélküliségéről is beszélünk és azzal is foglalkozunk. Az igen t. kereskedelemügyi minister ur azért, hogy ezt a statisztikát felvehesse, kiadott egy kérdőivet, amelyen az egész csomó kérdés szerepel. Ehhez is volna néhány megjegyzésem. Én például kérdem a t. minister urat: miért szükséges ennél ia statisztikánál tudni azt, hogy az az állásnélküli milyen vallásul (Derültség a szélsőbaloldalon.) — Malasits Géza: Főképen ezért csinálják a statisztikátí) Bocsánatot kérek, hát fontos az, hogy az állásnélküli milyen felekezet ni Nem sokkal fontosaibb-e például az, hogy mióta va.n állás nélkül? — mert az dönthet abban a kérdésben, hogy milyen sorrendet állapitsanak meg akkor, aimiikor elhelyezési alkalom van és akkor azi, aiki hoszszabb idő óta munkanélküli és állás nélkül van, előbb kerüljön sorrá, mint az, aki talán csak akkor lett munkanélküli, aki csak akkor vészitette el aiz állását. De hogy milyen vallású valaki, azt ennél a statisztikánál nem lehet fontosnak tartani. Különben is annyi statisztikát vesznek föl, tudják, hogy mennyi a zsidó meg a keresztényi a) görög meg ai szerb Magyarországon, azt tehát ez alkalommal újból leszegezni, vagy megállapítani szerintem igazán . nem szükséges. Lehet, — én nem tudom — tatIán itt is bizonyos tendenciái uralkodik, hogy ha zsidóvallásu, akkor egyáltalában nem fog kapni a mai rendszer mellett állást, bármilyen hosszú ideig volna is állás nélkül. A 11. pontnál, ahol a foglalkozásról van szó, az a megjegyzés van, hogy tüzetesen meg kell jelölni, hogy hát mi a foglalkozása: egyetem tanár, törvényszéki biró, szemorvos., ügyvéd, gépészmérnök, kereskedelmi tisztviselő, gaibonaügynök, füszerkereskedő, műajsztalos stb. Kérdem az igen t. minister urat, hogy amikor szellemi munkások munkanélküliségéről van 1 szó, a füszerkereskedő szellemi munkás-e, a műasztalos szellemű munkás-el Hát, ha 1 tiszta képet akarunk nyerni arról, hogy hány szellemi niiunikás van munka nélkül, akkor nem a műasztalosnak* nein a füszerkereskedőnek, ha állás nélküli, kell itt figyelembe vétetnie. Igaz, hogy a bizottságbiatn azt a felvilágositást kaptam, hogy a kérdőiv, a statisztikai azon az alapon áll, hogy az, aki hat középosztályt végzett, szellemi munkásnak, tekintendő, de azt hiszem, .hogy inkább az volna a helyes, hogy legutóbbi foglalkozásai legyen a mérvadó, az az állás, amelyből a legutóbb kiesett, akkor, ha az szellemi foglalkozás volt és;eibben az esetben a statisztikában mint állásnélküli szellemi munkás szerepeljen. De ha) valakiii hat középiskolai osztályt végzett és legutóbbi állásában például fiiszerkereskedő-segéd vagy műasztalos volt» vagy bármely ipari szakmában dolgozott és ha igy vesszük fel a statisztikába az illetőt, aikkor nem fogunk tisztái képet nyerni arról, amit tuladdonképen ez a statisztika céloz. Azt hiszem.
