Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.

Ülésnapok - 1927-135

Az országgyűlés képviselőházának 135. ülése 1928 február 28-án, kedden, 239 kanélküliek, tehát ezekről is statisztikát kel­lene gyűjteni, hogy azután segiteni lehessen rajtuk. Ez a jelentés azonban, amelyet az előbb méltóztatott /megindokolni, csak egyoldalú, mert hiszen csak a szellemi munkásokról kíván tiszta helyzetet teremteni, a fizikai munkásokról nem. Ha a Képviselőház és a kereskedelemügyi minister ur előzékenységet tanusit a Felsőház kezdeményezésével szem­ben, akkor ezt megfordított értelemben nem mondhatom el, mert amikor a Felsőház tár­gyalta a Képviselőház áltaj elfogadott és a fiatalkorúak védelméről szóló törvényjavasla­tot, függetlenül ettől elfogadott egy határo­zati javaslatot, amely a nyolc elemi osztály­nak a megteremtéséről szólott, akkor az igen t. Felsőház azzal honorálta ezt a képviselő­házi határozatot, hogy leszavazta azt a határo­zati javaslatot, mely arról szólott, hogy eil végre elérkezett volna az az idő, hogy Magyarorszá­gon is megteremtessék a nyolc elemi osztály. Mondom, ettől eltekintve, én nem kifogá­solom a törvényjavaslatot, bár hozzáfűzni va­lóm van, és ez az, hogy teljes munkát csak ak­kor tudunk végezni, ha nemcsak a szellemi munkásokról veszünk fel ilyen statisztikát, hanem a fizikai munkásokról is. Nemcsak a szellemi munkásoknál van nyomor, hanem a fizikai munkásoknál is, és a kormány csak ak­kor tud segiteni eredményesen, ha statisztikai­lag tisztán látja ezt a képet. A tisztélt pénzügyminister ur expozéjában csak ugy odavetve 24.000-ben állapította meg a munkanélküliek létszámát. Nem tudom, hogy a tisztelt minister ur honnan vette ezt a szá­mot, de egy miniisternek, s különösen ai pénz­ügyministernek, amikor költségvetést terjeszt be a Háznak, nem szabad ugy odavetőleg be­dobni egy számot, mert engedelmet kérek, ha a többi tételek is ugy állják meg helyüket a költségvetésben, mint az a szám, amelyet a tisztelt pénzügyministerium a munkanélküliek létszámáról közölt itt a Házzal, akkor azok a tételek bizony a költségvetésben is nagyon la­bilis alapon nyugszanak, mert a 24.000 munka­nélküli abszolúte nem felel meg a tényeknek. A pénzügyminister ur ugyanis csak a szak­szervezeti tanács által felvett adatokkal ren­delkezik, és ez a szám egyedül több, mint 16.000 szervezett munkást tesz ki. De hol van­nak a többiek? Hol vannak azok a munkások, akik nem tartoznak szakszervezetekbe'? Hol vannak a munkanélküli földmunkások 1 ? És hol van még az a nagy tábor, amelyről adatok egyáltalában nem állnak rendelkezésre % Afct kell tehát mondanom teljes joggal, hogy, amig csak a szellemi munkásokról állitunk Össze ilyen statisztikát, — azért, mert a Felsőházban ilyen kivánság hangzott el, — ez a kép nem teljes. Nem tudom, hogy azok a törvényhozók nagyobb súllyal birnak-e, mint a Képviselő­ház tagjai? Itt a Képviselőházban a t. minister ur egy alkalommal már hozzájárult egy olyan határozati javaslathoz, hogy ez a statisztika terjesztessék ki a fizikai munkások és a mun­kanélküliek összes életviszonyaira is; most pedig mikor a bizottságban arról volt szó, hogy a teljes munka a fizikai munkások be­kapcsolódását is megkivánná, a minister ur erre a kivánságra még' csak el sem mondta, hogy mi ebben a tekintetben az ő felfogása és elgondolása. (Az elnöki széket Puky Étidre foglalja el.) Az együttes bizottság jelentése például az indokolásban azt mondja, hogy a sok ipari és kereskedelmi vállalat megszűnte okozta jó­részt a szellemi munkások áílásnélküliségét. Ha erről van szó, akkor az ipari és kereske­delmi vállalatok megszűnte inkább a fizikai munkásokat érinti, mert az ipari vállalatokban nemcsak szellemi munkások dolgoznak, hanem sokkal nagyobb számban fizikai munkások is, s az a tétel, hogy ezzel a problémával (olvassa): »foglalkozni és segiteni csak akkor áll módjá­ban at. Törvényhozásnak, ha elsősorban vilá­gos képet nyert a szellemi munkások munka­nélküliségnek okairól és terjedelméről«, ak­kor állja meg a helyét, ha a fizikai munkások munkanélküliségéről is beszélünk és azzal is foglalkozunk. Az igen t. kereskedelemügyi minister ur azért, hogy ezt a statisztikát felvehesse, kiadott egy kérdőivet, amelyen az egész csomó kérdés szerepel. Ehhez is volna néhány megjegyzésem. Én például kérdem a t. minister urat: miért szükséges ennél ia statisztikánál tudni azt, hogy az az állásnélküli milyen vallásul (De­rültség a szélsőbaloldalon.) — Malasits Géza: Főképen ezért csinálják a statisztikátí) Bocsá­natot kérek, hát fontos az, hogy az állásnélküli milyen felekezet ni Nem sokkal fontosaibb-e például az, hogy mióta va.n állás nélkül? — mert az dönthet abban a kérdésben, hogy mi­lyen sorrendet állapitsanak meg akkor, aimiikor elhelyezési alkalom van és akkor azi, aiki hosz­szabb idő óta munkanélküli és állás nélkül van, előbb kerüljön sorrá, mint az, aki talán csak akkor lett munkanélküli, aki csak akkor vészi­tette el aiz állását. De hogy milyen vallású va­laki, azt ennél a statisztikánál nem lehet fon­tosnak tartani. Különben is annyi statisztikát vesznek föl, tudják, hogy mennyi a zsidó meg a keresztényi a) görög meg ai szerb Magyar­országon, azt tehát ez alkalommal újból lesze­gezni, vagy megállapítani szerintem igazán . nem szükséges. Lehet, — én nem tudom — tat­Ián itt is bizonyos tendenciái uralkodik, hogy ha zsidóvallásu, akkor egyáltalában nem fog kapni a mai rendszer mellett állást, bármilyen hosszú ideig volna is állás nélkül. A 11. pontnál, ahol a foglalkozásról van szó, az a megjegyzés van, hogy tüzetesen meg kell jelölni, hogy hát mi a foglalkozása: egye­tem tanár, törvényszéki biró, szemorvos., ügy­véd, gépészmérnök, kereskedelmi tisztviselő, gaibonaügynök, füszerkereskedő, műajsztalos stb. Kérdem az igen t. minister urat, hogy ami­kor szellemi munkások munkanélküliségéről van 1 szó, a füszerkereskedő szellemi munkás-e, a műasztalos szellemű munkás-el Hát, ha 1 tiszta képet akarunk nyerni arról, hogy hány szel­lemi niiunikás van munka nélkül, akkor nem a műasztalosnak* nein a füszerkereskedőnek, ha állás nélküli, kell itt figyelembe vétetnie. Igaz, hogy a bizottságbiatn azt a felvilágositást kap­tam, hogy a kérdőiv, a statisztikai azon az ala­pon áll, hogy az, aki hat középosztályt végzett, szellemi munkásnak, tekintendő, de azt hiszem, .hogy inkább az volna a helyes, hogy legutóbbi foglalkozásai legyen a mérvadó, az az állás, amelyből a legutóbb kiesett, akkor, ha az szel­lemi foglalkozás volt és;eibben az esetben a sta­tisztikában mint állásnélküli szellemi munkás szerepeljen. De ha) valakiii hat középiskolai osz­tályt végzett és legutóbbi állásában például fii­szerkereskedő-segéd vagy műasztalos volt» vagy bármely ipari szakmában dolgozott és ha igy vesszük fel a statisztikába az illetőt, aikkor nem fogunk tisztái képet nyerni arról, amit tu­laddonképen ez a statisztika céloz. Azt hiszem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom