Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.
Ülésnapok - 1927-131
Az országgyűlés képviselőházának 131. ülése 1928. évi február hó 21-én, kedden, Zsitvay Tibor és Czettler Jenő elnöklete alatt. i';'ir<jy;ii : Elnöki előterjesztései:. — A gazdasági bizottság benyújtja jelentését a Képviselőház 1928/29. évi költségvetéséről. — A tudományegyetemekre való beiratkozás szabályozásáról szóló 1920: XXV. te. módosítására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Lukács György, Esztergályos János, Györki Imre. — A közgazdasági és pénzügyi bizottság benyújtja jelentését a m. kir. kereskedelemügyi ministernek a szellemi munkásokra vonatkozó statisztikai adatgyüj lésről szóló jelentése tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az indítvány- és interpelláeiós-könyvek felolvasása. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. Á kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Herrmann Miksa, gr. Klebelsberg Kunó. (Az ülés kezdődik 10 óra 30 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Esztergályos János jegyző ur, a javaslat mellett felszólalókat jegyzi Petrovics György jegyző ur, a javaslat ellen felszólalókat pedig* Fitz Arthur jegyző ur. Bemutatom a t. Háznak a Felsőház elnökének átiratát, amelyben tudatja, hogy a Felsőház folyó évi február hó 18-án tartott ülésén az 1928/29. évi költségelőirányzatát gazdasági bizottságának jelentése alapján a saját hatáskörében letárgyalta, s azt a további intézkedések megtétele végett a Képviselőháznak megküldi. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak a Nemzeti Színház igazgatóságának meghívóját, amellyel a budapesti Nemzeti Színház 90 éves fennállásának évfordulója alkalmából, folyó évi február hó 28-ián, kedden eiste Va 8 órakor rendezendő ünnepélyes előadásra a Ház tagjait meghívja. A meghívást a Ház tudomásul veszi, tekintettel arra hogy a Nemzeti Szinhiáz munkássáigának nálunk ugy nemzeti, mint kulturális szempontból nagy jelentősége van, aiz ünnepélyes előadásra a képviselő urak figyelmét külön is felhívom. Napirendünk szerint következik a numerus claususról szóló törvényt módosító törvényjavaslat {írom. 341, 464.) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik'! Petrovies György jegyző: Lukáes György! Lukács György: T. Képviselőház! Nem frázis tőlem, hogy nem akartam ennek a javaslatnak tárgyalásánál felszólalni. Sokkal ismertebb az én álláspontom a numerus clausus kérdésében azok előtt, akik érdeklődnek a kiérKÉPVISELŐHAZI NAPLÓ. IX. dés iránt, semhogy szükségesnek láttam volna külön is felszólalni a jelen alkalommal. Kizárólag csak azért szólalok fel most a törvényjavaslat tárgyalásánál, mert a múlt héten, a tárgyalás legutóbbi napján, az ellenzék' egy tisztelt szónoka, különben nagyon figyelemreméltó és nagyon tartalmas beszédében, bizonyos kritikát gyakorolt ennek az oldalnak több képviselőjével szemben, akik között névszerint csekélységemet is említette, akik, noha az ő tudomása szerint a numerus clausus intézményének nem barátai, a jelen vita alkalmával mégsem szólalnak fel és nem adják elő a maguk nézetét, a maguk álláspontját. (Pakots József: Akkor a célját elérte: most felszólal!) Az én t. képviselőtársam ebben olyan jelenséget lát, mintha pártfegyelem akadályozná az ezen oldalon ülő képviselőket abban, hogy véleményüknek szabad kifejezést adjanak. Ennek a felfogásnak cáfolata érdekéből vagyok bátor szót emelni és lesz szerencsém egészen röviden körvonalazni a magam álláspontját a szőnyegen lévő törvényjavaslat tekintetében. T, Ház! Én sohasem csináltam titkot, most sem csinálok titkot és sohasem fogok titkot csinálni abból, hogy én a tanulás szabadságának feltétlen hive vagyok. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Jánossy Gábor: Valamennyien! — Bródy Ernő: Akkor minek a numerus clausus?) Ebben nem csupán állampolgári jogot látok, hanem mondhatnám, emberi alapjogot is. (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Természetes tehát, hogy én a szabad tanulás, szabad művelődés semmiféle megszorításának nem lehetek barátja. De legkevésbé vagyok barátja az olyan megszorításnak, amely vallási, felekezeti alapon nyugszik. Hiszen az ilyen felfogás beleütközik a mi alkotmányunk szellemébe, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és beleütközik tételes törvényeink rendelkezésébe, (Jánossy Gábor: A magyar természetbe!) ama tételes törvények rendelkezésébe, amelyek a bevett vallásfelekezetek teljes egyenlőségét és teljes viszonosságát állapítják meg. 19