Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.
Ülésnapok - 1927-130
11Ö Az országgyűlés képviselőházának 130. ülése 1928 február 17-én, pénteken. tani, de törvényeket nem a kormánynak csinál a nemzet, a törvényeket a nemzetnek alkotjuk. (Ugy van! a balközépen.) Olyan törvényeket nem fogadhatok ,e\, amelyek végrehajtására vonatkozólag" egyéni garanciát kell kérnünk. Csak olyan^ törvényt fogadhatok el, amelynek általános érvényű rendelkezése biztosit ja a nemzet jogos igényének kielégitését. Ezt a törvényt nem fogadhatom el, mert a konkrétum hiányzik belőle. Bocsánatot kérek, mi nem .szeghettük meg a békeszerződés 58. §-át, ha kielégitettük .a számarányt. A számarány 6%, az egyetemre fölvett zsidó hallgatók arányszáma átlag 12%. Vagyis a magyarországi zsidóság félszázaléka jelen van az egyetemen, az összkeresztény lakosságnak pedig csak negyedszázaléka. Ez a való tény. Az öszszes keresztény lakosságnak — ha 18.000-re teszem a főiskolai hallgatók számát — csak negyedszázaléka van az egyetemen, mig a zsidóságnak félszázaléka bejutóit az egyetemre. Hol van itt elnyomás? Hol van itt sérelemé Hol van itt igazságtalanság! Hol van itt olyan elnyomatás, hogy minékünk a külföldi beavatkozástól kell tartanunk? Igazságos voltam, amikor azt mondtam, hogy a számarányt nem szabad megsérteni. Azonban rádupláztunk, mert a 6%' helyett 12% ai egyetemen az általános számarány. Hol van itt a sérelem, amikor elutasitottak keresztényeket és zsidókat egyaránt. Az elutasítottak száimaranyát szintén felolvasták itt. Ismét kérdezem, hol van itt a sérelem? Ez. a konkrétum a javaslatban — hogy ugy mondjam — szilárd halmazállapotból átmegy cseppfolyós állapotba. De a mellett meg kell jegyeznem, hogy a statisztika magában véve sem abszolút, hanem labilis. Hát még ha ilyen labilis alapot adok neki? Hiszen akkor az értelmezést kizárólag^ a végrehajtó hatalom kezébe teszem le. Ez a végrehajtó hatalom nekem elég garancia, ezt kijelentem lodálisan, de nem elég garancia ez a jövőben. Nem lesz ez elég garancia akkor, amikor a jövő eshetőségei olyan veszedelmes helyzetbe juttatják a nemzetet, hogy máskép kell önvédelméről gondoskodnia. Azt mondiják, hogy akkor majd megváltoztathatják a törvényt. Nagyon súlyos dolog a precedens a törvényekben. Ezért nem fogadom el a javaslatot. Az eddigi konkrét alap tiszta volt. Ezt őszintén megmondom, amint eddig is mindig megmondtam; rólam senki fel nem tételezte, hogy most máskép fogok beszélni. Azt mondtam, hogy ez tiszta ügy, ez belügy és nem külügy. A számarány megállapitása konkrétum, amely alapról el lehet indulni. Én ezt helyesnek, jogosnak, igazságosnak tartóim a keresztény magyar kultúra megvédése érdekéhen. A mai alap labilis, amelynek végrehajtásában bizom a mai kormánynál, de félek a jövőt illetőleg. Én pedig nemzetemnek érdekét tartom szem előtt. Lehet, hogy itt-ott hibázom, lehet, hogy bizonyos vonatkozásban tévedek 1 , de igazak az érzéseim ós igaz érzéseim jegyében mondom, hogy mai felszólal ásómmal nemzetem jövőjét akartam szolgálni. Szolgálni akartam a magyar ifjúság ügyét és az ő lelkükben éleszteni a hitet: csak előre abban a küzdelemben a kenyériért, mert a nemzet többsége az ő ifjúsága mellett áll. Es ebben a pillanatban meg vagyok győződve, hogy az egész magyar közvélemény ^ áiment kiált az én felszólalásomra. (Éljenzés és taps a baloldalon és a balközépen. — Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: A minister elnök ur törvényjavaslatot óhajt beterjeszteni. Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Képviselőház! Van szerencsém törvényjavaslatot benyújtani a szent korona és a koronázási jelvények gondviseléséről. Kérem e javaslatom kinyomatását, szétosztását és annak a közjogi és közigazgatási bizottságokhoz való utasítását. Elnök: A beterjesztett törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, szétosztatja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadja a közjogi és közigazgatási bizottságnak. A napirend tárgyalására visszatérve, szólásra következik? Petrovics György jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! (HalljukJ Halljuk! a baloldalon.) Mindenekelőtt méltóztassanak megengedni annak kijelentését, hogy az előttem felszólalt Wolff Károly igen t. képviselő úrral egy dologban feltétlenül egyetértek, (Halljuk! Halljuk!) abban, hogy ő külpolitikai szempontból nem fogadta el azt az álláspontot, mert a nemzeti szuverenitás szempontjából ez a mi ügyünk és nem külügy. Én is teljesen ezen az állásponton vagyok. (Helyelés.) Mert én mindenekelőtt és elsősorban magyar vagyok, mindenekelőtt és elsősorban hű fia vagyok nemzetemnek. (Éljenzés.) Nálam az élet ott kezdődik és végződik, ahol a nemzet kezdődik és végződik. A hazaszeretet nálam egy az élettel, én a hazáért élek és halok. (Éljenzés.) T. Képviselőház! Ezt kötelességemnek tartottam kijelenteni. Kötelességemnek tartom kijelenteni azt is, hogy azért mondom ezt, mert Trianon a nemzeti gyász és a nemzeti gyászból én jogok forrását nem meríthetem. Trianon ellen én és velem egy sorsú és lelkületű barátaim mindaddig küzdeni fogunk, amig 'bennünk lehelet lesz,. Trianont mii el nem fogadjuk, és azt hiszem egyek vagyunk pártkülönbség nélkül ebben a Házban a tekintetben, hogy valamennyien dolgozni és küzdeni fogunk azért, hogy ez a magyar haza régi határait visszaszerezze. (Ugy van! Ugy van!) Ez nem egy véletlenül elfoglalt apodiktikus álláspont. Én emlékeztetem a t. Képviselőházat arra, hogy — és itt röviden rátérek a zsidókérdésre, amelyet én ki szeretnék hagyni nagyrészben a magam felszólalásából, mert szerintem ez nem zsidókérdés és nem zsidóügy, hanem itt egészen más kérdésekről van szó — a pesti izraelita hitközség 1925 október 22-én tartotta fennállása 125-ik évfordulójának ünnepét és ugyanekkor ülte az izraelita vallás recepciója harmincadik évfordulójának ünnepét. Ebből az alkalomból Vázsouyi Vilmos indítványára a hitközség a következő határozatot hozta (olvassa): »Felekezetünk egyenjogúsága, része a magyar alkotmánynak. Polgári és politikai jogainkat a szabadon megnyilatkozó magyar törvényhozás hozta meg és ez iktatta vallásunkat a bevett vallások sorába. A numerus clausus intézménye ellen küzdve, épen azért csak a magyar alkotmányra támaszkodunk s nem hivatkoztunk és nem is fogunk hivatkozni a békeszerződésnek a felekezeti egyenjogúságot követelő pontjára. A magyar alkotmány alapján állva, a nemes magyar tradíciók feltámadásától várva egyenjogúságunk győzelmét, a numerus clausus ügyét idehaza akarjuk elintézni a magunk kormányával és a magunk törvényhozásával. Tehát semmiféle külföldi tényezőhöz nem fordultunk és nem fordulunk segítségért és ezt a segitséget, még ha jószándékból fakad is, magunktól elhárítjuk.« Ez tehát a mi állandó, következetes álláspontunk.
