Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.

Ülésnapok - 1927-126

Az országgyűlés képviselőházának 126. ülése 1928. évi február hó 10-én, pénteken, Zsitvay Tibor és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A tudományegyetemekre való beiratkozás szabályozásáról szóló 1920. évi XXV. t.c. módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — Felszólaltak: Várnai Dániel, Baraes Marcell, gr. Klebelsberg Kunó, Kóthly Anna- — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az inditványkönyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen van : gr. Klebelsberg Kunó. (Ais ülés kezdődik d, e. 10 óra 35 perckor,) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitóim. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Szabó Zoltán, jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Gubicza Ferenc jegyzői ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Esztergályos János jegyző ur. Napirendünk szerint következik a numerus claususról szóló törvénymódosítást tárgyazó törvényjavaslat (írom. 34 L, 464) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Várnai Bániéi képviselő ur, aki beszédének elmondására előbbi ülésünkön halasztást kapott. A szó a képviselő urat illeti. Várnai Dániel: T. Ház! Tisztelettel kérném a tanácskozóképesség megállapítását. Elnök: Kérem a jegyző urat» szíveskedjék a j elemié vő képviselő urakat megolvasni. Szabó Zoltán jegyző (megolvassa a jelenlevő képviselőket): Harmincnégy! Elnök: Minthogy a tanáeskozóképessésihez még hat képviselő ur jelenléte szükséges, az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A szó folytatólag Várnai Dániel képviselő urat illeti. (Zaj. — Pakots József: Mi van a szigeti szabad választással? Obsidio Sigetiana! Mi van Wagner Károllyal? — Zaj. — Malasits Géza: Wagner Károlyt már lefogták a szabad választás dicsőségére!) Csemdet kérek. (Malasits Géza: Osak egységespártit szabad választani. —- B. Podmaniczky Endre: Uj dolog! — Pakots József r közbeszól.) : Pakots József képviselő urat kérem, ne méltóztassék zavarni a szónokot. (Pakots József: Fel vagyok háborodva a szabad választás miatt! — Zaj a jobb és a baloldalon.) Csendet kérek a jobboldalom is. (Malasits Géza: Egész Európa röhög rajta. — Zaj.) Várnai Dániel: Tisztelt Képviselőház! Az első mondatban, amely e törvényjavaslat tárKÉPVISELŐHAZT NAPLÓ. IX. gyalása alkalmával az én ajkamat elhagyja, meg kell állapitanom, hogy a numerus clausus törvénye a gyűlöletnek gyermeke, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) annak a szennyes tébolynak gyermeke, amelyet közönséges szóval antiszemitizmusnak nevezünk. (Borbél y-Maezky Emit: Gazdasági kérdés, nem szennyes téboly! — Zaj a baloldalon.) A numerus clausus a gyűlölet gyermeke volt, azoknak kellene tehát elsősorban megszüntetésére sietniök, (BorbélyMaczky Emil: Ki kellene terjeszteni!) minden külföldi ; nyomás nélkül... (Farkas István: A butaságot terjeszti!) Elnök: Farkas István képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. Általában kérem a képviselő urakat, méltóztassanak közbeszólásoktól tartózkodni, mert a szólásszabadságot minden körülmények között biztosítani fogom. (Helyeslés jobbfelől.) Várnai Dániel: ... akik a politikai és gazdasági konszolidáció beálltát minden egyes alkalomkor megállapítják. Tegnapi beszédében igen t. barátom, Hegymegi-Kiss Pál említést tett a numerus claususnak egy-két történelmi elődjéről. Teljesen igaza volt, amikor ezt a történelmi párhuzamot megvonta, felemiitette és glosszálta. Hasonló a helyzet ma is. A győzelmes ellenforradalom győzelmi mámorában ós vak szenvedélyében bűnbakokat keresett. Nemcsak az igazságszolgáltatásban működtek akkoriban gyorsitott tanácsok, hanem működtek a törvényhozásban is. Amott egyéneket Ítéltek el, és az azóta lefolytatott újrafelvételi perekből kitűnik, hogy sokat, nagyon sokat ártatlanul. Az első nemzetgyűlésen működő gyorsitott tanács pedig nem egyéneket, hanem egy egész felekezetet itélt el és bélyegzett meg, ugyancsak egészen ártatlanul. Két tényező az, amelyet a numerus clausustörvény igen erősen ós érzékenyen megtámadott. Hiába tagadnék, hiába akarnók szépiteni és magyarázni a dolgot. Az egyik tényező a zsidóság, a másik pedig, ami mindezeknél jobban fáj mindnyájunknak, a tanulás szabadsága. Meg kell jegyeznem, hogy a tanulás szabadságának az ismeretszerzés lehetőségének nemcsak azok a tilalmai és korlátai állanak fenn, melyek bele vannak írva törvényeinkbe. Van1