Képviselőházi napló, 1927. IX. kötet • 1928. február 10. - 1928. március 13.
Ülésnapok - 1927-129
Az országgyűlés képviselőházának 129. Gergely-rendet is, amikor azonban még a magyar textilipar élén állott, akkor az ő általa elkövetett hibák is nagyban hozzáiárultak ahhoz, hogy ez az antiszemita áramlat m gerősödjék és annak az antiszemita áramlatnak valamelyes hatása mutatkozzék. Élénken emlékszem arra, hogy egy izben, amikor fent jártam Bécsben a közös hadügy ministeriumban, ott magasrangu tisztek beszélgettek a háború eshetőségeiről. Közvetlen a bolgár front megnyitása előtt folyt le ez a beszélgetés arról, hogy most már nem igen van kilátás arra, hogy ezt a habot ut az osztrák-magyar haderők dicsőséggel befejezzék, nincs valami h gy kilátás arra, hogy lobogóval, zászlóval, zeneszóval vonuljanak be mint győztesek. Szóba került, hogy hát mi fog történni ? Erre egy vezérkari ezredes, egy rendkivül művelt ember, aki ma is nagy szerepet tölt be Ausztriában, ezt mondta : «Da müssen wir die Juden herhalten !» A zsidókat kell odatartani. Vagyis ami yen mértékben nyilvánvalóvá vált, hogy a világháborút az osztrák-magyar csapatok Amerika beavatkozása következtében nem nyerhetik meg, olyan mértékben terjedt az antiszemita áramlat, olyan mértékben kerestek a háború előidézői, a háború viselői bűnbakot a világháború esetleges rossz kimenetelébez. De ez az antiszemita áramlat egyelőre lapangott, hiszen az 1918-as események, a bolgár front megnyitása után sokkal rohamosabban következtek be, semhogy egy ilyen mozgalom már erőre kaphatott volna a a magyar nép szivében Közismert dolog, hogy a magyar nép meglehetős erősen liberális és toleráns természetű, erőteljesebb formákhoz, illetőleg lényeghez jutott az antiszemitizmus Í919 ben a szegedi kormánynál. Nevezetesen: méltóztatnak tudni, hogy az első aradi kormány gróf Károlyi Gyula elnöklete alatt alakult s ennek az volt a célja, hogy a nemzeti erőket egyesitse és. ezeket a nemzeti erőket az ujjáépités, illetőleg a bolsevizmus elűzése és az ujjáépités céljaira vonja össze. Nos, igen t. képviselőház, ennek a Károlyi-féle kormánynak volt egyik agilis tagja, külügyministere, gróf Teleki Pál. Ez a nemzeti kormány később azután átalakult, mivel a franciáknak túlságosan reakciós volt ; gróf Károlyinak le kellett mondania, helyébe D. Ábrahám Dezső jött, ő alakította meg a második nemzeti kormányt. Ennek is külügyministere volt gróf Teleki Pál. Nos ez a gróf Teleki Pál volt az, aki 1919-ben nem nyiltan ugyan, de burkoltan a tudományos antiszemitizmusról mint nemzetmentő eszközről beszelt* Ugyanez a gróf Teleki Pál akkor, amikor már a Budapestre való bevonulás megtörtént, 1920-ban Budapesten is tartott egy beszédet a nemzeti megújhodásról ; egy további beszédet pedig az 1920 júliusában a szegedi városháza nagy termében mondott el, ahol a tudományos antiszemitizmust hirdette és az ő ajkairól hallatszott el először az a varázsszó, hogy Magyarország középosztályát, Magyarország ifjúságát egyetlenegy teória mentheti meg, az a teória, amelyet ő állított fel : a numerus clausus bevezetése az egész vonalon. Az ezt fa javaslatot megelőző törvénynek tehát a szellemi alapja gróf Teleki Pál, annak a törvénynek, amelyet én — kitéve magam elnöki rendreutasításnak is — Magyarország egy nagy kártevőjének tartok. T. Képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk ! a szélső baloldalon.) Az a beléndek-mag, melyet gróf Teleki Pál Szegeden elhintett, kikelt és megmérgezte az egész magyar közvéleményt. Ez a beléndek mag választott el osztályokat osztályoktól ; ez az antiszemita beléndek-mag kelt ki és fejlődött azzá a dudvává, amellyel ma már annak a magnak elvetői sem bírnak és amely dudva, mondom, megmérgezi az egész magyar közvéleményt, s évekig ülése 1928 február 16-án, csütörtökön. 91 fog tartani, amig a közvélemény testéből ezt a mérges anyagot el birjuk távolitani. Az 1920 : XXV. t.-c.-t és azt a törvényjavaslatot, amely előttünk van, ezt a módosítás-1 nem a tudományok védeime, nem a középosztály védelme és nem az az aggodalom szülte, hogy a középosztályt meg kell védeni, hanem ez tisztán a kurzus-szellemnek tudható be, mondom, annak a szellemnek, amely Szegedről indult ki, amelynek hirdetője gróf Teleki Pál volt és amely szellem azután ismétlem, megmérgezte az egész magyar közvéleményt. T. Képviselőház ! Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy a numerus clausus ellen társadalmi szempontból is a legsúlyosabb kifogást lehet emelni. Ebben az országban, amelyet megcsonkítottak s amelyet vissza akarunk állitani, ebben az országban, amely leszegényedett, ebben az országban, amelyben a megélhetési lehetőség ma jó egy millió ember számára nincs meg, ebben az országban kasztokat teremtettek ezzel a törvénnyel, ebben az országban ellentéteket szítottak, és ebben az országban, ahol erős összefogás kellett volna, hogy a bennünket fojtogató karokból kiszabaduljunk, ezzel a törvénnyel olyan válaszfalakat emeltek, amelyek lehetetlenné teszik az egységes összetartást, lehetetlenné teszik, hogy az emberek egyetértsenek. Mert ha ezt a módosítást a képviselőház bölcsesége el fogja fogadni, mint ahogyan az előjelekből Ítélve el fogják fogadni, akkor mi fog előállani ? A törvény be lesz kenve, be lesz mázolva, kifelé az a látszata lesz, hogy íme egy törvény, amely nem irányul a zsidóság felé. Ezt nekünk sehol nem fogják elhinni, különösen nem fogják elhinni a külföldön, amely külföld felé hirdetni akarjuk azt, hogy ennek a törvény módosításnak elfogadásával a láthatatlan, de valójában fennálló sárga foltot a zsidókról lemossuk. Nem fogja ezt nekünk a világon senki elhinni és miután a közvélemény túlnyomó része az üldözött pártját fogja, az a szimpátia, amely az egész világon terjed az üldözött magyar zsidókkal szem hen, még inkább fog terjedni. Azt fogják mondani: kérem, módosítottak ugyan egy törvényt, azonban ez a törvény a gyakorlatban nem változtat semmit. Pedig azt mondom, hogy változtat, változtat azért, mert ha ebből a javaslatból törvény lesz, akkor a gazdag zsidó ifjú befolyásával, pénzével, azonkivül a nálunk divó protekcióval megtalálja az útját annak, hogy az egyetemre bejusson és ott magának diplomát szerezzen, ellenben a tehetséges szegény ifjú — akár keresztény, akár zsidó — egyszerűen ki fog maradni. Ki fog maradni azért, mert azzal a drótsövénnyel, amelyet felvétele elé állítottak, megbirkózni nem tud, mert neki sem pénze, sem befolyása, sem protekciója nincs. Ugy hogy valójában az anélkül is gazdagabbnak tesznek szolga atot. Még ha nem is jutott be a gazdag zsidó, akkor is megvan neki a lehetősége arra, hogy külföldön tanuljon, amit a szegény z«idó ifjú nem tehet meg. Nem vagyunk olyan bőven tehetségekben ebben az országban, hogy lehetségesnek és szükségesnek tartanám, bogy drótsövényeket és akadályokat állitsunk fel azok ellen, akik tanulni akarnak, akikből a jövőben nagyszerű feltaláló, nagyszerű zseni, vagy nagyszerű művész lehet. Nem vagyunk annyian ebben az országban, hogy ilyen luxust megengedhetnénk magunknak. Lemaradnak a szegény keresztény if jak is. Evvel szemben hallottam a túloldalon, a jobboldali ellenzék részéről azt a vádat, hogy hiszen a szegény magyar ifjúságnak megvan a lehetősége a tanulásra: ime néz2Ükmeg*a hercegprímást. Kérem a hercegprimás urat ne hozzák ide bizonyítéknak, mert hiszen a hercegprimás nem egyetemen tanult, hanem egy rend keretében tisztán és kizárólag egyházi célokért, ugy hogy nem lehet bizonyíték