Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.
Ülésnapok - 1927-121
.!: országgyűlés ftépwselöházának l'l lehetett kiválasztani a sok jelölt közül a megfelelőt. Végre azután olyan megoldás történt, hogy a Ház egyik tagját kinevezték — azt hiszem, helyesen adom vissza a cimet — igazgatófőorvosnak (Egy hang a szélsőbaloldalon: Főorvosigazgatónak!) vagy főorvos-igazgatónak. Ezeket a cimeket mindig összetévesztem, de nem fontos. A Háznak egy másik tagját pedig, hogy a tekintély ugyancsak megóvassék, főorvos-igazgatónak nevezték ki, vagy pedig más formában. (Krisztián Imre : Nem elvtárs lett kinevezve ! — Malasits Géza : Mit beszél elvtársról ? ! Mi csináltuk a munkásbiztositást, nem önök, önök ne beszéljenek !) Miután az orvosi kérdés most már igy közmegelégedésre el volt intézve, természetesen szükség volt arra, hogy az egyik főorvosnak valami hatáskört is biztosítsanak és erre az a terv merült fel, hogy egy uj fogászati rendelőintézetet kell felállilani. Ennek a rendelőintézetnek céljaira tervbe volt véve egy budapesti szálloda megépitése és erre a célra való átalakítása. (Malasits Géza : Bérlete !) Vagy bérlete. Hiszen nem ez a lényeges, az a lényeges, hogy tervbe volt véve egy budapesti szállodában egy ilyen fogászati rendelőintézet felállitása. Magunk részéről ezt csak helyeselhetjük, hiszen végeredményben, ha a munkások csak ezen az áron juthatnak hozzá ahhoz, hogy fogaikat épségben és rendben tarthassák, még ezen az áron is örülünk neki. De egy másik körülmény is tudomásomra jutott. Tudomásomra jutott ugyanis az, hogy e fogászati rendelőintézet gépeit, amelyek értéke az én információim szerint körülbelül 60.000 pengőt tesz ki, a MONE orvosi müszerüzemnél rendelték meg. Megrendelték pedig nyilvános pályázat mellőzésével, a közszállitási szabályzat előirásainak mellőzésével. Megrendelték annál a MON E műszerüzemnél, amelynek Csilléry András képviselő igazgatósági elnöke, (Rothenstein Mór: Csak véletlenül!) és megrendelte ugyanaz az orvos, aki igazgató-főorvosa a fogászati rendelőosztálynak is. Beállott tehát az a helyzet, hogy az igazgató-főorvos, mint a fogászati rendelőintézet főorvosa, megrendelte ezeket a gépeket annál a MONE-műszerüzemnél, amely műszerüzemnél ő az igazgatóság elnöke. Ugy-e bár, súlyos összeférhetetlenség áll itt fenn, mert aligha hiszem, hogy olyan nagyon objektiv tudna lenni akár a szállító, akár az átvevő, mikor a személy egy és ugyanaz. Súlyosbítja a dolgot még az a körülmény, hogy az én információim szerint a MONE orvosi műszerüzem egyáltalában nem foglalkozik fogászati gépek készítésével. Ezt szakemberek mondották és ez megállapítható. Miután pedig a MONE csak orvosi műszerek készitésével foglalkozik, ezt a munkát átadta egy Weisz és Schwarz nevű cégnek, amelynek Budapesten is van üzlete. A budapesti üzlet azonban, amely valami angol név alatt szerepel, csak elárusitóhelye a cégnek, az ipartelepe Bécsben van. Ugy, hogy most végeredményben az a helyzet, hogy azok a gépek, amelyeket egy budapesti rendelőintézet céljaira rendeltek meg, közvetítés utján, tehát árdrágítás utján egy külföldi cég üzletkörét gyarapitják és abból a pénzből, amelyet magyar munkások és magyar munkaadók egy magyar munkásbiztositó intézetbe befizetnek, bécsi munkások és bécsi munkáltatók jutnak részben munkához, részben haszonhoz. Én nem kivánok ehhez az egész kérdéshez több kommentárt hozzá fűzni. Azt hiszem, ezzel a néhány szóval épen eleget mondottam, körülbelül sejtem, hogy a minister ur mit akar nekem mondani. (Derültség a jobboldalon ! - Krisztián Imre: Akkor miért ki vám si?) Azt bízza rám, hogy ülése f9à8 t Chiner 1-én, szerdán. •">!•"> miért vagyok kíváncsi, azért, mert ez közérdekű dolog és a magyar munkásságnak elvégre joga van tudni, hogy az általa befizetett pénzek tényleg a magyar ipar pártolására, vagy pedig az osztrák ipar felvirágoztatására fordíttatnak-e. Önnek, mint magyar törvényhozónak, ezt a szempontot is tisztelnie kell ! (Zaj a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János : Ez van olyan fontos, Krisztián képviselő ur, mint a szilvapálinka kifőzése ! — Krisztián Imre : Amiből ön már sokat szívott be ! Pécsett sokat szívott be ! — Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak ! (Malasits Géza : Ha szilvapálinkáról volna szó, mindjárt jobban lármázna ! — Krisztián Imre: Kérem szépen legyen szerencsém versenyt inni ! Bizonyosan győzni fogok ! Derültség és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Azt elhisszük! — Krisztián Imre : Majd rátérünk alkalomadtán ! — Rothenstein Mór : Aki jobban bírja, annak van igaza! — Malasits Géza: Itt főzésről van szó, nem ivásról !) Csendet kérek képviselő urak ! Peyer Károly : Interpellációmat a múlt hét keddjén jegyeztem be. Azóta azt az imformációt kaptam, hogy interpellációm hatása alatt — nem tudom ezt másnak tulajdonítani — stornírozták ezt az üzletet. Ugyancsak közölték velem, hogy Csilléry András képviselő ur már nem tagja a MONE müszerüzem igazgatóságának. Lehetséges, hogy ez a stornirozás megtörtént. Azt hiszem, a minister urnák módjában lesz erről a Házat tájékoztatni. Előre bocsátom, ugy tudom, hogy ezt az egész rendelést nem terjesztették fel a ministériumba, igy a miniszter ur előzetesen nem is jutott abba a helyzetbe, hogy ebben a kérdésben döntsön. Ami azonban az igazgatósági tagságot illeti, erre nézve legyen szabad csak azt megállapítanom, hogy ez a törlés tényleg megtörtént, még pedig a tegnapi napon. (Derültség a szélsőbaloldalon.) A történeti hűség kedvéért azonban kénytelen vagyok megállapítani, hogy a rendelés már decemberben történt. Én ismerem a minister ur fe'fogását a magyar ipar védelme tekintetében és tudom azt is, hogy többizben interveniált akkor, amikor arra szükség volt. Épen azért hoztam ezt a kérdést ide a Ház elé, hogy itt, a nagy nyilvánosság előtt mutassak rá arra, hogy egyes vezető állásba kerülő emberek az ő tisztségükkel járó hatalommal miképen kivannak élni, — nem akarok más kifejezést használni — inert ugy vélem, nem lehet tűrni azt, hogy a magyar munkások és munkáltatók által befizetett járulékokból egy külföldi cég kapjon rendeléseket — ha bármilyen kisösszegü rendelés is lenne az, akkor is idehoznám — és a külföldi ipar virágoztassék fel. Arra kérem a minister urat, szíveskedjék intézkedni, hogy a jövőben az ilyen és ehhez hasonló rendeléseknél elsősorban a magyar ipar vétessék figyelembe, továbbá pedig, minden közvetítő kereskedelem mellőzésével méltóztassék a közszállitási szabályoknak megfelelően nyilvános árlejtés utján beszerezni ezeket az árukat. (Helyeslés a szélsöbaloldalonj Elnök: A minister ur kíván nyilatkozni. Vass József népjóléti- és munkaügyi minister: T. Képviselőház! Tulajdonképen egészen felesleges nekem válaszolnom, mert a saját interpellációjára a választ a t. képviselő ur maga megadta. (Derültség.) Csak arra vagyok kíváncsi, t- Ház, hogy amikor én megismétlem a saját interpellációjára adott saját válaszát, lesz-e szíves majd tudomásul venni a t. képviselő ur. (Élénk derültség.) T. Ház! Az interpelláció két részből áll. Az egyik rész inkább a stílushoz és az előadási módhoz tartozik és, — természetesen séi tés nélkül legyen mondva, — apró gonoszkodásokból áll.
