Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.
Ülésnapok - 1927-121
Az országgyűlés képviséloházána'k 121 ciogon való perlekedés kihasználásból élnek. (Üpjj van! Ügy van!) Egyszerűen fognak maguknak teljesen vagyontalan embereket, kipéeéznek vagyonos kisgazdákat vagy vagyonos inas embereket, ezek ellen meginditják a leglehetetlenebb pereket, amelyekről biztosan tudják, hogy el fogják veszteni, de megindítják csak azért, — és nagy, magas suhstratumu pereket indítanak, — mert tudja az ellenfél, hogy mintán ügyvédi kényszer áll fenn reá nézve is, a saját ügyvédiének költségeit legalább is neki magának kell viselnie. Miután pedig a substratum után bizonyos skála szerint vetik ki az ügyvédi költségeket, az a megperelt fél, akire esetleg 100 millió ügyvédi költség várna, inkább odadob 20 milliói egyezség utján, hogy megszabadítsa magát a 100 milliós költségtől. (Ugy van! Ugy van! — Csontos Imre: Ez a zsarolás bizonyos neme!) Amikor azt hallom, hogy különösen az Alföldön nagyon el vannak terjedve ezek a jelenségek, ugy hogy elsőrendű törvényhozási feladatnak tartom a szegény jogon való perlekedésnek bizonyos korlátozását — messzebbmenőt, mint a mostani — és elsőrendű törvényhozási kötelességnek tartom, azonkívül az ügyvédi kényszernek is bizonyos megnyirbálását ... (Simon András közbeszól. — Zaj.) — Én előbb nyugodtan, szó nélkül végighallgattam t. képviselőtársamat, kérem tehát, tiszteljen meg engem is hasonló türelmességgel — amikor, mondom, Ilyen jelenségeket látunk, akkor beledobjuk a magyar közéletbe valorizáció címén a leglehetetlenebb perlekedéseknek a megindítását. Hallottam olyan érvet is, hogy hiszen ebből a szakaszból nem lesz semmi, alig egy-két ügy fog ennek a szakasznak az alapján megindulni. Ha ez igaz, — tegyük fel, hogy igaz — érdemes-e akkor ezt a szakaszt megcsinálni? Ha pedig az az igaz. amit mi mondunk, hogy ennek alapján az ügyek lavinája fog megindulni, a leglehetetlenebb perek lavinája, akkor kettős kötelességünk, hogy visszaállítsuk azt az eredeti javaslati;!, amelyben ezek a pontok nem is voltak benne és kitöröljük ennek a szakasznak azt a részét, amelyet az általános vita során ügyvédi szakasznak voltam bátor minősíteni. A törvényhozás sohasem lehet konjunkturális alap. Sajnos, legújabb törvényeinknél akárhányszor szinte látja az ember azt az egyént, vagy ügyét, amelynek képére az a bizonyos törvény alkottatott. Ilyen törvényhozáshoz én a magam részéről hozzá nem járulok. Miután kétségtelenül közérdek az, hogy a különben Is pereskedésre hajlamos országban a pereskedést lehetőleg leredukáljuk, — s akármilyen sokan is volnának azok, akik e szakasz alapján peri Indítanak, ezeknek magánérdeke el kell hogy törpüljön a közérdek előtt — s miután a közérdek az. hogy a magyar népet, a különben is pereskedésre hajlamos falusi népet a perek özönébe ilyen kihasználásra alkalmas, konjunkturális, szükségtelen és haszontalan törvényhozással ne vigyük bele, én a magam részéről nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt a szakaszt a bizottság által előterjeszteti formában elfogadjam. Ugy elfogadom, amint az eredeti javaslatba belekerült; ugy tudom, hogy Kálmán Jenő t. képviselőtársam erre vonntkozólag indítványt is adott he. A magam részéről hozzájárulok Kálmán Jenő t. barátom indítványához és, — miután ugy tudom, a kormány ebből pártkérdést és kormánykérdési egyáltalában nem is csinált, teljesen a Háznak böleseségére hizta, hogy ezt a kérdést a legjobb belátása szerint intézze el — én, aki a falusi életet, merem állítani, isme- \ ülése W2S február 1-é», szerdán. 327 rem, annak minden legkisebb viszonylatával gyermekkorom óta a legszorosabb kapcsolatban vagyok, arra kérem a t. Házat, hogy annak a falusi népnek az érdekében, amelyre nézve ez a paragrafus veszedelem, méltóztassék Kálmán Jenő t. barátom indítványát elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon és a balközépen.) Elnök: Szólásra következik"? Urbanics Kálmán jegyző: Gál Jenő! Gál Jenő: T. Képviselőház! Nem volt szándékom ennél a szakasznál felszólalni, főleg azért, mert a szakasz elkeresztelése bizonyos szubjektív érzéseket váltott ki belőlem; mivel azonban Gaal Gaszton t. képviselőtársain felszólalását szó nélkül hagynom nem lehet, mégis méltóztassanak megengedni, hogy néhány megjegyzést tegyek. Nagyon sajátszerű dolog, hogy egy olyan kiváló és parlamenter egyéniség, mint amilyen Gaal Gaston t. képviselő ur, ezt az alkalmat is megragadja arra, hogy ügyvédi kérdésekkel szemben bizonyos elfogultsággal nyilatkozzék. Én meg vagyok győződve arról, hogy a mélyen t. igazságügyminister ur meg fogja találni a megfelelő hangot arra, hogy az ügyvédi kai- méltóságát jogtalanul érintő e támadások visszautasittassanak. Csontos Imre képviselőtársamat az ezekben a kérdésekben való járatlansága felmenti az alól, hogy elfogult kijelentéseit megbíráljuk. De amikor már olyan helyről is halljuk ezeket a támadásokat, mint amilyet Gaal Gaston t. képviselő ur, aki a szegényjog hánytorgatásával itt e szakasz ellen felszólal, akkor már ez ellen a tiltakozást elhallgatni lehetetlen. Engedje meg a mélyen t. képviselőtársam, hogy egy komoly felvilágosítással szolgáljak. A szegén y jog kérdése felett birói döntés van a per megindításának pillanatában és olyankor, amikor ilyesmit észlel a biró... (Gaal Gaston: t Ministeri tanácsosi fizetéssel biró urak szegényjogon perelnek! De az, akinek már csak egy fél házhelye van, nem kap szegény jogot!) Ha a t. képviselőtársam ilyen esetről tud, méltóztassék azt az ország bármely ügyvédi kamarájának bejelenteni, legyen meggyőződve róla, h-egy azok a kamarák hivatásuknak olyan magaslatán állanak, hogy személyi válogatás nélkül az illető ügyvéd ellen a legszigorúbb fegyelmi eljárást teszik folyamatba. (Bródy Ernő: Ugy van!) Nem ott van a hiba, hanem a hiba ott van, hogy — fájdalom, ez igaz — egy abuzus az, hogy a mi népünk sokszor szeret perlekedni alaptalanul is. A szegényjogi kérdést azonban a biró intézi el. Olyan hitelt érdemlő bizonyítvánnyal kell igazolni azt, hogy valakit megillet-e az a jog, hogy bélyegmentesen pert Indíthasson, ame lyet a legszigorúbban bírálnak felül Én nagyon sajnálom, hogy az ügyvédi kamara jelentése nincs most kezemnél, ajánlom azonban t. képviselőtársainak, méltóztssék elolvasni! Ott megtalálja a remediumokat. Élénken őrködik a kamara e kérdés felett; különösen pártfogó ügyvédek kirendelésénél, házasságjogi kérdésekben való ügyvédi kirendeléseknél, szegényjogon való perlekedésre nézve a legszigorúbb knutélákat állapitja meg ;i kar tagjai részére. Régi mondás az, t. Ház. hogy a pernek az első bírája az ügyvéd. Méltóztassanak elhinni, s különösen méltóztassanak elhinni azok, akik a falusi társadalmakra hivatkoznak, hogy nincs különb faktor a jogbizonytalanság eloszlására, mintazaz ügyvéd, aki a néppel érintkezve kitanítja őt nemcsak arra, hogy miben állnak érvényesítendő jogai, hanem lebeszéli őt arról, hogy ezekhez a perek•V*
