Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.

Ülésnapok - 1927-120

294 Az ország (fi) ill és képviselőházának Í20. ülése 1928 január 31-én, kedden. léket kell megtériteni, amellyel ugyanazon fajú és minőségű áru a feladás helyén birt. Méltóztassák csak figyelembe venni, hogy feladnak egy árut Frankfurtban vagy Bor­deaux ban az elvész a magyar vonalon. Most ."|Í'MI az a német, az a francia, az *a svájci vagy akármelyik feladó, és azt mondja: te vasút, ennek a 34. cikknek értelmében, amely itt ná­lunk beeikkelyezett törvény, felelős vagy azért az állért, amelye) nz én ái'imi a feladás helyén árt. faigedelmet kértek, mit csinálunk, ha ide­jön a magyar biró- elé és azt mondja: kérem a berni egyezmény alapján megitélni ezt az összeget nekem: ennyi francia frankot, ennyi birodalmi márkát, ennyi svájci frankot ér. Erire a .magyar biró elő fogja venni az akkor már törvénnyé vált valorizációs törvényt, és kereskedelmi jogot, nemzetközi jogot, mindent felfordítva, egyszerűen azt mondja: kérem, én nem Ítélhetem meg, mert ez azt fejezi ki, hogy a korona korona, és megítéli majd valorizá­latlannl papirkoronábnn az 1921. vagy 1922-ben volt fkoronaértéket. Nem méltóztatik látni, hogy gazdasági háborút üzenünk mi ezzel Né­metországnak. Franciaországnak, Svájcnak és mindenkinek? Hát mi lesz? Vagy az követke­zik be, hogy nevetni fognak rajtunk s azt fog­ják mondani: mit akartok? Ti hoztok egy tör­vényt, amellyel begubóztok és elzárkóztok egész Európa jogrendszerétől 1 és kimondjátok magatokra azt, hogy mi nem valorizáljuk ezt á kártérítést, holoitt nemzetközi jog és törvény állapítja meg, hogy tartoztok olyan árat fizetni! De a magyar kereskedelmi törvénnyel is ellenkezik, inert a magyar kemskedelmi tör­vény 326. §-ában ugyanazon az állásponton van. Nem h bet átértékelési törvényt csinálni azzal, bogy azt is, ami ma törvényben van, de­valváljuk. Ez képtelenség. Én azt hiszem, hogy ebbe bele kell szólnia a pénzügyminister ur mellett az igaziságügyminister nrnak is é« kép­viselői talán adnak felvilágosítást arra, ho­gyan képzelik, hogyan magyarázzák azt a te­liét őségét, bogy a berni egyezmény ellenére nicst törvénybe akarják iktatni, hogy mi nem fizetjük azt a kárt, amelyet a törvény ránk pa­rancsol. (Sándor Pál: A külföldnek fizetjük, de a belföldnek nem!) Bocsánatot kérek, nem fizetik a külföldnek sem. Hol van az kimondva, bogy a külföld számára fizetnek? Se belföldnek, se külföldnek nem fizetnek. Itt nincs különbség. Hiszen épen az a szörnyűség, bogy semmiféle disztinkció nincs. Méltóztassék elképzelni, bogy mi lesz eb­ből, milyen gazdasági és kereskedelmi hitelünk (származik ebből? Nem fognak árut szállítani a Máv-on, ki fogják kötni, bogy olyan vasúton, aboi, ba elvész az árum, nem kapok teljes kár­térítést, nem szállítok. Ezt nem lehet tör­vénybe iktatni. Nagyon kérem ugy a pénz­ügyminister urat, mint az Lgazságügyminister ural, hogy méltóztassanak átgondolni... (Sán­dor Pál: Az idegenekre nem szól! — Kálnoky­liedő Sándor: A 31. §-t tessék elolvasni!) Bo­csánatot kérek, a 31. § még komplikáltabbá, még szörnyűbbé teszi a dolgot és rnc^ jobban összekavarja. Ilyen kérdésekben világosságra kell törekedni, (liarács Marcell: Tegyük fel, bogy igy lenne!) Ennek a szakasznak tör­vénybe Iktatása esetén kilépünk a nemzetközi egyezményből. (Kálnoky-Bedő Sándor: Dehogy lépünk ki! — Bud János pénzügyminister: Ér­vényben marad minden nemzetközi egyez­mény!) Bocsánatot kérek, az egétszen másra vonatkozik, majd a 31 §-nál meg fogom világí­tani a helyzetei Ez a szakasz azt a kivételt statuálja, amely kivételt nálunk statuálni nem szabad és; pedig azért nem, mert alapvető hibája a kérdésnek az, hogy mihelyt az állam pénz­ügyei forognak szóban, mihelyt arról van szó, bogy az államnak egy üzeme forog szóban, akkor ez a törvényjavaslat kiveszi az állami üzemet a rendes elbírálás alól. Ha én szállí­tok, felelős vagyok és teljes kártérítést tarto­zom adni, ellenben ba a Máv. szál lit, akkor már elzárkózunk a kártérítés elől. Azt csak nem lehet kétségbevonni, hogy ugy a királyi kincstár, mint a Máv., mint minden üzem, magánjogi szempontból nem különböztethető meg a többi magánjogi alanytól. A fiskus mint magánjogi alany prerogativákat nem követelhet magának. Ha az állam, vagy ha egy üzem mint magánjogi szerződő fél lép fel, különösen a magyar Államvasút, amely nem egyéb magánjogi szempontból, mint egy bejegyzett cég, semmi különbség nincs közte és más magánjogi alany között. Méltóztassék elmenni a cégbivatalba és ott meg méltóztatik látni, bogy ép ngy registrálva van, hogy a Máv. bejegyzett cég, amely magánjogilag ép­ugy kötelezendő és épen olyan kötelezettsé­gekkel rovandó meg, mint a magáncég egy­általában. T. Ház! Állandóan kivételt statuálni, azt mondani, hogy a Máv. mint alperes nagy­szerű megkülönböztetést igényel, hogy a Máv­val nem lehet csak ugy egyszerűen elbánni a bírónak, s törvényt hozni rá, hogy a Máv. ki­vétel, nem felel ugy a kárért, mint X. Y. ma­gánvállalkozó cég: nincs-e ebben valami eti­kátlan, nincs-e ebben olyan megkülönbözte­tés, amellyel nem lehet odaállni egy nemzet­közi jogtudó társaság és intézmény elé? Nem lehet igazolni, nem lehet indokolni ilyen el­zárkózó álláspontot. Mi jogon meri mondani ezt az állani önmagára? Ez nem folyik a szu­verenitásból. Mi jogon meri kivenni magát az általános magánjogi rendelkezések alól és mi jogon meri megszegni a nemzetközi megálla­podásokat? Az egész javaslat egy szörnyű­ség, és amit nemzetközi vonatkozásokban mond, arra nézve már csak első fecskeként egyetlen bizonyítékot legyen szabad felem­lítenem. A mai posta hozott nekem Amszterdamból egy levelet, amelyben lcközlik az erre vonat­kozólag megjelent Inpközleményekot és tudat­ják velem, hogyan fogják fel az ottani védő­egyesületek a svájci védőegyesülete'kkel egye­temben ezt a kísérletei, amely itt megy és azt mondják, meg fogják látni, minden nagy bank­nak hollandiai bilidét is megszorítjuk, meri mit tudjuk, bogy mikor jut eszébe a magyar kormánynak kimondani, bogy odafelé sem fo­gunk fizetni. Mit tudják ők, hogy ilyen intéz­kedésekkel mikor rontják le még jobban a hi­teleket? Méltóztassék és/bekapni, minister ni­és kegyeskedjék megfontolás tárgyává tenni ezt. Ezl a javaslatot én már sokféleképen el­kereszteltem, de azt hiszem, legalább, ba azt mondom rá, hogy ez semmi más. mint gazda­sági sáskajárás. Minden, gazdasági nagy érié­künk, bitelünk, tekintélyünk, minden kockán forog ezekkel a kivételes rendszabályokkal, amelyekkel ki akarunk lépni az európai jog­rendszerből. Arra kérem tohát a minister urat, bogy ez1 a szakaszt, Ugy ahogy vani teSvSék ki­venni, lessék elhagyni, nincs szükség rá. Nincs szükség rá azért sem, mert lessék figyelemre méltatni tisztolt minister ur, hogy mit mondott a magyar bíróság eddig ezekre a kérdésekre. Xe felejtsük el. bogy az 1926:XI. t. c. 12. Va

Next

/
Oldalképek
Tartalom