Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.
Ülésnapok - 1927-119
278 Az ország g if ülés képviselő házána h 1, lat, annál jobban kiélesednek az osztályellentétek, annál jobban fogják gyűlölni azt az államot, amely 12 év előtt igért és 12 év után mossa kezét és azt mondja, hogy nekünk erre nincsen pénzünk. (Dabasi Halász Móric: Itt nem lehet osztálykülönbségről beszélni, mert ebben benne vagyunk valamennyien, legyen nyugodt!) T. Képviselőház! Hadikölcsönt jegyeztek emberek és ma azt mondják, hogy nincs pénz. Én már voltam bátor az általános vita folyamán rámutatni arra, hogy volt idő, amikor tartalékolni lehetett volna, volt idő, amikor a kötelezettségek teljesítésére olyan összeget lehetett volna eltenni, amellyel legalább némileg valorizálhattak volna. (Dabasi Halász Móric: Tízmilliárdot?) Ne felejtsék el, hogy évtizedeken át folyt az a gazdálkodás, amely ma is meg van. Azt mondják az urak, hogy nincsen pénz, ellenben az újságban olvassuk, hogy Kairóban követséget állítanak fel, egy valóságos meghatalmazott ministert már ki is küldtek Kairóba. Ott természetesen nem elégszenek meg szerényebb elhelyezéssel, bizonyosan valami nagyon előkelő palotát, lehetőleg a Luxor-Hotel közelében fognak kibérelni. Szegény Magyarország tehát oda fogja küldeni követét Kairóba, Egyiptomba, — pont kiszámították, hogy ide — olyan luxussal, amilyennel talán még az angol rezidens sem székel ott. (Sándor Pál: Igaz ez?) Itt azt mondják az urak, hogy nincsen pénz. (Sándor Pál: Igaz ez? — Zaj.) Ugyanekkor olvasom az újságban, hogy a Gazdák Biztosító Szövetkezeténél — nem valami szegény intézmény — a pénzügyminister ur, illetőleg bocsánatot kérek a pénzügyminister úrtól, róla nem is merek ilyesmit feltételezni, de a földmivelésügyi minister ur: 1,200.000 pengőért jegyzett újból üzletrészt. (Sándor Pál: Hol?) A Gazdák Biztositó Szövetkezeténél! (Esztergályos János: Erre is a pénzügyminister ii r adja a pénzt! Elsősorban ő a felelős ! — (Sándor Pál: Nem hiszem, hogy ez megtörtént volna!) Szegény ország ne állítson fel olyan helyen követséget, ahol ezt semmi különösebb érdekünk nem kivánja, ahol egy egyszerű konzulátus is elég volna, és ne jegyezzen olyan nagy összegekért üzletrészeket, mint arra rámutattam és a költségvetési vita folytamán még számadatokkal rá fogok mutatni. Egyelőre csak azt mondom, hogy én ennek a l'rontváltozásnak komolyságában egyáltalában nem hiszek; nem vagyok hajlandó elhinni, hogy a hadikölcsön-tulajdonosok ebbe bele fognak nyugodni, és egyáltalában nem vagyok hajlandó elhinni azt, hogy ez a hadikölcsöntulajdonosoknak valami sokat jelentene. Ha triviális akarnék lenni, azt mondanám, hogy ez hasonló ahhoz, amit az egyszeri cigány csinált, aki zöld szemüveget tett lovának szemére, hogy a gyalu forgácsot fűnek nézze. (Derültség.) Itt is a szegény hadikölcsöncímlettulajdonosoknak akar a minister ur zöld szemüveget tenni a szemükre, a reménység zöld szemüvegét, hogy majdan valamikor, 16—35 év múlva pénzt kapnak. Megjósolom, hogy nem fog 16 év beletelni és az urak újból előveszik ezt a kérdést. (Dabasi Halász Móric: Persze, hogy elővesszük! Mihelyt lehet! Bár már tehetnénk!) Hiszen azért csinálták, hogy elővehessek. Ugy-e, milyen helyes ez a szakasz. (Esztergályos János: Még 16 hónap sem telik bele! — Zaj a baloldalon. — Elnök csenget.) Nem kell a hadikölcsöncímlet-tulajdonosokat izgatni; ezek között nagyon sok írniolvasni tudó egyén van, aki az újságból ki'. ülése 1928 január SO-án, hétfőn. olvassa igen szépen, hogy mit tárgyalnak és tisztában van a hely r zettej. De ha akár a külpolitikai konstelláció, akár pedig a képviselői megbízatások időtartamának lejárta a választók elé fogja vinni az egységes pártot, akkor rögtön ismét elő fogják venni ezt. és azok az urak, akik ma nagyszerűen tudják tremoló hangon nekünk elmagyarázni, hogy nincs pénz, meg fogják találni a hangjukat és a meggyőződés baritonján hirdetni majd: ime, mi nem várunk 16 évig. mi nem várunk 35 évig, előbb fogunk valorizálni, csak egységespártit válasszatok, és akkor lesz valorizáció! Ez a javaslat ezt a célt szolgálja. (Esztergályos János: Választási zabnak tartják! — Sándor Pál: Hát kell választási munició, kérem!) Ha már a metaforáknál tartok, el (kell •mondanom, hogy ma is élénken él emlékezeteimben egy plakát, amelynek a címe: »A latin 'népek átka«, is amely a világhírű francia festőművész, Domier műve volt. Le volt rajzolva egy szegény francia, spanyol és portugál rúnába összevissza, öltözött emlber, akinek nyakán egy kövér pap ült és a kövér pap ostornyélen tartott elébe egy szafaládét és a szegény ember a szafaládé után, amely rá voilt irva: »Mennybeli bolldogság«, futott. Ugyanígy fogják önök csinálni a hadikölcsöncímlet-tulajdono'sokkal. Elébük lógatják, a választásnál •kissé lejjebib eresztik, hogy az odrukba menjen a szaga és annál biztosabban az egységespártra szavazzanak. (Derültséa a szélsőbaloldalon.) Ennek a javaslatnak is ez lesz a vége, 'ezért csinálták, csakhogy a természet bölcsen gondoskodik arról, hölgy a dolog ne menjen ilyen egyszerűen. Mert több mint 12 évvel ezélőtt jegyeztek hadikölcsönöket, s rendes, normális kamatozás mellett^ 15—16 év alatt a tőke 'megkétszereződik. Tessék tehát kiszámítani, 'mennyi veszteség érte a hadikölcsöncímlettulajdonosokat ez alatt az idő alatt? Úgyhogy 'bármennyire osiiklando'zzák is ennek illatával orrukat, mégis tisztán fognak látni és szavazatukkal is bizonyítani fogják, hogy az ilyen ígéretekben már nem hisznek. Még egy piLlanatigr kívánóik annál időzni, amit Szilágyi Lajos t. képviselőtársam a karitativ valorizációról mondott. Nevezetesen az ö 'okfejtése az, hogy a nagy címlettulajdonosokat kielégíti ez a pótjavaslat, mert azok tudnak várni 16—35 évig, addig pedig ki tudja mi történik, ugy tesznek, mint az Orczy-kávéházban történt, ahol ketten kártyáztak, s mikor az egyiknek már egy krajcárja sem volt s kérdezték tőle, hogy miért játszol, azt felelte: '»Játszom — hátha a másikat megüti a guta.« (Derültséa.) Itt is ugyanígy folyik a játék és foilyik tovább. A kicsinyeknek Dedig. akik nem tudnak várni, akik mindenüket odaadták és^ éheznek, megcsinálják a karitativ valorizációt. Ha a karitativ valorizációt megcsinálják, azon a napon amikor ez a valorizációs törvény életbe 'lép, már meg is erősíthetik a rendőrséget a IV. kerületben és kordont állithatnak a népjóléti niinisterium elé, mert ott olyan tömeg fog ácsorogni, olyan tömeg fogja éjjel-nappal a/t a niinisteriuinot ostromolni, amire példa még nem igen volt. És mi történik'? Az, hogy el fogják kergetni őket rendőri utón, a képviselők nyakára fofgják őket zúdítani, és — mint ahogy már egyszer kifejtettem, most sem mondhat ok mást: jó házból való szülőktől származzék és jól szerelje fel magát bizonyítványokká 1 az, aki a karitativ Valorizáció révén valamit is kapni akar. T, Képviselőház! Miután én ennek a javas-
