Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.

Ülésnapok - 1927-117

Az országgá illés képviselőházának 117. ülése 192S január 2(>-áu, csütörtökön. 217 érő károkkal szemben nyújtson védelmet oly viszonylatban is, amikor egyébként az ilyen védelem, az ilyen átértékelés ki van zárva. Szükségesnek tartottani ezt itt erről a helyről elmondani, épen az esetleges téves irányítás elkerülése szempontjából. (Helyeslés a jobboldalon. — Baracs M ti reell szólásra jeleni kezik.) Elnök: Milyen címen kivan a képviselő ur szólani? Baracs Marcell: Félreérteti szavaim helyreigazítása címén lkérek szót! Elnök: A szó a képviselő* urat megilleti! Baracs Marcell: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Azzal az értelmezésééi szemben, amelyet az előadó ur a 7. § harmadik pontja tekintetében azzal az intencióval terjesztett elő, hogy ez az értelmezés irányt adjon majdan a jndikaturának, bátor vagyok elsősorban azt a megjegyzést tenni, hogy mélyen lekötelezett volna akár az előadó ur, akár a kormány képviselője, ha ezt az értelmezést már tegnap előterjesztették volna, mikor a 6. § utolsó pontja felől vitáztunk, mert a 6. § utolsó pontjának vitájába már belenyúlt az a kérdés, vájjon az árvapénzek kezelése körül elkövetett dolosus vagy cnlposns ténykedések kizárják-e a valorizációt vagy nem? Ma előáll az előadó ur és azt mondja: nagyon sajnálom, akárhogy döntöttek ebben a dologban, még a culposus és dolosus kezelés következményeiért sem tartozik valorizálni az állam, a község, vagy akárki, aki a gyámpénztári kezelésért felelős. Ezen felfogás ellen a leghatározottabban tiltakozom. Elvégre a személyt érő vétlen károkozás alatt értheti az előadó or a személyi jogok sérelmét, az élet, egészség, vagy akármilyen személyiségi jogba ütköző sérelmet; de mi ezt nem igy magyaráztak és a 6. és a 7. <§> tárgyalásánál az ellenkező értelmezés mellett foglaltunk állást. Meggyőződésem szerint soha, (le soha ez a Ház nem járult volna hozzá a 6. § utolsó bekezdése tárgyában hozott határozathoz, ha tudatában lett volna annak, hogy ennek.az utolsó pontnak elfogadásával szankcionálja az árvavagyonok tönkretételét még akkor is, ha azok cnlposns vagy pláne dolosus cselekményeknek estek áldozatul. A jövő judicatnra irányítása végett ennek a szempontnak hangoztatása meggyőződésem szerint lesz olyan hatással, mint az előadó nré, mert az előadó ur álláspontját az ő egyéni auktoritása és az általa pillanatnyilag betöltött tisztség fedezi, az enyémet pedig és azokét, akik az én meggyőződésemen vannak, fedezi a becsületes meggyőződés amit természetesen nem vitalek el az előadó nrtól sem — és az az erkölcsi felfogás, amely minden törvényhozásnak egyetlen szilárd Fundamentuma. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az előadó ur kivan szólni! Lakatos Gyula előadó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Csak néhány szót az igen I. előttem szólott képviselőtársamhoz. Na az az értelmezése a törvénynek, amelyet ő vitat egyáltalában kérdéses lehetett volna, vagy elképzelhető «lett volna, akkor egészen felesleges lett volna a (I. §-nál egyetlen szót is vesztegelnünk, meri •ennek a 3. pontnak megfogalmazása, ha ezalatt nemcsak a személyisi'get érő károkat gondoljuk, hanem minden anyagi kárt is, olyan iíxn; hogy nemcsak a dolus!, tehát a szádékussngol fedezi, nemcsak a cnlpát. hanem bevezető részében a vétlen károkozást is, úgyhogy tulaj donképen az egész (5. § jelentösé^í't a-tól zrlt-ig Lerontotta volna. Egyrészt tehát nem indokolt a vád az igen t. képviselőtársam részéről, hogy miért a 7. §nál teszem szóvá ezt, meit hiszen a 7. § a sei\vs matériáé, székhelye a kérdésnek, itt kell •erről tanácskozni, viszont másrészt kötelességmulasztást követtem volna el, ha azokat az intenciókat, amelyek a szakasz ilyen megszövegezésénél megnyilvánultak, az elhangzott felszólalások után szó nélkül hagytam volna. Kérem méltóztassék ezeket tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon. — Zaj a baloldalon.) Elnök: Szólásjoga többé senkiink nem lévén, a tanácskozást he fejezettnek nyilvánitom. Minthogy a szakaszhoz töhh indítvány adatolt be, a szavazásnál a kérdést pontonként kívánom feltenni. Az 1. ponttal szemben áll Slransz István képviselő ur inditványa. Ha tehát a bizottságszövegét fogadja el a Ház. ugy Strausz képviselő ur inditványa elesik. Akik a bizottság szövegét elfogadják, méltóztassanak felállani! (Megtörténik.) Többség. Miután a t. Ház a bizottság szövegét fogadta el, Strausz képviselő •ur inditványa elesik. A 2. és ',\. pontok meg nem támadtál ván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. A4, pontnál az előadó ur azt Indítványozta, mint stiláris módosítást, hogy az »értékelés szó helyébe átértékelés szó tétessék. Méltóztatnak ezt elfogadni? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Többség. A módosítást a Ház elfogadta. A 4. ponttal szemben áll Baracs Marcell képviselő ur inditványa, amelyben azt indítványozta, hogy ez a szó határozottan« töröltessék. Akik a bizottság szövegét fogadják el. méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Ezzel Baracs képviselő nr indítványa elesik. A 4. pont után Sándor Pál képviselő nr uj bekezdést javasolt 5. pontképen. Akik ezt elfogadják, méltóztassanak felállani! (Megtörténi!:.) Kisebbség. A Ház az indítványt nem fogadta el. Az előadó nr uj 8. §-t kivan javasolni. Lakatos Gyula előadó: T. Ház! Azon ígéret beváltása címén, amelyet a pénzügyminister ur a javaslat általános vitája kapcsán itt a Ház szine előtt mái- megtett, kijelentvén, hogy a hadikölcsönkötvények bizonyos osztálya valorizációjának azt a teljes elzárását, amely a javaslat eredeti álláspontja volt, nem kívánja többé fentartani. — ismétlem — ezen kijelentés beváltása címén a pénzügyminister ur megbízásából van szerencsém indítványozni, hogy a törvényjavaslat 7. §-a után, mint önálló, uj 8. §, a következő szöveg iktattassék be (olrassa): »Az 1914. évi július hó 28. napja után, az 1912. évi LXIII. te. 17. §-a alapián kibocsátott államadóssági címletek közül azok átértékelésének kérdésében, amelyek a háborús magyar államadósságok nosztrifikálásakor mint a tulajdonos eredeti jegyzésű címletei, láttattak el magyar . nosztrifikálási megjelöléssel és azóta is állandóan az ő tulajdonában vannak, a törvényhozás ily rendelkezéséig az emiitett államadósságok tekintetében az ]928 : I. te. 2. §-ában megszabott határidők meghosszabbíttatnak«« T. Képviselőházi Ennek a javaslati pontnak tárgyi tartalma már ismeretes az egész Ház előtt, annak indokolása az általános vita jelentékeny részét foglalta el, azt hiszem, tehát felesleges most e helyt minden további indokolás. (Baracs Marcell: A tárgyalási rendhez kérek szót.)