Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.
Ülésnapok - 1927-116
226 Az országgyűlés képviselőházának 116. ülése 1928 január 25-én, szerdán. tradiciót, ez tagadja meß- lelkünknek minden nemes érzését, hevülését, ez mondja ki, most egyszerűen, hogy az árvavagyónok a fennálló iszabályok megkerülés ével, megszegésével, elhanyagolásával történt kezetléséjből eredő követelést nem kivan ja átértékelni? Hiszen ez azt jelenti, hogy az árvavagyont tehát továbbra is megsemmisülve hagyják! Hiszen ha csak ré^i fcforonaértékben restituai tatnak ezelk az (értékek, akkor csak formailag tettünk eleget egy kötelezettségnek, igazában pedig az árvák vagyona igy elpusztul. Elpusztul azért, mert a törvényhozás érzéketlen marad azon érdekekkel szemben, amelyeknek megóvása őseinMio'l átörökölt kötelesség gyanánt hárul reánk. Nincs annak semmiféle gyökere a régi magyar felfogásban, hogy a gtyámpéniztári kezelésen alapuló pénztartozásokat az átértékelésből kizárjuk ós ha a pénzügyminister ur vagy akárki azt véli, hogy a hadikölcsönökbe fektetett árvapénzek részleges valorizálását a karitativ javaslat keretén belül fogják elvégezni és ezzel minden kötelességnek eleget tesznek, akkor fel kell Ihivnom a figyelmet awa, hogy ezzel az árva vagy on okát ért sérelmeknek csak egy kis része elimináltatnék, a sérelem lényege azonban megmarad akkor, ha ez a szakasz a törvényben helyet fog foglalni. Nem látom be, miért kell ennek megtörténnie, nem látom be, hogy akikor, amikor az árvaA 7 agyonok elkezeléséböl (keletkeznek követelések az árvák javára, az árvák miért ne állhassanak elő ezzel a követeléssel. (Zaj. — Elnök csenget.) Elvégre a bíróságra fog tartozni a dolog és csak van anynyi bizalom a bíróság iránt, hogy az nem fog megítélni jogtalan követelést. De ha ki akarják ezt zárni, akkor az árvák jogos követeléseit zárják ki, akkor az árvák jogos követelését semmisítik meg. Én tehát, amint emiitettem hozzájárulok Sándor Pál igen t. képviselőtársam és barátom inditványához, a magam részéről pedig előterjesztem a következő inditványomat (olvassa): »Az átértékelésből a pénzösszegnek törvényhatósági, városi vagy községi gyámpénztári kezelésén alapuló pénztartozások (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) nincsenek kizárva«. Meggyőződésem, hogy ennek az államháztartás vagy a törvényhatósági háztartozások egyensúlyának megrenditéséhez vagy csnk megingatásához is abszolúte semmi köze sincs, ellenben teljesítjük kötelességünket, a jogot, az igazságot épségben tartjuk és hűségesek maradunk a magyar törvényhozás nemes hagyományaihoz. (Éljenzés és helyeslés half elöl.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Csák Károly! Csák Károly: T. Ház! Ugy tudom, hogy ebben a Házban hárman vagyunk, akik hivatásszerüleg foglalkoztunk az árvák ügyeivel: Jánossy Gábor, és Frey Vilmos képviselőtársaim árvaszéki elnökök, én pedig mint a zalai fiskusnak ügyésze, egyszersmind hivatalból ügyésze voltam az árvaszéknek. Azt hiszem tehát, hogy arrogálhatjuk magunknak annak feltételezését, hogy az árvák ügyét ismerjük s hogy az árvák ügye iránt nekünk is van olyan meleg szivünk és olyan érzékünk, mint azoknak. akik a javaslatot ostromolják. (Élénk felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mi cselekszünk!) Ne méltóztassanak __ feltételezni rólunk sem azt, (Strausz István: Senki sem mondtat) hogyha mi ezt a nagy kérdést ezzel a javaslattal végleg elintézettnek láttuk volna, mi ebben megnyugodtunk volna. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) Ne méltóztassanak feltételezni, hogy akkor mi is nem emeltük volna fel tiltakozó szavunk az ellen a felfogás ellen, hogy az árvák tulajdonát képező hadikölcsönkötvények, sőt továbbmegyek, (Felkiáltások: Betétek!) az árvabetétek is a valorizálásból egyszersmindenkorra kizárassanak. Csakhogy mi cselekszünk is az árvákért. (Ügy van! Ugy van! jobbfelöl. — Élénk felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hol? Hol?) Mi ezt a terrénumot nem akarjuk politikailag kihasználni, de a magunk vármegyéjében igenis keltjük és szítjuk a hangulatot. (Felkiáltások jobbfelől: És cselekszünk!) és cselekszünk. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! (Bródy Ernő: A választások tisztasága! Titkos szavazás! — Propper Sándor: Még egy zsemlét sem kaptak a maguk cselekvéséből! — Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Titkos szavazást! — Állandó zaj.) Kérem a képviselő urakat... {Zaj. — Esztergályos János: Még egy sósperecet sem vehetnek azon!) Esztergályos képviselő urat kérem, ne szóljon közbe. Csák Károly: Nézze igen t. Lakatos képviselőtársam .. (Egy hang a baloldalon: Esztergályos! Meg azt sem tudja? — Derültség.) Bocsánatot kérek, az előadó úrtól kérek bocsánatot, hogy nevével visszaéltem. (Rothenstein Mór: Eltévesztette a szakmát! — Zaj.) Minden szavamért helytállók, tessék lejönni a vármegyémbe, tessék lejönni a területembe. Én mandátumomat igenis nem a kormány hatalmának, hanem épen annak köszönhetem, hogy működésemből kifolyólag minden árva, minden ügyefogyott, (Zaj.) minden hadviselt ismert. Bocsánatot kérek dicsekvésemért, de tessék róla meggyőződni. Azt a vádat pedig önérzettel utasítom vissza... Elnök: A képviselő urat kérem, méltóztassék a tárgyhoz szólni és ne személyi vonatkozású dolgokat előadni . Csák Károly: ...hogy én az árvákkal ne éreznék együtt. Azt is megmondom, hogy mitcselekszem értük. (Zajos felkiáltások a szélsöbaloldalon: Hol? Csák Károly: Bocsánatot kérek t. Ház, de én a szociáldemokrata pártot nem tudom túlkiabálni. (Élénk felkiáltások a szélsőbaloldalon: Szavazzon velünk!) Mi igenis cselekszünk értük. A magunk vármegyéjében állandóan ébrentartjuk a hangulatot és amikor rákövetkezik a sor, vállaljuk is a felelősséget, hogv a törvényhatóságok az árvák vagyonának részleges valorizációját, amikor a körülmények engedik, keresztül is viszik. (Bródy Ernő: Most nem a vármegyében van! — Hegymegi-Kiss Pál: Ne a vármegyékről beszéljen! A törvényhatóság felelős! — Zaj.) Ezt is magyarázom. Én igen t. képviselőtársam autonómista vagyok. Én autonómista voltomnak nemcsak jogait gyakorolom, hanem kötelezettségeit is viselem. (Rothenstein Mór: Autonómista az egységespárton belül!) Az a vármegye, amely bizalmi embereiként delegálta oda az árvaszék tagjait, erkölcsileg és a lehetőség határain belül anyagilag is kötelezve van arra, hogy amennyiben tudja, ezeket a szerencsétlen árvákat, akiknek vagyona részben a világháború, de részben a gyámhatósági pénzkezelési rendszer — elismerem önkényes rendszer — következtében megsemmisült, kártalanítsa, Igenis rá kerül a sor erre is. Mi sem tartjuk elintézettnek ezt a kérdést azzal, hogy ennek a törvénynek a keretéből a valorizációt kizárták. (Bródy Ernő: Hanem az állategészségügyi törvényben!) Maid egy másik szakasz tárgyalásánál talán kifejthetem ezt az álláspontomat. (Esztergályos János: Most van az árvákról szó!)
