Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.

Ülésnapok - 1927-116

224 Az országgyűlés képviselőházának 11(>. ülése ÎÙ2Ô január 25-én, szerdán. takarékoskodni!) Talán majd lesz mód arra, hogy ezeket a kijelentéseket a közvetett adók terhére valósitsák meg, mert csak a pótadóra gondolni nem lehet, hiszen az ebből való fede­zést a kormány konzekvensen megtagadja. Min­den kormánypárti derű és műharag ellenére áll az az igazság, hogy az árváktól elvetlék örök­ségüket, az árvák elvesztették örökségüket. Az állam gyámoltjai, az árvák most várják, kérik az örökségüket s várakozási állásponton van­nak, de azt látják, hogy törvényhozási utón akarják jogaikat, reményeiket megsemmisiteni. Ez mindenfélekép jogtalan és igazságtalan. Az árva kettős védtelenségben volt, amikor árvává lett és pénzét közhatóságok kezelték. Az árva nem tehet róla, hogy árva lett, nem te­het róla, hogy az állam felette gyámkodott. Az árvának ez a kettős védtelensége okozta tehát, hogy pénzét elvesztette. Mi most itt állnak és követeljük az árvák jogainak és igényeinek legalább részben való kielégitését ós ezzel szemben a túlsó oldalon haraggal, nevetéssel, derűvel, vagy váddal találkozunk. (Élénk ellen­mondások a jobboldalon. — Csontos Imre: Ne csináljon belőle népszerűséget! — Esztergályos János: Az ön kerületében nincsenek árvák? — Csontos Imre: Higyje el, vagyok olyan közel azokhoz, mint a képviselő urak! Értse meg! — Ivabéik Lajos: Akkor szavazzon velünk!) Elnök: Csontos képviselő urat kérem, le­gyen szives közbeszólásait beszüntetni. Propper Sándor: A legharagosabb maga a aninister, aki ahelyett, (hogy keresné velünk együtt a megoldásokat, régi vádakat konstruál és forradalomról beszél, ami ugy viszonylik a (Valorizációhoz, mint a csizmadia a kéjgázhoz, laminek semmi értelme nincs ebben a szakkér­désben. Nagyon helyes és célszerű dolog volna rvégre ha a kormány el tudná magát szánni torra, hogy ezzel az olcsó és felülről jövő de­ímagogiával szakítson. Semmi értelme sincs. Tudós szakembernek, aki hozzá még minister iis, tudnia kell azt, hogy a forradalmat nem tesináltáik és hogy a forradalomnak ehhez semmi köze és hogy a forradalmak hány tor­hatásával mélyen járó gazdasági és szociális •problémákat megoldani nem lehet. Miért haj­togatják tehát a forradalmat ahelyett, hogy lelővennék a kérdést komolyan és szivvel­ilélekkel igyekeznének azt megoldani 1 ? Mi rámutattunk már a fedezetre. Méltóz­tassék egynéhány csődbe jutott kurzusvállalat 'alimentálását beszüntetni és közbeszólás alak­jában mondottam, hogy le lehet egynéhány iBuick-autóról az árvák kedvéért mondani. (Peyer Károly: ötszázezer hold vagyonváltság­föld ingyen van odadobva bérletként!) Lehet •fedezetet találni a költségvetés keretein belül is és lehet másképen is. Annak idején, amikor <a hadikölcsönökre szükség volt, tudtommal a •nadikölcsönöket pupilláris papírnak minősí­tették ós nemcsak, hogy megengedték előírás szerint, hanem kötelezték a törvényhatóságo­kat és gyámhatóságokat, hogy hadikölcsönöket kiegyezzenek. így kerültek az árvavagyonok iés örökségek hadikölcsönökbe, amelyet most előkelő és könnyelmű gesztussal a mélyen t. kormány és a mélyen t. kormánypárt törvé­nyesen meg akar semmisíteni és nem tudom hány ezer, vagy tizezer, vagy hány százezer lárvának örökségét akarja nillifikálni. T. Képviselőház! Kifogásolnom kell a tör­tvényszerkesztésnek azt a módját is, amellyel tennél a javaslattal szembenállunk. Engem •például érdekel az, hogy az árva vagyonnál 'hány tételről és milyen összegről van szó. :Nem ártott volna, a törvényelőkészités folya mán összeírni a megsemmisítendő árvavagyo­nokat. Nem ártott volna a törvényjavaslat in­dokolásában a törvényhozás tagjait tájékoztatni arról, hogy miről van itt tulajdonképen szó, 'mert nem tudja a törvényhozás, nem tudja a Képviselőház, nem tudja senki, nem esett szó róla, sem a bizottságban, sem az előkészítő 'munkálatnál, sehol sincs egyetlenegy szám sem arra vonatkozóan, hogy mennyi az árva, -mennyi pénz forog kockán, mennyit semmisí­tenek meg, hány embert tesznek jogtalanná és kenyértelenné. » A régi törvényalkotási módszer ezt nem engedte volna, meg, ott statisztikai felszerelés­sel jöttek volna ilyen súlyos kérdésben a tör­vényhozás elé, ami mindenesetre megkönnyi­•tette volna a megoldást és megkönnyítette volna a hozzászólók, a vitában résztvevők 'helyzetét. Tudom, hogy mi itt hiábavaló munkát vég­zünk, tudom, hogy a kormány és kormánypárt lelkiismeretének piszkálása ezidőszerint meddő és hiábavaló munka. Hiszen csináljuk eszten­dők óta és próbáljuk megmozdítani azt a meg­mozditliatalan lelkiismeretet, próbálunk va­lamilyen jóirányu cselekvést kicsiszolni, kicsi­holni belőle, de sajnos, nem sikerül. ÉS ne mél­tóztassék mosolyogni azon, amidőn Bródy Ernő t. képviselőtársam megállapítja, hogy ennek a parlamentnek nincs kapcsolata a néppel, ez a parlament nem a néptől kapta a maga megbí­zatását, ez nem érez köíclességérzetet, ennek nincs felelősségérzete, épen azért, mert ugy érzi. hogy az ö mandátumának létrejöttében több szerepe van a szolgabírónak, a csendőr­nek és szuronynak, mint a választóknak. Ne méltóztassék mosolyogni azon. amidőn ezt a baloldalon megállapítják, mert valóban ez a helyzet és mi igazán csak lelkiismereti köte­lességünk parancsának teszünk eleget, amidőn mégis felállunk, megpróbáljuk a lehetetlent, megpróbáljuk felébreszteni az alvó lelkiisme­retei minden reménykedés nélkül. Kijelenteni, t. Képviselőház, hogy ezzel a törvényjavaslat­tal, ha törvénnyé válik, ezek a súlyos gazda­sági és szociális problémák nem oldódnak meg. Hozhatnak törvényt, kihirdethetik a tör­vénytárban, de a problémák megmaradnak, élni fognak tovább és megoldásukat fogják kö­vetelni, vissza-vissza fognak térni mindaddig, amig azokat kielégítő módon meg nem oldják, s minden logika és minden okszerűség amel­lett szól, hogy ezt a megoldást csak egy ko­moly népparíament lesz képes elintézni. Mert egy nyílt szavazási alapon kinevezett parla­ment érzéketlen. Látjuk ezt, tudjuk, tapasztal-' jak az eseményekből, a javaslatokból és a kor­mánypárt magatartásából. A kormánypárt ezekkel a programmpontokkal szemben érzé­ketlen és érzéketlen is marad. A magam részéről hozzájárulok akár Esz­tergályos dános, akár Sándor Pál képviselő­társam előterjesztett indítványához. Amit Ők indítványoznak, az kevés, az csekélység, alig számbavehető megoldás, de mégis valami. Ezt a gesztust az állani részéről a törvénybozásnak el kellene fogadnia. Én a magam részéről el­fogadom ezt és kérem a mélyen t. kormány­pártot, bogv ebben az egy esetben, miután itt árváktól van szó védtelenekről, akik védtele­nül kerüllek abba a helyzetbe, hogy vagyonu­kat elvesztették, legalább azt a keveset fogad iák el. amit két képviselőtársam javasolt. (He­'li/cslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 ! Perlaki György jegyző: Baracs Marcell!

Next

/
Oldalképek
Tartalom