Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.
Ülésnapok - 1927-116
224 Az országgyűlés képviselőházának 11(>. ülése ÎÙ2Ô január 25-én, szerdán. takarékoskodni!) Talán majd lesz mód arra, hogy ezeket a kijelentéseket a közvetett adók terhére valósitsák meg, mert csak a pótadóra gondolni nem lehet, hiszen az ebből való fedezést a kormány konzekvensen megtagadja. Minden kormánypárti derű és műharag ellenére áll az az igazság, hogy az árváktól elvetlék örökségüket, az árvák elvesztették örökségüket. Az állam gyámoltjai, az árvák most várják, kérik az örökségüket s várakozási állásponton vannak, de azt látják, hogy törvényhozási utón akarják jogaikat, reményeiket megsemmisiteni. Ez mindenfélekép jogtalan és igazságtalan. Az árva kettős védtelenségben volt, amikor árvává lett és pénzét közhatóságok kezelték. Az árva nem tehet róla, hogy árva lett, nem tehet róla, hogy az állam felette gyámkodott. Az árvának ez a kettős védtelensége okozta tehát, hogy pénzét elvesztette. Mi most itt állnak és követeljük az árvák jogainak és igényeinek legalább részben való kielégitését ós ezzel szemben a túlsó oldalon haraggal, nevetéssel, derűvel, vagy váddal találkozunk. (Élénk ellenmondások a jobboldalon. — Csontos Imre: Ne csináljon belőle népszerűséget! — Esztergályos János: Az ön kerületében nincsenek árvák? — Csontos Imre: Higyje el, vagyok olyan közel azokhoz, mint a képviselő urak! Értse meg! — Ivabéik Lajos: Akkor szavazzon velünk!) Elnök: Csontos képviselő urat kérem, legyen szives közbeszólásait beszüntetni. Propper Sándor: A legharagosabb maga a aninister, aki ahelyett, (hogy keresné velünk együtt a megoldásokat, régi vádakat konstruál és forradalomról beszél, ami ugy viszonylik a (Valorizációhoz, mint a csizmadia a kéjgázhoz, laminek semmi értelme nincs ebben a szakkérdésben. Nagyon helyes és célszerű dolog volna rvégre ha a kormány el tudná magát szánni torra, hogy ezzel az olcsó és felülről jövő deímagogiával szakítson. Semmi értelme sincs. Tudós szakembernek, aki hozzá még minister iis, tudnia kell azt, hogy a forradalmat nem tesináltáik és hogy a forradalomnak ehhez semmi köze és hogy a forradalmak hány torhatásával mélyen járó gazdasági és szociális •problémákat megoldani nem lehet. Miért hajtogatják tehát a forradalmat ahelyett, hogy lelővennék a kérdést komolyan és szivvelilélekkel igyekeznének azt megoldani 1 ? Mi rámutattunk már a fedezetre. Méltóztassék egynéhány csődbe jutott kurzusvállalat 'alimentálását beszüntetni és közbeszólás alakjában mondottam, hogy le lehet egynéhány iBuick-autóról az árvák kedvéért mondani. (Peyer Károly: ötszázezer hold vagyonváltságföld ingyen van odadobva bérletként!) Lehet •fedezetet találni a költségvetés keretein belül is és lehet másképen is. Annak idején, amikor <a hadikölcsönökre szükség volt, tudtommal a •nadikölcsönöket pupilláris papírnak minősítették ós nemcsak, hogy megengedték előírás szerint, hanem kötelezték a törvényhatóságokat és gyámhatóságokat, hogy hadikölcsönöket kiegyezzenek. így kerültek az árvavagyonok iés örökségek hadikölcsönökbe, amelyet most előkelő és könnyelmű gesztussal a mélyen t. kormány és a mélyen t. kormánypárt törvényesen meg akar semmisíteni és nem tudom hány ezer, vagy tizezer, vagy hány százezer lárvának örökségét akarja nillifikálni. T. Képviselőház! Kifogásolnom kell a törtvényszerkesztésnek azt a módját is, amellyel tennél a javaslattal szembenállunk. Engem •például érdekel az, hogy az árva vagyonnál 'hány tételről és milyen összegről van szó. :Nem ártott volna, a törvényelőkészités folya mán összeírni a megsemmisítendő árvavagyonokat. Nem ártott volna a törvényjavaslat indokolásában a törvényhozás tagjait tájékoztatni arról, hogy miről van itt tulajdonképen szó, 'mert nem tudja a törvényhozás, nem tudja a Képviselőház, nem tudja senki, nem esett szó róla, sem a bizottságban, sem az előkészítő 'munkálatnál, sehol sincs egyetlenegy szám sem arra vonatkozóan, hogy mennyi az árva, -mennyi pénz forog kockán, mennyit semmisítenek meg, hány embert tesznek jogtalanná és kenyértelenné. » A régi törvényalkotási módszer ezt nem engedte volna, meg, ott statisztikai felszereléssel jöttek volna ilyen súlyos kérdésben a törvényhozás elé, ami mindenesetre megkönnyi•tette volna a megoldást és megkönnyítette volna a hozzászólók, a vitában résztvevők 'helyzetét. Tudom, hogy mi itt hiábavaló munkát végzünk, tudom, hogy a kormány és kormánypárt lelkiismeretének piszkálása ezidőszerint meddő és hiábavaló munka. Hiszen csináljuk esztendők óta és próbáljuk megmozdítani azt a megmozditliatalan lelkiismeretet, próbálunk valamilyen jóirányu cselekvést kicsiszolni, kicsiholni belőle, de sajnos, nem sikerül. ÉS ne méltóztassék mosolyogni azon, amidőn Bródy Ernő t. képviselőtársam megállapítja, hogy ennek a parlamentnek nincs kapcsolata a néppel, ez a parlament nem a néptől kapta a maga megbízatását, ez nem érez köíclességérzetet, ennek nincs felelősségérzete, épen azért, mert ugy érzi. hogy az ö mandátumának létrejöttében több szerepe van a szolgabírónak, a csendőrnek és szuronynak, mint a választóknak. Ne méltóztassék mosolyogni azon. amidőn ezt a baloldalon megállapítják, mert valóban ez a helyzet és mi igazán csak lelkiismereti kötelességünk parancsának teszünk eleget, amidőn mégis felállunk, megpróbáljuk a lehetetlent, megpróbáljuk felébreszteni az alvó lelkiismeretei minden reménykedés nélkül. Kijelenteni, t. Képviselőház, hogy ezzel a törvényjavaslattal, ha törvénnyé válik, ezek a súlyos gazdasági és szociális problémák nem oldódnak meg. Hozhatnak törvényt, kihirdethetik a törvénytárban, de a problémák megmaradnak, élni fognak tovább és megoldásukat fogják követelni, vissza-vissza fognak térni mindaddig, amig azokat kielégítő módon meg nem oldják, s minden logika és minden okszerűség amellett szól, hogy ezt a megoldást csak egy komoly népparíament lesz képes elintézni. Mert egy nyílt szavazási alapon kinevezett parlament érzéketlen. Látjuk ezt, tudjuk, tapasztal-' jak az eseményekből, a javaslatokból és a kormánypárt magatartásából. A kormánypárt ezekkel a programmpontokkal szemben érzéketlen és érzéketlen is marad. A magam részéről hozzájárulok akár Esztergályos dános, akár Sándor Pál képviselőtársam előterjesztett indítványához. Amit Ők indítványoznak, az kevés, az csekélység, alig számbavehető megoldás, de mégis valami. Ezt a gesztust az állani részéről a törvénybozásnak el kellene fogadnia. Én a magam részéről elfogadom ezt és kérem a mélyen t. kormánypártot, bogv ebben az egy esetben, miután itt árváktól van szó védtelenekről, akik védtelenül kerüllek abba a helyzetbe, hogy vagyonukat elvesztették, legalább azt a keveset fogad iák el. amit két képviselőtársam javasolt. (He'li/cslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 ! Perlaki György jegyző: Baracs Marcell!
