Képviselőházi napló, 1927. VIII. kötet • 1928. január 10. - 1927. február 09.

Ülésnapok - 1927-116

Az országgyűlés képviselőházának 116. ülése 1928 január 25-én, szerdán. 209 a főváros, vagy a törvényhatóságok bármely pillanatban, arra az elhatározásra jutnának, hogy nemzetközi hitelük érdekében szükséges áttérniök az átértékelésre, amennyiben ezt megtehetik, bármikor rátérhetnek, — termé­szetes, hogy az államnak, illetőleg a minister­nek felügyelete alatt, mert a minister van hi­vatva megállapítani, hogy vajjen a törvény­hatóságnak, tehát jelen esetben a fővárosunk teljesitőképességével arányban áll-e az az át­értékelés, amelyre rá akar térni. Le kell tehát itt szögeznem, hogy Gál Jenő t. képviselőtársam kiindulási pontja, amelynek alapján a törvényszakaszból kivenni kívánta a törvényhatóságokat, hibás, téves, mert a tör­vényszakasz nem tilalmat foglal magában, hanem jogot ad a törvényhatóságoknak arra, hogy ne értékeljenek át, mert hiszen a kizárás nem a tilalmat jelenti, hanem a jogot adja, hogy nem köteles átértékelni. Aggodalmam van ama bizonyos nemzet­közi külföldi bírósági döntéssel szemben, hogy vájjon helvtálló-e az, amit Gál Jenő igen t. képviselőtársam itt igen éles elmeéllel kifej­tett. Én ugy tudom, hogy minden jogviszony ós minden jogügylet annak a helynek szabá­lyai szerint bírálandó el bármikor, amelynek területén a jogügylet keletkezett. Felteszem, hogy ezek az ügyletek a magyar állam terüle­tén keletkeztek, tehát akár törvényhatóság, akár község kötött külföldi kölcsönt, azt nem a külföldön kötötték, hanem itt Magvarorszá­gon. Márpedig nemzetközi jogi viszonylatokban is áll ez a magánjogi jogszabály, amelyet az előbb voltam bátor említeni. Ha tehát n külföldi bLróság hozott olyan Ítéletet, amely nem respektálta Ausztriában iazt, hogy ott nein valorizáltak, először jizt kell 'megvizsgálni, hogy vaiion Ausztriában van-e törvény, amely kimondia azt. hogy nem való« rizálunk, mert nagy különbség van abban, ha nincs törvény, tehát nincs a törvényhozásnak akarata, vagy pedig van kifejezett akarata, .van jogszabály arra, hoey nem valorizálunk« Ha nines jogszabály, akkor értem a nemzet­közi külföldi bíróság Ítéleteit, ha azonban van jogszabály, amely azt mondja, hogv nem valo­rizálunk, akkor megint érvényesül az az elv, •amelyet bátor voltam bevezetésképen mon­idani, hogv a jogviszonyok, jogügyleteik azon Ihely törvénvei szerint kell, boqry megitéltesse­inek, amelynek területén keletkeztek és abban iaz esetben annak bizonvos külföldi birósáu'­'nak az a határozata, amely esetleg Ausztriá­ban nem vette tekintetbe azt, hogy ott nincs !egy nemvalorizálást kimondó törvény, kritika tárgyává tehető. ! Ezeket voltam bátor ebben a tekintetben ímea-jegvezni. nehogy azok a fejtegetések, ame­lyeket Gál Jenő igen t. képviselőtársain a maga ínagy tekintélyével szíves volt a Képviselőház­ban előadni, a közönség körében olyan benyo­másokat keltsenek, amelyek talán nem volná­nak helytállók. 1 Még egy pár percig vagyok bátor igénybe­venni az igen t. Képviselőház szíves türelmei 'a 6. <§> utolsó bekezdése tekintetében. Ez az 'utolsó bekezdés talán tömör fogalmazásban ;t *l akarja kimondani, hogy az árvák pénze 'tekintetében szintén nincs helye átértékelés­nek. Én e/t a kérdést leegyszerűsíteni kívá­nom. A/ árvaszékek az árvák pénzét, ha p'nz­'kezelésröl v, an szó. törvényes mandátum alap­ján kezelik. A törvényes 'mandntáriusnak kö­telessége a rendes »azda gondosságával ke­celni a pénzt, tehát akképen befektetni, hogy károsodás ne érje. Tegyük fel, hogy megálla­'pittatnók a törvényhatóságokkal, tehát az árvaszékek gestiójával szemben az, hogy a 'rendes gazda gondosságát elmulasztották a 'pénz kezelésében, mert akkép fektették be, hogy a befektetés következtében azt a pénzt defektus, károsodás érte. Hogy vájjon meggondolatlan volt-e ez a befektetés, vagy nem, az — megengedem, — vita tárgyává tehető. (Jánossy Gábor: Nem lehet feltételezni, mert a törvény alapján jár­tak el!) Méltóztassék igen tisztelt képviselő­társam okoskodásomat végighallgatni. (Far­kasfalvi Farkas Géza: A véleményszabadságot az egység nem zárja ki! — Esztergályos János: Igen, ha a tanács megengedi! — Farkasfalvi Farkas Géza: Legyen egészen nyugodt, képvi­selő ur! — Jánossy Gáb™*: Haljuk a szónokot, ne itt körülöttem beszéljenek!) Megengedem, hogy ez a kérdés, vájjon gondatlan volt-e az árvaszék, vagy nem volt gondatlan, amikor mondjuk, hadikölcsönbe fektette ezt a pénzt, nagyon is vitatható. Mert igenis, nagyon sokan voltunk, ak^k bad'kö'esönt vásároltunk első­sorban hazafias felbuzdulásból, de másodsor­ban igenis azzal a gondolattal, hogy egészsé­ges és jó befektetést csinálunk, mert pénzünk 6%-os kamatot fog hozni. Azért mondom tehát, hotry ez a kérdés az árvaszékkel szemben igenis vitás jogi kérdés. (Jánossy Gábor: Az árva­székek belüeyministeri felhívásra jegyeztet­tek!) Mindjárt rátérek arra is, ne méltóztas­sék izgulni, mert mint árvaszéki elnököt, nem fogja érni semmiféle baj. Elnök: A képviselő urat azonban figyel­meztetnem kell. hogy ezt a szakaszt bekezdé­senként tárgyaljuk és a képviselő or, noha most az 1. bekezdésről van szó. a (5-ról beszél. Kálnoky-Bedű Sándor: Bocsánatot kéiek, nem tudtam hogy Ig-y tárgyaljuk, akkor tárgytalan az egész és a végén fogok rátérni. x l('!>- l>e : e entern az igen t. Kénv'se 1 odáznak, hogy csak ezt akartam Gál Jenő képviselő ur •felszólalásával szemben elmondani. A magam részéről 'a szakaszt változatlanul kivánom el­fogadni, hiszen annak szerkesztésében mi ma­gunk is résztvettünk. Elnök: Szólásra lövetkezik? Perlaki György_ jegyző: Esztergályos Já­nos! Esztergályos János: T. Képvis^őház! Ha ezt a törvényjavaslatot a kisemberek érdekei szempontjából birá'om. meu" kell á^aoUanom, hogy a törvényjavaslatnak e szakaszába bele van sürüsitve ennek a v a' e'ós rendszernek uhu­dén pogány kíméletlensége és lelketlensége. (Farkasfalvi Farkas Géza: A szakszervezet en­gedélyével méMóz'af'k beszélni?) l^ 7- ro-sz tnss! (Enti honn a jobboldalon: Annak utasí­tására!) Mondom, mindez kíméletlenség és lel­ket enséír a dolgozók, a kisemberek érdekei d'en. Ugyanis ez a törvényjavaslat világosan, nyíltan kimondja, hogy az állam, az állam­vasút, a törvényhatóságok a m. kir. postata­karékpénztár nem va'or!zálnak. A nélkül, hogy ennek a szakasznak első be­kezdését tárgyalni kívánnám, rá kell mutat­nom arra hogy ugyanennek a szakasznak utolsó bekezdésében a valorizáció alól kiveszik, kizárják a törvényhatósági, városi, községi és gyámpénztári kezelésen alapuló pénztartozá­sokat. Nem tudom megérteni az állam politi­kájának azt a titkát, amely azon alanszik, bogy mindent el kell követni a k'semberek érdekei ellen, mert ez a kisemberek széles ré­tegeiben a legnagyobb gyűlöletet kelti ezzel a kormányzati politikával szemben. Nem tu­dom megérteni, mi a cél e mögött a politika 29*

Next

/
Oldalképek
Tartalom