Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-93

'Az országgyűlés képviselőházának 93. ülése 1927 november 23-án, szerdán, 37 lánrészét mégis a köz, az állam viseli; hogy ők kellőkében participáljanak, az egészen világos. A felügyelet kérdését rendkívül fontosnak tartom, (Ugy van! jobbfelől.) mert ha üdvös is az, hogy az autobuszforgalom megindul és különösen a vasútvonalakat köti össze, azért rendkívül sok fogyatékosság s visszaélés is van részben azért, mert az autóbusz-iparengedély kezd lassanként bizonyos körökben az lenni, ami a trafik jog: a szegényembereknek utolsó szalmaszála. Azt hiszik, hogyha néhány milliót elő tudnak teremteni, ha valami ócska kocsit megvesznek és azzal autobuszforgalmat bonyolítanak le. akkor meg vannak mentve, holott épen ez anyagi romlásuknak kezdete mert ezek a szerencsétlen emberek nem kalkulálnak s amikor a javítási költségekre kerül a sor. már nem brnák a tempót, elveszítették a pénzüket. Hozzájárul ehhez az, hogy ellepik az országot az ügynökök, akik kocsijaikat ilyen emberek nyakába akarják várni, s hiztatják őket. hogy csinálják meg azt a kitűnő üzletet, hiszen ahhoz semmi sem kell, engedély sem — ez is előfordul — akkor azután jönnek a reklamációk és akkor azt mondják, hogy az állam bürokratikus és beleüti az orrát mmdenbe, amihez tulajdonkénen semmi köze nincs. Ez nem így van. A vasútnál a legmesszebbre megyünk el azért, hogy az utasok t^sti énspgét megóvjuk és akkor felügyelet nélkül hagyjuk azokat a vállalkozásokat, amelyek rozoga szerszámokkal mennek az országúton világítás nélkü

1

*? Ez î^he+etlen. ebbe bele k^l.l nvnlní (Hfb'Pslés. — Szilányi T^V«- Felügyelőségeket kell szervezni! Itt elkerülhetetlen! Én azt bőszem, be'ves dolog az is, ha a posta és a vasutak is kezükbe veszek ezt a dolgot — mint ahogy 07 már megtörtént — és ők is HÁ^Ítik .aut^buszháloVahikat. Ez^el azt *s elérhetjük, hogy olyan vidékekre is tudunk juttatni avtohusziá^atokat, am^vpk kevésbé jövedelmednek és ahol a magánvállalkozás rem kezdene járatokat. #n a vegyesrend szernek vagvok a bive. Nem ak^mm po-^en kizárni a m a fán tevékenységet. '(Helyeslés.) de ugy mostmár nem lehet játszani, hogy ami jó vonal, azt a magánosok yífryék. ami ros^z vonal, azt a magyar kirá.'yí államvasutak. Ez nem Ipbptséges. ez psődHe. v

4

nné az államvasutakat. (Tiff" vfn! iójhfofrMf,) Az igazságos megosztás az. hogyha mi váraljuk azt. b^fy a rossz vonalakra adunk ar-tebuszolrat, akkor a Jó vonalon is meg kell jolenn'ök kocsíamknak. különösen. ahel 07, n~éV a vasn^í fogalom élénkítésére és alimentálására is szolgál. Fn nem látom a vasutak bply7P+é+ plva-n sötétnek. bop"v ^ vVinálisok ol fogn^ tűnni. Nem! X)o p

] feg. ffinni a7; p •priiP'3'lr^s s^-pHem. aroply a vio^nálís^kat arra kárhoztat-jn h

r

'^

T o.°aV pi'ykét vona+ot járat B«

T,

t>ntrí.'n

i

t.. "Fel kell é

T

énkit^ni fo^o-alrmokat és a Oásrió^dy-féle idea FPP

1 fog vaMsulni abban a formában, hncv a motorjaitokat, a einautobnszebpt akarjuk nagyobb számban alka

1

n

,

a7m. (HeJi/pfd^s*) A íp-rm-vó o

a

ak n""^ b^r-^se. H« p^ob^t a v'^TÍTipnbat nl-rrm bö^pbp^pa' ps^Vö/öV

1

'^ &li]í^+T"k át. a ÍP'VP'fVO \wi 90»V k" f. Ö" HA r»"-> Ç) 1'~fQp"7PtÜ pmbpr Ta tníi ft'ni «s; }ii ftrrvo.] elős^fit^ük a^t. llpn-V nrry pr" TI ^Pi^Ül Pl l^binoesnTJ. i^+ní ef

TT

Ík ppiv-^ői f\ TTIBC

,Í

V

,

»"I s ne b

o1

^íen f><ráGv

t n^oos "iita

,

7riep>Upf elinalni, ^a e^b« észszerű"n beleka "neflnnV prrtr ar

|+

oí>"

,

"

,

c

,r

'

1

^álÓ'

TO

tot,, akbo>* **Z^ Z

P1 fr,v

í

»nl

r

nnTiV"t irvitinV (Uoy t>fnt TJ^y von!\ "P^T. r>om f

r

"

,

'"'+n7

i

""í'oi'ór^a. ez. p,7

t bí

e,r

*'"

>

ni, a +^VTnó«7,eTOR nt. TV/fî k°ll a7onb

n

n pbh<">7,9 TP^nz, fpórl n-pr^i Tio^v mi ezt a -^•

v,

o.

r

ra

tv

'

r,

'

,

ot ^negvaTósHsTik. A kezdet f* a? a d^-í nyakat. Nem mop. dorn, hogy ezt adójavaslatok fogják követni, de fogja követni az uj törvény, amely szabályozza a kérd'ist. Meg vagvok róla győződve, hofy .ezt rettenetesen le fogják csepü'ni. véfül azonban mégis bizonyos előnyöket fog nyújtani és ezért kérem a. törvényjavaslat e

1 fogadását. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a közéven.) Elnök: Minthogy az efőadó ur szólni nem kivan, szólásjoga többé senkinek nincs, a tanácskozást tehát befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal Kérdem a t. Házat: méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot # álla

1 ánosságban. a részletes tars-ya Iá s alánjául elfogadni, isren vagv nem? (laen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Mielőtt a részletes tárgvaiásra áttérnénk, meg kell említenem a t. Háznak, hogy az általános vita során Sándor Pál kénvise^ő ur módosító indítványt nyújtott be. Minthogy az általános vita során csak határozati javaslat adható be, ennélfogva az indítványt szavazás alá nem bocsáthatóm, a kéoviselő urnák azonban módjában áll indityápyat a részletes tárgyalás során újból előterjeszteni. Következik a rész;

1 êtes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. (rubi^za Ferenc jegyző (olvassa a címet). Elnök: Kíván valaki hozzászólni"? (ihibicza Ferenc jegyző: Sziláor! Lajos! Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! Az általános vita során mindannyian megegyeztünk abban a felfogásban, hogy a törvényhozásnak csak az lehet a célja, hogy minél több jó utunk legyen, hoery a meglévő utak fejlesztessenek; megegyeztünk abban a tekintetben is, hoey erre a célra bármilyen címen, de azok fizessenek, akik az utakat röngáb'ak és megegyezett felfogásunk abban a tekinte+ben is, ho^y azok fizessenek, akik a leriöbb ba«znát veszek annak, hogy az ut ^ó. Ezt a felfogást azonban ennek a törvényjavaslatnak már a címe sem fedi. A bázszabáWok nem eredik m°g nek^m most. hogy a címnél egy másik általános vitát kezdjek, most tehát nem vitatkozhatom és nem mutathatok rá azokra az ellenmondásokra, amelyek a törvénviavaslat célja és eszközei között kétségtelenül fennállanak és mutatkoznak, jóformán kiabálnak Legfeljebb ennél az alkalomnál is rámutatok arra, hogy npm azok veszek a legtöbb hasznát az u

+

nak, akiknpk génkoesi^uk van, hanem a legtöbb hasznát a jó útnak ma^a az állam veszi. Lehetetlen ezt a kérdést elhomályosítani, lehetetlen csak ugy felfogni az egész utkérdést. hop-v akik momentán az utakon bárnak, azok veszik legtöbb hasznát az útnak. Csak egészen röviden rí. akarok mutatni arra. hogv legtöbb hasznát veszi az útnak másra az állam, például honvédelmi szempontokból. A címnél rá kell mutatnom arra, hogy ez a cím up-y, aho^y. most van előttünk, nem ősz'nte. nem szabatos, npm teljes, és nem megfelelő. Nem adó az, anvt mi most megszavazunk, hanem ilipt^k. Nádamnál jobban hozzáértő urak felszóltak ebben a kérdésben már a pénzügyi bizottságban és e.<ïyik volt pénzü"-ymin^terünk állapította me^, hogy ez voltakénen illeték és nom adó; nem is TH adónem, mint ahofv e<?v-két szónok azt feltüntette. Jlven fizetési kötelezettség már fennállott például: az autóbuszoknál. Amikor tehát a cím azt mondia hosry közúti eélokra adóztatia mep- a közúti Jármüveket, elhallgatja, hogy itt ujabb megadóztatásról van szó. Itt már egy 6*