Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.
Ülésnapok - 1927-93
Az országgyűlés képviselőházának 93. ülése 1927 november 23-án, szerdán. megadóztatás volt, az ugyan nem alapult törvényen, hanem a törvény félremagyarázásán, de a gépjárművek közül az autobuszvállalatoknak közúti célokra való megadóztatása tényleg már fennállott. Az ipartörvénv módositásáról elnevezett 1922 : XII. t.-c. 66. §-ában részletezve van, hogy a kereskedelemügyi minister milyen tartalmú iparengedélyeket adhat ki az autobuszvállalatoknak és ebben a szövegben az útirány és egyéb kérdés fixirozása után, többek között ez a kifejezés foglaltatik: »az utak használatának esetleges feltételeit« tartalmazni kell az iparengedélynek. Én jól emlékszem ennek a törvénynek a tárgyalására, akkor is képviselő voltam. Ez alatt a kifejezés alatt, hogy »az utak használatának esetleges feltételei« mi nem azt értettük, hegy az iparengedélyek kiadásánál bizonyos pénzösszegek befizetését fogják követelni a kérelmezőktől; mi nem azt gondoltuk, hogy ezalatt majd a mindenkori kereskedelemügyi minister azt fogja érteni, hogy iparengedélyt nem ad ki valakinek autobuszvállalatra addig, amíg az illető nem kötelezi magát, hogy az utak fentartásához évente bizonyos pénzöszeggel hozzájárul. Márpedig a gyakorlatban ez történik: a kereskedelemügyi ministerium csak akkor ad ki iparengedélyt, ha a helyszíni tárgyaláson megjelent kiküldöttje, az illető ministeri tanácsos jelenti, hogy a helyszini tárgyalás alkalmával az illető folyamodó minő pénzbeli hozzájárulást vállalt el előre az utak használatának megtérítése címén. így magyarázva tehát a ké" dést. a kereskedelemügyi ministerium megadóztatj autobuszvállalatokat már ezidőszerint is az utak használatának feltétele címén. Amint később a 11. §-nál is látjuk, ez a hozzájárulás az utak használatához változatlanul fenmarad. úgyhogy az autobuszvállalkozóknak ez az adóztatása, amely — mondom — nem a törvényen, .hanem a törvénynek félremagyarázásán alapszik, ez az eddig is tulajdonképen nem egészen jogos adóztatás változatlanul fenmarad, sőt most ebben a törvényjavaslatban rejtve és burkoltan két adót szavazunk meg. Ebben a törvényjavaslatban kvázi honoráljuk, elismerjük a kereskedelemügyi ministeriumnak eddig követett gyakorlatát, mert a 11. §-ban bentfoglaltatik az, hogy változatlanul fenmarad az utak fentartásához való hozzájárulás, holott ez nem alapult ezideig törvényen. Mi törvényt alkotunk most. amelyben ezt elismerjük, következéskénen a kereskedelemügyi ministeriumnak eddigi törvénynuigyarázatát helyesnek ismerjük el és igy két adót iktatunk most egyszerre törvénybe: íörvénybeiktatjuk azt, amit a helyszini tárgyalás során alkudozások után kikötnek a folyamodóval szemben és amit ez^dőszerint is fizetnek és törvénybeiktatjuk a másik adót, amelyet most közúti célokra való megadóztatásnak kereszteltek el. Már macánál a címnél az ellen, hogy a cím a közúti gépjáróművek megadóztatásáról beszél, nekem, aki közúti génjáróművek és közúti gép járóművek között HTönbséget akarok tenni az egész részletes tárgyalás folyamán és aki nem ismerem el azt, hogy az autóbuszokat az egyéb személygépkocsikkal egyazon elbírálás alá lehet vonni az adóztatás kérdésében, természetesen már ebből a szempontból is tiltakoznom kell. Ma a tényleges helyzet az, hogy van, aki eddig is adózott közúti célokra; van, aki eddig nem adózott közúti cé^kra; van, aki eddig közlekedési adót fizetett, most azonban ez a törvényjavaslat felmenti őt a közlekedési adó fizetése alól, voltak épen tehát csak az elnevezése változik: eddig fizetett közlekedési adót, ezután pedig fizet közúti adót. Ezeknél tehát csak a rév változik. Viszont azonban vannak, akik eddig hozzájárulás címén tényleg fizettek közúti adót, most pedig fizetnek e törvényjavaslat alapján közúti adót. Itt tehát kétszeresen megadóztatásról lehet beszélni és a címnél is arról lehetne beszélni, hogy közúti célokra való ujabb megadóztatás, vagy közúti célokra vaY) kétszeres megadóztatás bizonyos járóműveknéí; ez oknál fogva tehát már maga a cím sem fedi a tényleges helyzetet és ísry a cím sem fogadható el. Viszont azonban nem zárkózom el magam sem az e'ől a gondolat elől. hogy ilyen befizetések történjenek és az ilymódon összegyűlt összegből uj utak építtessenek vagy régi utak javittassanak. Ebből kifolyólag tehát az eredeti szöveggel szemben azt indítványozom hogy a törvényjavaslat címe legyen: »Törvényjavaslat az országos útfejlesztés! alapról«. Ez a cím teljesen és tökéletesen fedi a minister ur tervét. Elnök: Kivan valaki szó'ni 1 ? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur óhajt nyilatkozni. Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: T. Ház! Eiőre akarnám bocsátani a részletes tárgyalás előtt, hogy ezek a kérdések a bizottságban mind részletesen letárgyaltattak. Én azt hiszem, a bizottság az a hely, ahol ezeket az a^pvető kérdéseket tisztázni kell. (Ugy van! Ugy van! jobb felől.) Nem mondom, hogy a plénumnak ne legyen joga változtatni, azonban — amennyire lehetséges — ettől tartózkodni kell azért, mert a bizottságban először is megvan a kellő ido ahhoz, hogy ez alaposan megbeszéltessék, másodszor pedig megvan az idő a változtatások következményeinek áttekintésére % Én azon az állásponton vagyok, hogy lehe'főleg maradjunk meg a bizottsági szöveg mellett; mivel pedig maga az a minister ur. akire hivatkozás történt, a volt pénzügvmínister, végeredményben semmi gyakorlati konzekvenciát nem tulajdonított annak, hogy a javaslatnak milyen nevet adjunk s az én szempontomból a fődolog az. uogy a pénzt megkapjuk, kérném a cím szövegének változatlan P!fogadását. (Helyeslés jcbbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejpzethipk nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A törvényjavaslat címével szemben áll a Szilágyi Lajos képviselő ur által inditványozott szöveg. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a törvényjavaslat címét eredeti szövegében elfogadni, szemben a Szilágyi k á nviselő ur által indítvanvozott szöveggel? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadta el. Következik az 1. §. Kérem annak felolvasását, Gubicza Ferenc je«rvző (olvassa az 1. §-t). Elnök Szólásra következek 1 ? Gubicza Ferenc ieg^'ő* Szilégvi Laios! Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! Az 1. § két bekpzrlésbő 1 áll Az eíső tartalmasa azt. ho"-y kik terhelpndők ilyen közúti adóval: a másod'k épen ellenkezőleg azt ta rial mázza. hogy kik mentesek e közúti adók alól Én ehhez a második bekpzdés^ez adok be módosító indítványt, tudniillik kivenni óhajtom a törvény hatálya alól a menetrend szerint közlekedő autóbuszokat és az iparszerü árufuvarozással foglakozó teherautókat. Ezt a javaslatomat azzal indokolom, amit részben már előbb is emiitettem, hogy tudni-
