Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.
Ülésnapok - 1927-103
Àz ország gyütés képviselőházának 103. ar elaggott ügyvédek között, továbbá az elhalt ügyvédek özvegyei és árvái között ezidöszerint mutatkozik. JNem akarok most itt konkrét adatokkal szolgálni, tudjuk azonban, hogy a Kamarát ánandoan felkeresik a regi ügyvédi kiválóságok hátramaradottjai, oiyanoic, akikről egyáltalán nem is kepzemé az ettől a Körtől távol álló egyén, hogy milyen rettenetes nyomorban vannak; lentariásukrol nem tudnak goiiuoskoani, úgyhogy kénytelenek épen az Urszagus Ügyvédi Gyám- és IN y ug díj intézet anyagi erejének elégtelensége nnatt a kollegáit anyagi erejét és támogatását igénybe venni. Ománoknak özvegyei, akik itt a képviselőházban annak idején kituno ténykedést foiyiattak, akik a fórumon vezetöszerepet játszottak, s akikről köztudomás szerint akkor az vo.t a hiedelem, hogy anyagi eiőkkel rendelkeznek ma betevő fa.at neikul vannak, a legnagyobb nyomorban es elhagyatottságban érnek és kénytelenek konyorauonicuiyokat karm es igenyue venni. Épen azért tartanám helyesnek es szükségesnek, hogy ammt az eiőub voltam b^tor megemlíteni, a toKtgyüjtesi folyamat ütemének csökkentése meiieit nagyobb összeg iordatassek már most segélyezésre. A bizottsági jelentés indokolása is kiemeli — és a bizottságban erről hosszabb vita folyt, — hogy azzal a nagy munkávai, azzal a nagy tevékenységgel szemben, amelyet az ügyvédi kar a törvénykezési bélyegednek az államkincstár részére való beszolgáltatásával kifejt, végeredményben nagyon csekély ellenérték, nagyon csekély eaenszolgauaias az. amit az oiszág az Országos Lgyvedi Uyáinés Nyugdíjintézetnek államsegély formájában biztosit. Köztudomású, hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok között az ügyvédekre igen nagy teher hárul ezeknek a bélyegeknek beszolgáltatásával, hiszen tudjuk, hogy a legritkább esetben van az ügyved abban a helyzetben, hogy erre a féltői előleget kapjon. Az ügyvéd mai nehéz anyagi heiyzetében is előlegezi azokat a költségeket, anie.yekbe a per vitele kerül és bizony, az esetek igen nagy részében az egész teher áthárul az ügyvédre, mert a fél, akinek terhére esnének ezek a bélyegek, nem fizetésképes és igy kötelezettségének az ügyvéddel szemben eieget nem tehet. Nemcsak a technikai lebonyolítás, nemcsak ezeknek a bélyegeknek beszedése, hanem anyagi szempontból is a teher igen tekintélyes része ráhárittatik tehát az ügyvédekre. Az ügyvédi karban megvan a szolidaritás gondolata és ezért nem egyéni ellenértéket, nem egyéni jutalmat és egyéni részesítést kíván, hanem a kari szolidaritás gondolatától vezéreltetve, csak azt óhajtja, hogy ennek ellenértékeképen segéiyeztessenek az elszegényedett, elaggott kartársak és azoknak az elhalt ügyvédeknek hozzátartozói, akik nem voltak abban a helyzetben, hogy kapitalizálhattak volna bármily csekély részben is és igy biztosithatták volna hátramaradott családtagjaik ívszén- az exi>ztencinlis fen maradást. Ha az élet jelenségeit vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy mindsn oldalról a szociális problémák nyomulnak előtérbe. Látjuk, hogy gondoskodás történik ma már az államhatalom részéről is minden szociális irányban. Akik az életben kint vagyunk, mindnyájan érezzük, hogy ezek a szociális problémák mind erősebben és erősebben kopogtatnak. Örömmel látom, hogy az igazságügyi kormányzat az Ő feladatkörében észreveszi ezt a szociális problémát és meleg szívvel, józan, ülése 1927 december lé-én, szerdán. 305 bölcs gondoskodással és előrelátással elébe siet ennek a szoctaus problémának és ennek megoldását az aiiam anyagi erejenez mérten megvalósítani igyekszik. Jbuben a meggyőződésben, az ügyvédi kar részéiól is az ígazsagugyminister urnák ezért ószinie és hatás köszönetet mondok, üjúsnier essél vagyok az ő ez nanyu mÚKödeseert és a targyaias alait álló törvényjavaslatot általánosságban a részietes vita alapjául tisztelettel eifogauom. (Eténk helyeslés, eijenzés és taps jobbfcLol.J MukUQ&i Senki feliratkozva nem lévén, kérdem, ki van-e valaki szolnilí (JS/em!) Ha senki szoini nem kivan, a vitát bezárom. Az igazságügyminister urat ilieti a szó! Pestny Jfal igazságügyminister: Igen t. Képviseionáz! \Huujutu Halljuk!) Az előadó ur es az eiöiteni leltezólalt két kepviselötaisam e kerdes összes ágazatait, komplexumát, indokait bőségesen kiiejtették. A magam részéről ctaK annaK szükségei é^zem, hogy kijelentsem és aláhúzzam azt, amit ők már kifejtettek, hogy az ai.am részeié es a köz eraekében le.jesitett azoknak az ingyenes munkálatoknak elleI iieoen, aiueiyek végzeteié az ugyveui kar ínva|. tott es ameiyeket teljesít i«, ígems, jogos igényt iátok ítnioiegni az ügyvédi kar iészéről a tekintetben, hegy okét eiaggott állapotukban, eiha.á.ozasuk eseten pedig özvegyeiket és árváikat az állam megsegítse. E mellett azonban az állam jelen szomorú helyzetben erkölcsi kötelessége is az államnak, hogy ezeknek a szeíencsétitn, önhibájukon kivüi olyan helyzetbe jutottaknak, akik magukon segíteni nem tudnak, segítségükre siessen es segítő kezet nyújtson. (Helyeslés.) Ezek előrebocsátása után csak a felszólaló képviselő uraknak konkrét megjegyzéseire kívánok reflektálni. Elsősorban kívánok reflektálni Szinyei Merse Jenő képviselőtársamnak beszéde során kifejtett ama óhajára, hogy a hozzájárulás törvényileg állapíttassák meg. En abban a véleményben vagyok, hogy magának az ügynek nem tennénk jó szolgálatot, ha ezt a | hozzájárulást ma törvényiug megállapitanók. Nem tennénk jó szolgálatot, mert utóvégre ma regenerálódó gazdasági helyzetben vagyunk, amely reménységünk és véleményünk szerint javulni fog: és el fog következni egy idő, amikor az állam pénzügyi és gazdasági helyzete talán erősebb lesz,. Ez a gazdasági erősség sokkal kedvezőbb kiszámítási alapot fog nyújtani atekintetben, hogy ez a segély milyen összegben állapittassék meg. Ez az egyik indokom. Ezt még kiegészítem azzal, hogy reflektálva az igen tisztelt képviselőtársamnak arra a megjegyzésére is, .hogy milyen alapon számíttassák ki ez a hozzájárulás, hangsúlyozom, hogy országrészeknek tőlünk való I elszakítása után az államnak lélekszáma szerinti megoszlása ma még nem kellő alap ennek kiszámításához, mert utóvégre az állam mai helyzetével is számolni kell. Ennek az összegnek kiszámításánál a mai állapotban figyelembe kell vennünk a lélekszám mellett még azt is, hogy maga az ügyvédi társadalom percentualiter mennyivel járul hozzá ehhez az alaphoz, de figyelemmel kell lennünk arra is, hogy az állam a tisztviselőinek fizetését percentuálisan mikép állapítja meg. Épen azért, mert ezekkel a tényekkel kell számolnunk és mert ezek a tények olyanok, amelyek fejlődni és emelkedni fognak az állam gazdasági helyzetének erősödésével, én nagyon nem találnám helyénvalónak, s a kar érdekében valónak, ha már most, ezek között a még nem erős és nem * 47*
