Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.
Ülésnapok - 1927-103
306 'Az országgyűlés hépviseloházánah 103, teljesen konszolidált pénzügyi viszonyok között állapíttatnék meg törvényben az az összeg, amelyet azután ismét törvénnyel lehet csak megváltoztatni. (Helyeslés a .jobboldalon.) Igen értékes megjegyzéseket tett azonban igen tisztelt képviselőtársam, valamint ErődiHarrach tisztelt képviselőtársam is abban a tekintetben, hogy helytelenitették azt, hogy ez az állami hozzájárulás és egyáltalában az alap jövedelme tőkésítésre fordittassék és ne történjék gondoskodás fokozottabb mértékben a segélyre szorulókról. Itt két megjegyzés van. az egyik az, hogy az 1914 : LII. te. hatálya terjesztessék ki az özvegyekre és árvákra. Tökéletesen helytálló ez a kívánság, mert nemcsak az elaggodtakról, hanem az özvegyekről és a családfő né.kül maradt családokról is kell gondoskodni azokból az indokokból, amelyekről az igen t. képviselő urak megemlékeztek és amelyeket a magam részéről szintén elfogadok. Épen ezért a részletes tárgyalás során az előadó ur indítványt fog előterjeszteni a tekintetben, hogy ez a kiterjesztés történjék mes: és tisztelettel kérem a t. Képviselőházat, hogy méltóztassék ezt a kiterjesztést elfogadni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) A másik óhaj az volt, hogy ezek az alapba ezidőszerint befolyó pénzek, tekintettel arra, hogy fokozottabb szükség van a segitségre, ne tőkésittessenek, hanem fordíttassanak segélyezésre. Ennek szükségességét és indokoltságát is elfogadom (Helyeslés a jobboldalon.) és az előadó ur erre vonatkozóan is indítványt fog előterjeszteni. Azt hiszem, hogy az az összeg, amely az általam jelzett elvek és számadatok figyelembevételével az alap részére segélyként az ez évi költségvetésbe beállítható lesz, lényegesen tekintélyesebb, mint az elmúlt évi és ebből kifolyólag lényegesen eredményesebb lesz az a segélyezés, amelyet le fogunk bonyolitani. Ezeknek a szempontoknak figyelembevételével tisztelettel kérem a t. Házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni. (filénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot az igazságügyi bizottság szövegezése szerint a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nemî (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául az igazságügyi bizottság szövegezésében elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Fitz An nur jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, amely észrevétel nélkül elfogadtattk. Olvassa az 1. §4). Elnök: Az előadó vr kivan szólni. Farkas Gyula előadó: Igen t. Képviselőház! Tekintettel arra, hogy az Ügyvédi Gyámés Nyugdíjintézettel szemben mindig a díjakat beszedő Ügyvédi Kamara felelős az évi tagdíjak kellő mennyiségben és időben való beszállításáért, tisztelettel indítványozom, hogy a harmadik bekezdés utolsó három sorában e szöveg helyett »kérelmére és az Ügyvédi Kamara javaslatára az intézet — tudniillik a nyugdíjintézet — adhat halasztást« méltóztassék a következő szöveget beiktatni: »kérelmére az Ügyvédi Kamara«, tehát ne az intézet, hanem maga a kamara választmánya adhasson halasztást. ülése 192? december 14-én, szerdán. Elnök: Kivan még valaki szólni? Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. A minister ur nem kivan nyilatkozni, tehát a tanácskozást is befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az 1. § első és második bekezdését nem támadták meg s igy azokat elfogadottaknak jelentem ki. Az 1. § harmadik bekezdésével szemben áll az előadó ur uj szövegezése, tehát kérdem, méltóztatik-e a bizottsági szöveget elfogadni, szemben az előadó ur szövegezésével, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a bizottsági szöveget elvetette és az 1. § harmadik bekezdését az előadó ur módosított szövegezésében fogadta el. Következik a 2. §. Fitz Arthur jegyző (olvassa a 2. §-t). Elnök: Az előadó ur kíván szólni. Farkas Gyula előadó: T. Képviselőház! A felszólaló képviselő urak kivánatosnak tartották és az igazságügyminister ur nagy megértéssel hozzájárult ahhoz az óhajtáshoz, hogy az 1914 : LII. te. szerint tisztán az aggkori ellátás céljaira adandó segély ideiglenesen és bizonyos kivételes esetekben a nyugdíjintézet egyéb segélyezési céljaira is felhasználható legyen. Ennélfogva tisztelettel indítványozom, méltóztassék a 2. § második bekezdése után harmadik bekezdés gyanánt a következő szöveget elfogadni: »Az igazságügyminister az intézet kérelmére megengedheti, hogy az intézet a második bekezdés alapján folyósítandó évi segélyt átmenetileg az özvegyi, árvái és a munkaképtelenségi ellátás kiegészítésére fordíthassa«. I Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 2. §-t nem támadták meg s igy azt elfogadottnak jelentem ki. Kérdem, méltóztatik-e az előadó ur által javasolt uj harmad.k bekezdést elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház az előadó ur áJtal jaja vasolt uj harmadak btkezdést elfogadta. Következik a 3. ^. Fitz Arthur jegyző (olvassa a 3. és 4. §-t, amelyek észrevétel nélkül et}0(,adia nak.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta és harmadszori olvasása iránt később fog a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a pengőértékben vaió kötelező számítással kapcsolatos egyes reudelkezésekrcl szóló törvényjavaslat (írom. 388, 429) tárgyalása. Kaiman Jtnó eiőadó urat illeti a szó. Kálmán Jenő előadó: T. Képviselőház! A pengőértékben való számításról szóló 1925. évi XXXV. tcikk kimondotta, hogy azokat a különböző törvényekben lévő számadatokat, amelyek aranykoionában vagy egyéb pénznemben voltak megállapitva, a jövőben pengőértékre kell átszámítani. Részben a következő törvények, részben pedig törvényts felhatalmazás alapján a kormány intézkedéseivel ezeknek a rendelkezéseknek eleget is tettek. Egyes törvények mé ; . is ugy maradtak, hogy azokra nem vitték át a pengőértékben való számolást. Ez különösen régebbi törvényekben fordul elő. Ezért szüksége mutatkozott annak, hogy a pengőértékben vaJó kötelező számitásnak megfelelően kell a régebbi törvényekben lefektetett rendelkezéseket is átalakitani Ez a törvényjavaslat, amelyet most ismertetni szerencsém van, lényegileg technikai törvény, csupán ezeket az intézkedéseket, rendelkezéseket viszi át a valóságba, külön uj jog-
