Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-100

228 Az országgyűlés képviselőházának szerinti A mellékbüntetés kiszabásának kérdése függőben* tartatnék addig az időig, m ig az utasitáisra indult polgári perben jogerős Ítélet lesz. A bűnt e szerint a szisztéma szerint olyan távolról követi a büntetés, hogy ennek büntető hatása már nem lévén, én ezekből a szempontokból és indokokból sajnálatomra ezt az inditványt sem fogadhatom el. Az indítványnak még egy lényege van, az, hogy a saitó utján elkövetett bűncselekmények esetében a pénzbüntetés kiszabása mellőzendő. (Gál Jenő: Természetesen, mint mellékbüntetés!) A javaslat eredeti 3. §-ának rendelkezése azon alapszik, hogy a bíróság mellékbüntetést csak abban az esetben szab ki, ha az elitéltnek vaq-yona, keresete vagy jövedelme van. Mint előbb mondottam, ennek a rendelkezésnek megvan a maga különleges célja, nevezetesen a bűnt megelőző célzata. A sajtóra vonatkozólag is áll az, ami egyéb viszonylatokban állhat: lehet annak az elitéltnek vagyona, megfelelő keresete, lehet megfelel jövedelme vele szemben tehát ezek az áltflános indokok igenis, fennállhatnak s igy nincs sem okom, sem indokom arra, hogy itt ezt a kivételt megtegyem. Kérem tehát az igen t. Képviselőházat, hogy az igen t. képviselő ur indítványát egész terjedelmében mellőzni szíveskedjék. Györki Imre igen t. képviselő ur indítványaira áttérve, első inditványa az, hogy a 3. § 2. bekezdésében a »kell« szó helyett a »lehet« szó a'kalmaztassék azt mondván hogy ebben bizonyos logikátlanság van, mert ha a tettes vagyontalan, hosryan lesz akkor a -pénzbüntetés behajtva? Mig erre vonatkozólag a régi büntetőtörvénykönyvben csak egy panacea volt, nevezetesen az átváltoztatás, addig ebben a javaslatban mép" egy rt'rsz-panacea van, nevezetesen a 13. §-ban adott orvoslás, amely megengedi a részletfizetést, olyan csekély részletekben, amilyen csekély részletekben a mai büntetőeljárás szerint ez lehetetlen. Amikor tehát ez a szakasz, valamint a 8. és a 13§ gondoskodik arról, hogy a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetés mikópen adminisztráltassék, én nem látom azt a logikátlanságot, amelyet igen t. képviselőtársam vitat, épen azért kérem fzt az inditványt mellőzni. (Györki Imre: Tehát a tolvajt újra lopásra kényszeritik, hogy le tudja fizetni!) Tetszik ez a vicc igen t. képviselőtársamnak. (Györki Imre: így lesz, minister ur! A zsebmetsző még egyszer zsebmetszést követ el, hogy fizethessen!) Nem igy - lesz. mert ha vagyontalan volt, akkor eddig átváltoztatták elzárásbüntetésre, most pedig módot fognak nyújtani neki arra, hogy garasonkint megfizesse a pénzbüntetést. (Gyö'-ki Imre: Még egy pár betöréssel, sikkasztással! — Gaal Gaston: Az igy is, ugy is betör!) Györki Imre tisztelt képviselőtársam indítványozta még a 3. bekezdés teljes törlését. Sajnálatomra ehhez az inditványhoz sem járulhatok hozzá, mert a vagyon elleni bűncselekmények körén kivül más bűncselekményeknél is fenforoghat annak a, szükségessége, hogy abból a célzatból, amely célzatból a pénzbüntetés mint mellékbüntetés beállittatott, ez hatékonnyá váljék, nevezetesen a további mes-előzés szempontjából. Ebben sincs logikátlanság, igen tisztelt képviselőtársam, ezért én ennek a bekezdésnek is változatlan fentartásához ragaszkodom és mindezeknek figyelembe vételéve] tisztelettel kérem a tisztelt Képviselőházat, méltóztassék e szakaszt eredeti szövegezésben elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) 100. ülése 1927 december 6-án, kedden. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 3. § első bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A 2

f bekezdés eredeti szövegével szemben módosító indítványokat adtak be Gál Jenő és Györki Imre képviselő urak. A kérdést aként vélem helyesen szavazással eldönteni, hogy az eredeti szöveggel szembeállítom mind a két módositó inditványt. Amennyiben az eredeti szöveg nem fogadtatnék el, akkor a két inditványt fogom egymással szembeállítva szavazás alá bocsátani. Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e a 2. bekezdés eredeti szövegét elfogadni, szemben a beadott módositó indítványokkal, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el. szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az eredeti szöveget fogadja el, a beadott módositó indítványokat tehát elvetette. A 3, bekezdéssel szemben áll annak Gál Jenő és Györki Imre képviselő urak törési indítványai. Kérdem a t. Házat, méltóztatok-e a 3. bekezdést eredeti szövegében elfogadni, szemben a törlési indítványokkal, io-en, vafry nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a kénv'selő urakat, akik az eredeti s^nveeret foo-ad^k el, szivesked^enek felállni. (Megtörténik.) Többséf?. A Ház az eredeti szöveget fogadja el, a törlési indítványokat pedig elvetette. A 4. bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 4. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Berki Gyula jegyző (olvassa a L §). — Gál Jenő! G^l Jenő: T. Képviselőház! Teljesen igazat adok az igen t. előadó urnák abban, hogy ezeket a kérdéseket a büntetőjogi tudomány szemszögéből kell bírálat alá venni. Teljesen igazat adok neki azért is, mert azokat az általános tanokat, amelyek a büntetőjogi iskolákat jellemzik, nem lehet általános szólamok szerint megbírálni. Például én aki az esküdtszék hive vagyok, aki hive vagvok a sajtószabadság teljességének, a szólásszabadság s a gyülekezési szabadság teljességének, kénytelen vagyok elismerni, hogy az u^abb büntetőíogi tudomány bizonyos korlátozásokat olyképen kíván felállítani, hogy a szabadságot a szabadosságtól megkülönböztesse. Itt helyénvalónak tartom azt a tudományos vitát, amely ebben a kérdésben, az esküdtszék kérdésében, most a világ összes büntetőjogászait foglalkoztatja. Bármennyire hive is valaki az esküdtszéknek, mint intézménynek, el kell ismernie, hogy bizonyos jogászi elemnek hatálvosabb bevonulását jelenti az esküdtszéki Ítélkezés keretébe, a rezümének fokozottabb jelentőséget ad például az az angol biró. aki a pulpituson ülve kormányozza az esküdtszéket s a maga törvény ti sztéléiével és törvénytudásával irányítja az Ítélkezés alakiságait. Ezek azok a mementók, amelyek bizonyos reformok kérdésében megengedik azt, hogy az esküdtszék hivei is mellé álljanak e fejtegetéseknek és helyénvalónak találják az ilyen reformokat. Igy vagyok a negyedik szakasszal. Büntetőjogi alapvető kérdés, pénzbüntetésnek, mint főbüntetésnek hatályossága miképen vonuljon be abba a büntetési rendszerbe, amelyben ez eddig csak kivételképen szerepelt. Én itt sa játszerü, látszatra szigorúbb felfogásnak vagyok a hive, mint a minister ur vagy az előadó ur. Én nem ánit.anám fel azt a korlátot,