Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.

Ülésnapok - 1927-97

Az országgyűlés képviselőházának 97. A választ nem veszem tudomásul. (Zaj jóbb­felől.) Elnök : Következik a határozathozatal. Kérem azokat a képviselő urakat, akik a belügyminister urnák Kabók Lajos képviselő ur interpellációjára adott válaszát tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani ! (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul vette. Következik Neubauer Ferenc képviselő ur interpellációja. Neubauer Ferenc : T. Ház! Kérem,hogy inter­pellációmnak a következő interpellációs napon való elmondásához hozzájárulni méltóztassanak. (Helyeslés.) Elnök : Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy a képviselő ur inter­pellációját a legközelebbi interpellációs napon mondhassa el. (Igen!) Ha igen, azt határozatként kimondom, Következik Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur 1. számú interpellációja. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását! Berki Gyula jegyző (olvassa) : »Interpelláció a kultuszminister úrhoz a 60.582/1922. szám alatt kiadott rendelet miatt. Hajlandó-e a minister ur a 60 582/1922. szám alatt kiadott rendeletét hatályon kivül helyezni?« Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó ! Hegymegi-Kiss Pál: T. Képviselőház ! Ezt az interpellációmat igen igen röviden kivánom meg­indokolni. Egy szegény kálvinista tanitó ügyéről van szó. Már kétizben hoztam a parlament elé, mert a kultuszminister úrhoz nem volt szerencsém, hogy előadhassam neki az ügyet. Egy kis ember ügyéről, amely bagatell-dolognak látszik, azonban kihatásaiban rendkívül súlyos, másfelől a magam részéről kifogásolnom kell azt az eljárást, melyet a kultuszminister ur az ilyen kérdésekben követ. Az eset röviden a következő. Molnár Ferenc debreceni református tanitó 1910-től kezdve Hegy­közszentimre községben Bihar vármegye tőlünk elvált részében volt a kálvinista egyház tanítója. Ez a Molnár Ferenc debreceni születésű volt, debreceni illetőségű is, kezeim közt van Debrecen város polgármesterének ujabban a trianoni béke­kötés óta kiállított illetőségi bizonyítványa. Mol­nár Ferencet az oláhok, románok (Zaj és felkiál­tások jobb 1 elől : Miért nem oláh !) kiszoritoiták a községből, ki kellett jönnie Magyarországba. 1924-bf n ki is jött, azután a debreceni református egyház tanítójává választotta meg. A kultusz­minister ur kiadta a rendeletet az illetményére vonatkozólag az egyház felterjesztése alapján. Nem számította be illetményeibe azt a két évet, amelyet megszállott területen töltött, ellen­ben a többi időt mind beszámította s ennek foly­tán ez a szegény tanitó a X.fizetési osztályba került. Nem akart megnyugodni albán, hogy két eszten­dei szolgálatát nem számitották be, többizben intézett felterjesztést a kultuszminister úrhoz az egyházi hatóság utján is s kérte ennek a két esztendei szolgálatnak beszámítását. Erre a kultuszminister ur kiadott egy rendeletet, mely­ben hatályon kivül helyezte azt a rendeletét, amellyel ezt az embert a X. fizetési osztályba sorozta s a szolgálati idejét attól az időtől fogva állapította meg, amikor Csonka Magyarországba jött, szóval a kultuszminister ur ezt a szerencsét­len embert egész szolgálati idejétől megfosztotta és őt a XI. fizetési osztályba helyezte vissza. (Zaj.) A kultuszminister ur ugyanis utáua nyomoz­tatott s a Menekültügyi Hivatalban találtak egy reverzálist, melyben ez az ember, hogy bejöhessen Magyarországba, miután a románok mint magyar­országi illetékességűt kikergették, a Menekültügyi KÉPVISELŐHÁZI NAl'LO. VII. ülése 1927 november 30-án, szerdán. 161 Hivatal nyomására, hogy az üldözéstől megszaba­duljon, aláirta, hogy illetményeiről lemond. Néze­tem szerint illojális, hogy ilyen kutatásokat végeznek, illoiális. hogy a Menekültügyi Hivatal ilyen kényszerhelyzetbe hozza azokat az állam­polgárokat, akik magyar állampolgárok voltak a trianoni békeszerződés értelmében is, de ha a kultuszminister ur már egyszer megállapította ennek a tanítónak a fizetését, akkor nem volt joga a kultuszminister urnák azt hatályon kivül helyezni, mert a kultuszminister ur ugyanezt a nyomozást a Menekültügyi Hivatalnál már az­előtt is megcsinálhatta volna. Ezzel nehéz helyzetbe hozta ezt a szerencséi­len embert, de nehéz helyzetbe hozta a debreceni református egyházat is, amely e sérelem miatt a kultuszminister úrhoz fel is irt. Ezeket voltam bátor szóvátenni, kérve a kul­tuszminister urat, hogy rendeletét helyezze hatá­lyon kivül. A minister ur azt fogja válaszolni, hogy ez a kérdés a közigazgatási bíróság elé tar­tozik. (Meskó Zoltán : Ön gondolatolvasó ! — De­rültség.) Ha egy szegény tanitó ügyéről van szó, lehet, hogy ez a t képviselő urnák mulatságos, de én köteles vagyok saját érveim szempontjából is mindenkép alátámasztaai a kérdést Azt fogja válaszolni a kultszminister ur, hogy ez a kérdés a közigazgatási bíróság elé tartozik. Erre kény­telen vagyok a minister urnák kijelenteni, hogy először is egy kultuszministeri rendelet hatályon kivül helyezéséről van szó — ezekben a tanítói illetménykérdésekben annyi rendeletet méltózta­tott kiadni, hogy ezekben a rendeletekben a kul­tuszminister ur teljes hatalma mindenkép érvé­nyesül — másfelől pedig meg kell állapitanom azt is, hogy ez a sérelem, ez az elbánás még ha a köz­igazgatási biróság anmik a szerencsétlen tanító­nak a jogszabályok alapján igazat is adna, annyira méltánytalan, hogy én itt a képviselőház szine előtt kérem a kultuszminister urat, hogy ezt a szerencsétlen embert kenyerétől ne fossza meg és rendeletét helyezze hatálvon kivül, mert tudo­másom van róla és az esetek sorozatával szolgál­hatok a t. kultuszminister urnák arranézve, hogy hasonló elbánás nem gyakoroltató't más esetek­ben. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Elnök: A kultuszminister ur óhajt válaszolni! Gr Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister : T. Ház ! (Haltjuk ! Halljuk !) A t. kép­viselő ur engem a Házon kivül is megkérdezett és tényleg azt mondottam neki, hogy azt a választ fogom adni, hogy miután egy olyan jogkérdésről van szó, amely az esetek százaiban visszatér, ter­mészetes tehát, hogy a közigazgatási bíróságnak kell — mint az ellátási ügyekben illetékes ténye­zőnek — ebben határoznia. A jojrvita ezzel fog eldőlni, s én aszerint fogok eljárni. Kérem válaszoin tudomásulvételét. (Helyeslés a jobboldalon. — Zaj a baloldalon.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat a viszon­válasz joga megilleti. Hegymegi-Kiss Pál : T. Ház ! Arranézve, hogy itt jogi vitás esetről van szó, azt kell felelnem, hogy itt csak egy emberiességi kérdésről, egy kérdésnek emberiességi megítéléséről van szó, mert a minister uruak ez a rendelete megy tulajdon­képen a közigazgatási biróság elé. (B. Podmaniczky Endre: Mennyien vannak ilyenek!) Nincsenek ilyenek. A kultuszminister ur válaszát nem veszem tudomásul. Elnök : Következik a határozathozatal. Kérem azokat a képviselő urakat, akik a kultuszminister urnák Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur interpel­lációjára adott váiaszát tudomásul veszik, szíves­kedjenek felállani ! (Megtörténik.) Többség ! 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom