Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.
Ülésnapok - 1927-95
r Àz országgyűlés képviselőházának 95. ülése 1927 november 25-én } pénteken. 89 seges, szerves, nagyobbszabásu jogalkotásnak hiányzanak a szükséges feltételei. T. Képviselőház! Hogy ez mennyire igy van, mi sem bizonyitja jobban, mint ennek a büntetőnovella javaslatnak sorsa és története. Ősét Nagy Emil akkori igazságügymin ister négy évvel ezelőtt terjesztette be a törvényhozás elé. Az akkori javaslat az egész büntetőtörvény könyvre és büntető perrendtartásra kiterjedő, azt kiegészitő, módosító rendelkezéseket foglalt magában, és az volt a célja, hogy büntető igazságszolgáltatásunkat a háború és forradalmak folytán megváltozott viszonyokhoz idomítsa, hogy büntető jogszolgáltatásunkat minél hatékonyabbá tegye, és egyben ezen a területen is számoljon az állam pénzügyi helyzetével. Az a javaslat akkor 98 szakaszból állott és például a mostani 51 szakaszos javaslatnak felét képező pénzbüntetésekről egyáltalán nem is volt b enne szo. Ellenben szó volt a csoportosulás nélküli lázadásról, a gyülekezésekre kirendelt rendőri közegek fokozottabb védelméről, a személyes szabadság megsértésének fokozottabb bütetéséről, a képviselői megvesztegethetőségről és az az ellen való védekezésről, a titkos szervezetek és társulatokról, valamint a birósági határozat alapján elrendelhető rendőri felügyeletről. Ma, pedig négy év után t. Képviselőház, ebben a törvényjavaslatban mindezekről szó sincs. íme, milyen ékesen bizonyitja ennek a novellának sorsa azt, hogy változó viszonyok között mennyire vigyáznia kell a törvényhozásnak, mert senki sem tagadhatja, hogy! az általam most emiitett egyikmásik rendelkezés ma már— hála Istennek — elvesztette minden aktualitását. (Ugy van! a jobboldalon.) T. Képviselőház! Megállapíthatjuk, hogy ez a négyévi pihentetés nem ártott ennek a büntetőnovella javaslatnak, mert a nonnm praematur in annum elve folytán kiderült, hogy melyek azok az intézkedések, amelyekre feltétlenül és sürgősen szükség van, hogy a büntető igazságszolgáltatás zavartalan menetét biztosithassuk. Ezpket a rendelkezéseket foglalja magában ez a büntetőnovella javaslat. Nincs ugyanis ma már kétség számottevő és elfogulatlan büntetőjogász előtt abban, hogy szükség van rendelkezésekre, amelyek a büntetőjogi értékhatároknak és pénzbüntetéseknek pengőértékben való^ megállanitására vonatkoznak és amelyek a pénzbüntetés kiszabása tekintetében fennálló, a mai^ értékviszonyoknak ma már meg nem felelő és az időközi különböző rendelkezések folytán előállott zavaros állapoton segitsenek. Abban is mindnyájan megegyezhetünk, hogy & háború és a forradalmak, valamint az értékviszonyok eltolódása folytán a felsőbíróságok előtt a felsőbíróságok babáján kivül • félsz a novo d ott tömeghátralék eltüntetéséről és a felsőbíróságok^ tehermentesitéséről gondoskodnunk kell. Végre abban is megegyezhetünk, hogy a mai leromlott gazdasásri viszonyaink között a társadalomra állandóan fokozottabb veszélyt jeientő, hivatásos, üzle+szerü, hajlamos, tphát megröffzött büntetésekkel szemben az eddiginél hatályosabb védekező eszközökre van szükség. Abban tehát mindnvájan megegyezhetünk, hogy a büntetőnovellában foglalt kérdések megoldására feltétlenül sürgősen szükség van és aggodalom nélkül elfogadhatjuk az igazságügyminister urnák a javaslat indokolásához fűzött azt a kijelentését, hogy abban Összefoglalta mindazokat a sürgős tennivalókat, amelyek a büntető igazságszolgáltatás területén halaszthatatlan megoldásra szorulnak. A négyéves pihentetésből tehát egy hasznunk mindenesetre van és pedig az, hogy ma már, ha elfogulatlanok akarunk lenni és ha ebbe a merőben jogászi rendelkezéseket magában foglaló büntetőjavaslatba politikai szempontokat nem vegyitünk bele, csak arról vitató kozhatunk. vágjon a büntetőnove^a-javaslatban megoldandó kérdéseket ez a javaslat helyesen, megfelelően és kielégitő módon oldotta-e meg? Az igazságügyminister ur az igazságügyi bizottság ülésein a javaslat ellen emelt aggályokat, tett észrevételeket és kifogásokat olyan mértékben honorálta, hogy erről az igazságügyi bizottság által elfogadott és a t. Háznak elfogadásra ajánlott büntetőnovella-javaslatról ma már nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az a megoldandó kérdéseket az adott viszonyok között helyesen és kielégitő módon oldja meg. Nemszaabd ugyanis elfeledkeznünk arról, hogy e kérdések megoldásánál az állam pénzügyi helyzetére is figyelemmel kell lennünk és hogy a megóvást csak a meglevő létszámon belül kereshetjük. Ha - egyik-másik intézkedés ellen, különösen a javaslat második fejezetében, kifogást emelhetünk és talán ugy érezzük, hogy az néhány büntetőjogi elven sebet ejt, nem szabad elfelejtenünk, hogy különösen a javaslat második része ideiglenes jellegű és ha bizonyos elveken sérelmet is ütünk, abból sokkal kevesebb baj származhatik. mintha a meglévő állanotot változatlanul fentartjuk. Mert birálni, kritizálni igen könnyű és mi jogászok e tekintetben nem is vagyunk a legutolsók, a kritikának azonban komoly értéke csak akkor van, ha egyben megjelöljük a módot is, amelylyel ez a kifogásolt kérdés megoldható. Sajnos, ebben az országban e tekintetben a kritikus urak állandóan adósok maradnak a megoldási módokkal (Ellenmondások a szélsőbaloldalon ) és legalább is a büntetőnovellajavas 1 at igen részletes tárgyalása kapcsán kénytelen vagyok megállani tani, hogy ezúttal is adósok maradtak. (Fábián Béla: Majd nem maradunk adósok most!) Az igazságügyi bizottság mindenesetre osztozott az igazságügyminister ur aggodalmaiban akkor, amikor a novellának egyikmásik intézkedéséhezi bizonyos aggodalommal járult hozzá, azonban megállaoitotta, hogy ezekre az intézkedésekre a büntető igazságszolgáltatás zavartalan menete érdekében feltétlenül szükség van. másrészt belátta, hogy az adott viszonyok között más megoldási mód nem jelentkezik, mint ahogy az a büntetőnovella-javaslatban le van fektetve. Ami magát a büntetőnovella-javaslatot most már közelebbről illeti, ez tulajdonkénen három részből áll. Az első rész intézkedik a büntetőjogi értékhatároknak és pénzbüntetéseknek pengőértékben való megállapításáról és a pénzbüntetés ujabb szabályozásáról, a második rész a büntető igazságszolgáltatás további egyszerüsitéséről. különösen a felsőbíróságok tehermentesítéséről, a harmadik rész a megrögzött bűntettesekről és az ellanük teendő intézkedésekről szól. A negyedik fejezet, amely tol aj donképen vegyes, záró és átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, magában foglal bizonyos, a gyakorlati életben szükségesnek mutatkozó r kérdések gyakorlatibb és célszerűbb megoldására vonatkozó rendelkezéseket is. Ami a büntetőnovella-javaslat első részét illeti, amely pénzbüntetések és büntetőjogi értékhatároknak pengőértékben Való megállapításáról szól, ez tulaj donképen semmi egyebet nem jelent, mint a változott viszonyokhoz
