Képviselőházi napló, 1927. VII. kötet • 1927. november 22. - 1927. december 20.
Ülésnapok - 1927-95
90 *Äz országgyűlés képviselőházának 95. ülése 1927 november 25-én, pénteken. mérten', az uj valutára való áttérést. aza'Z, ahol eddier koronaértékről volt szó, ott ezentúl penp-őérték számítandó. (Propter Sándor: Meg lehetne kísérelni ezt a hadikölcsönök valorizáció-iá TI ál is és ez sokkal hasznosabb volna!) Kétségtelen, hogry az a ténv, hogy így a^ koronáról minden további nélkül a penfipßeHekte térünk át. a korona vásárlóereiének leromlása és a pengőnek a. korona értékéhez v^ló viszonya következtében a büntetőtörvénvkönyvnek bizonyos szí e-oritását eredményezi^ azonban ez kieeryeulUést nyer abb^n az érzékenyebb károsodásban, amely abból áll. hogy a sértettet ma bármely vagyoni károsodása érzékenyebben érinti, mint az békében történt. Ami mármost a pénzbüntetések kiszabása tekmtetóben tervbevett rendelkezéseket iPeti, a javaslat azt az alkalmat, hogy a koronáról a penp-őértékre tér át. megragadja arra. hogy egyben a pénzbüntetéseket egészen ui alánon szahálvezza. Kétségtelen ug-yanis. hoev meglevő bün+ető f orvénvkönyvünk a pénzbüntetést mint mellékbüntetést valamely rendszer szerint nem oldotta meg. Nines pénzbüntetés a lopásnál, a rabiásnál, a sikkasztásnál, az orgazda sárnál, a hűtlen keze 1 esnél, a csalárd bugásnál, stb.; nincs nénzbü-ntetós a hamis tanuzás bűntetténél, amelyet büntető ügyben követnek el- van azonban ugvanüyen bamís tarozás ^-pyitpftonel a noTgári íie-^^en: nines pénzhvíufp+p« súlvos te«a+í sertés bűntetténél, a magánlaksértés bűntetténél, de van a súlyos testi sértés vétségénél és a magánlaksértés vétségénél, stb. A büntetőtörvénykönwnek ez az Ö +1 etszerü rendszertelenség^ azt eredményezte. fP^nnoer Sándor: Szpp-ény Osomeg-i fnrp-nlódik sírjában!) hegy a büntető ígazeásszolp-á Itatás nem használhatta ki azt n büntető ^rőt,. amely a pénzbüntetésekben kétségtelenül jelentkez'k. (Prnnne~ Sán^n»«« M^v^n kontár volt az, a Osp^p^n övömmel k^ll tehát fna-adnunk a büntető javaslatnak azt a rendelkezését, amely ezt az egész pÓT(7büntetpsi rendszert efy ni egvsp-ffes elvi alánra helyezi, és a mes-lévn állaoottal szemben, am elv szerint a nénzbüotetést. mint mel]plr%rintotóst, osak akkor lehet kiszabni, ha az illető bíinoselekménynél a vonatkozó törvényhely e^t elrendelte, a javaslat ki m on dia, hoery a jövőben minden bun^s^l^kmenvnei lehet pénzbüntetést, m'nt mellét-büntetést alkalmaim, ha az elitéltnek meg-felelő vagyona, jövedelme, vagv keresete van. (Priv»>ner S^^or; Ez lesz az ip"azi osztálybíráskodás! •— E7J*>nmondosök a jrhhnldnlon. — TVlwdav ßvnja: T^áj a szive a mep-bü-ntetendő gazdáitokért'?') Soha pénzbüntetés jobban nem idomulhatott a terhelt vagyoni, egyénig kereseti viszonyaihoz, mint énen ebben az uj pénzbüntetés! vpnrUzerben m^p-valésHya van. Egyenesen szociális ez a pénzbüntetési rendszer, mert szegény emberre érv/így alkalmazható, mint gazdag emberre. fPrnn^e^ Sándor: Csak é^en nem tudja mee-fizetni!) Ha nem tndja megfizetni, nem szabnak ki rá nPTizbön tetőst, mert a törvény szerint a megfelelő jövedelem, vae-ynn és koreset az alánja ennek a nénzbüntetési rendszernek. (Pronner Sándor: Ezt mondom: A szesrénv ember öl. a e-qzdasr meg fizet! — B. Pndmanii»'»ky Fűdre: Mit ért maga hozzá! — Pm^ner Sándor: Nem tudtam, hogy Podmaniczky olyan nae-v jogász! — Pako*s József: így van! A p-vrAzg ember mentesiti magát a pénzzel! — Zaj.) T. TTáz! Ä javaslat szerint kötelező a pénzbüntetés kirovása, a vaoryon elleni hűn esel ekményeknél és minden olyan bűncselekménynél, amelyet jogtalan haszonszerzési célból vagy nyereségvágyból követtek el és kiróható minden egyéb bűncselekménynél, ha attól a biró megfelelő eredményt, vagy hatást vár. Ennek a pénzbüntetésnek minimuma 1 pengő, maximuma bűntett esetén 20.000 pengő, vétség esetén 8000 Pensrő, kihágás esetén 40—600 pensu. A pénzbüntetés kiszabásánál ügyelni kell arra, hosry az mindenkinek va orvon i és kereseti viszonyaihoz arányosítva, egyenlő súlyú vagyoni hátránvt jelentsen. De ennek a vagyoni hátránvnak nem szabad olyan súlyosnak lennie, amely az illető va<?voni tönkretételét, vagy aránytalan megterhelését idézhetné elő. (Helyeslés jóbbfélöl.) Hogy ez az uj pénzhüntetési rendszer, amelv elméletileg a legideálisabb és a leerigazságosabb e-pndolatot próbálja megvalósítani, a valóságban és a^ gvakorlatban hogyan fog beválni, erről kétségkívül lehet vitatkozni. Annyi azonban bizonyos, hogy mi nyuerodt lélekkel bízhatjuk^ ennek a megvalósítását a biróság bölcseszére és igazsá^-szeretetére, másrészt pedis- örömmel kell üdvözölnünk mint olyan pénzhüntetési rendszert, mely az eddi°i rendszertelenséget mecrszünteti. az esrész pénzbüntetési rendszert mint mellékbüntetési rendszer egveésres elvi alánra helyezi és különösen megszünteti azt az állanotot. hogv ma például a kiróható pénzbüntet esek maximuma a társadalom bizonyos rétegeinél büntető szankciót ea-ví^talán nem jeWt íPesthy Pál is-azsairiigvniinîster: TTsrv van!) Ma upvanis egész csomó pénzbüntetés kiróbató — különösen kihágások esefón—20 koronától 200 koronáig, amelv pénzbüntetés a társadalom bizonvos osztályaira sem mefí-to^ió sem büntető erőt sem érzékeny vaervoni hátránvt nem jelent. Ez az uj pénzbüntetési rendszer ezt mindenesetre meg foe-ja s^üTitotni. mert ig^pkszik megvalósítani a pénzbüntetés va 1 ódi célját azt tudniillik, hosrv az mindenkinek viszonyaihoz mérten meg-köze^tőleg i^azsákos leérvén, hosry a pénzbüntetés mindenkivel szemben epvenlő mpfrtnrló és visszatartó erőt jelentsen, boq-y az mindenkinek egyéni, vaíryoni, kereseti, jövedelmi viszonyaihoz simuljon és alakuljon, (Helyeslés jobbfelől) Ez az uj pénzbüntetési rendszer tehát nem csak azért látszik elfogadhatónak, mert earyséares elvi alánra helvezi pénzbüntetésünket, hanem aaócrt is, mert jobban ki tu dm használni azt a büntető erőt. amelv a nénzMintetósben kétségtelenül jelentkezik. Mert hiszen kiróbató minden bűneselokménynél és minden egyénnel szemben, akinek vaqyona. keresete és jövedelme van. annak viszonyaihoz alkalmazkodva. Szoeiális és igazs.áp-os, mert alkalmazható, hozzásimitható az illető terhelt vaíryoni. kereseti és iövedelmi viszonvaihoz és mesrszünteti különösen azt az á^anot^t is, hoj»v a téliesen c^lszeWitlon pénzbüntetések a jövnbep kírova«sanak. Tudjuk nagyon jól, hogy a törvénv rendelkezé«e folvtán ki kellet+ a pénzbüntetést, róni akár volt vagyona, jövedelme vao-y keresiete az illetőnek akár nem, ennek következtében egész, csomó pénzbüntetés rovatott ki teljesen céltalanul és hatástalanul Kétségtelen, hogv ez az uj pénzbüntetési rendszer a pénzbüntetést, mint büntetési e&ssWrt a büntető ie-azsáo-szolg-áitatás terén hatékonyabban akarja kihasználni. Ez azonban nem ennek a javaslatnak njitása. Ma már az uj büntetőzőéi irányok és a külföldi törvényhozások teljesen ezen az utón haladnak, úgyhogy itt semmi néven nevezendő uiitás nincs. Ez semmi egyéb, mint a büntetőjogi irányok
