Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.
Ülésnapok - 1927-77
80 Az országgyűlés képviselőházának 77. — Zaj) Nem tudom hova fog ez vezetni, esnem tudom, mi lesz ennek a gazdálkodásnak vége. Ha az igen t. helyettes ministerelnrk ur a maga ankétjével komolyan hozzá akar fogni a drágaság letöréséhez, akkor az ankét résztvevőinek meghallgatása után nem lehet elsiklania a forgalmiadó felett, hanem mint tényzőt azt is számításba kell vennie. Ha a forgalmiadó igeiglenesen fenmarad. akkor rá kell térni arra a rendszerre, amelyet a kereskedelem és ipar követel: az egyfázisos rendszerre, legalább is ideiglenesen. Méltóztatnak látni, hogy én elég mérsékelt vagyok a magam kívánságaiban. Az igazi és helyes állapot volna a forgalmiadó eltörlése, (Helyeslés a szélsőbaloldalon ) de ha az igen t. kormánynak ez átmenetileg nehézségeket okoz, (Rassay Károly: Százmillió ppngŐ többlet van!) akkor méltóztassék lpga 1/; hb is az egvfáz'su rendszert életbeléptetni (Helyezés bálielől.) és végre a nagy tömegek politikáj-H csinálni. Mert nem lohetS<VPS. hogy sokáig tartson az az áPapot. hogy né^ánv k^á'tságos intézménv és kiváltságos ember iól éljen, a nagv tömegek nedig elousztn^anak, elsorvadjanak. Ne tessék a kereskedőket és iharosokat bűnbaknak odaállítani! fiaskó Zoltán. Csak a termelőket!) A termelőket sem! Eng 0 ' 1 el met kérek, engem sohasem fo°* karmi a t rvérivis^'oház arra bop-y a termelőosztály ellen beszéljek. Én mindig a falu és a város megértésiről beszélek. (Helyeslés.) 0*ak azokból van s-^ó. akik nem igazi fprmeJők. az ál term e^kről és az á 1 kereskedőkről. Ezpket n°m védpm. de az igazi magvar t°rmelŐoáztá'yr -mpfvedeni életérdekünk. (Hel$/èsïén a, jobboldalon.) Engem nem fog kapni hangulatra az igen t. képviselő ur, de — amint már máskor is kifejtettem — ahogy a falun dolgozó becsületes magyar földmives munkáját a legnagyobb rokonszenvvel kisérem, ugy kérem a megértést a szegény városi lakosság részére is. Hiszen ez a szegény városi lakosság dögrováson van. Méltóztassanak látni és átérezni azokat a tragédiákat, amelyek naponként lefolynak. Életerős, életképes vállalatok, intézmények, emberek mennek naponként tönkre. Hiszen megtörténhetett a minap, hogy a Ráth Mór könyvkereskedés fizetésképtelenségbe jutott s ennek egyik legnagyobb oka a boltbér emelkedése volt : a minap hallottunk egy ötven éve fennálló műszerész-cég főnökének öngyilkosságáról. (Csílléry András: Fischer!) Igen Fischer Nyílt bevallása a fizetéskéDtelenségnek az, amikor az illető végső remédiumként fordul a kényszeregyezséerhez., de ez csak kis rész ; a hallgatólagos fizetésképtelenség elárasztia a társadalom, kereskedelem és inar minden rétegét, s a szabadfoglalkozásuakat, lateinereket is (Gaal Gaston : Az egész mezőgazdaságot.) Kérem igen, t. képviselőtársam előző nyilatkozatomban már beszéltem a mezőgazdaságéi s nem tnd a számon RZÓ kiszaladni a mezőgazdaság ellen. A világért sem akarom ezt, cs°k kérem a megértést a városi lakossá 0, részére is A városi lakosságnak sokkal nehezebb bplyzete v an, mint a mezőgazdának. (Gaal Gas*on : Mi szabadítunk fel a lakásokat % A mezőgazdák ?) Nem. Ne is tessék fel szabadítani, majd erről beszélek. (Zaj) Mindezek konkluziójaképen azt kérem a mélven t. m mister úrtól, méltóztassak a drágaság tényezői, okai és elhárítása tekintetében megfelelő orvosszerekhez nvnlni. Igenis, az adórendszert meg kell változtatni és i">gv átalakítani, hogy azok fizessék az adót, akiknek ülése 1927 július lé-én, csütörtökön. jövedelme és vagyona ezt megengedhetővé teszi. (Gaal Gaston: Akik autón tudnak szaladgálni!) Ne fizesse ez a túlterhelt, rettenetes kinok és keserves vajúdások között szenvedő városi polgárság, amely ezt a terhet tovább viselni nem tudja. ÍGaal Gaston: Azok fizessék az adót, akik külföldön fognak nyaralni, akik autón szaladgálnak! — Zaj.) Én megmondtam, ho^cy a iövedelem és vagyon szerint fizpssék. Ezzel tehát a kívánságomnak adtam kifejezést, hogy azokat terhelje az adó, akik azt viselni képesek. De épen a miatt emelem fel szavamat, bogv a kereskedő- és iparostársadalom, a kiskereskedelem, kisipar, (Gaal Gaston: Én társulatba dó-a^nyokról besz^ek!) a munkásság ne terheltessék^ túl adóval, és a forgalmiadó, minden a^ó rákfenéje és az egész gazdasági helyzet rákfenéje töröltessék a magyar törvénytárból. (Gaal Gaston: És a vám!) A vámról, kartel lekről szintén megvan a véleményem. Már megmondtam, hogy ez a hármas vérkeresztség áll fenn: a forgalmiadó. vám és kartell. Ebben a háromban kell rendet teremteni, akkor talán nagy tömegek könnyebben tudnak megélni. (Zaj.) Ez vonatkozik tehát a drágaság kérdésére és igen kérem a mélyen t. ministerelnökhelvettes urat, aki megkezdte az utat, hogy ebben a dzsungelben világosan lásson: tapintson rá a dolgok igazi okaira és ne álljon meg a forgalmiadó kérdésénél, hanem a forgalmiadót és a fogyasztásiadókat is vegye be kalkuláeiójába, ha a drágaságot meg akarja szüntetni. Most méltóztassék megengedni, hogy szóvá tegyem azt a kérdést, amelyről Bnbinek István t. képviselőtársam beszélt: a Iakásfelszabaditás kérdését. Ez a kérdés szintén állandó izgalomban tartja a fővárosnak, de gondolom, az egész országnak közvéleményét is. A lakásfelszabaditás akkor volna lehetséges, ba meg volnának a feJ+é + elei. ba volna elpgendő lakes ha nem volna lakásínség és nem volna lakásuzsora. I~>e oda engpdni ezt az elesett közönséget a lakásuzsora karjaiba, azt hiszem, ez nem lehet helyes kormányzati politika. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Néhány héttel ezelőtt meginterpelláltam a melyen t. népjóléti minister urat; három kérdést tettem fel és kértem ezekre a választ. Akkor a mélyen t. minister ur azt mondotta, hogy néhány hét múlva fog tudni választ adni kérdéseimre. Ez a néhány hét már elmúlt. De nem az a fontos, hogy ma legyen erre végleges válasza. b»nem az hogy a kérdés véglpgesen elintéztesék ugy. hoe-y Budapest és az ország lakosságának feje felől ez a rém eltávolodjék. (Uay van! a szél sobald dalon.) Lehetetlen a Ipgnagyobh izgalom, legnagyobb remegés nélkül gondolni a lakásfplszabaditásra. Elvégre méltóztassék meggondolni, bogy a habom után is csak évek mnlva kezdődött kicsinyben a lakástprmelés. Az állam a maga lakásteritt.i?,Jpsét teüesen beszüntette. A Pethlen-ndvar épftésér>él nem méltóztattak jó tapasztalatokat tenni. Ennok kr"itÍ!£A'éwnb|j mocf ppFi rVp^n^ VT"1O_ menni csak a tényt veszem számításba. Csak bogv ha az áll^m maga technikailag nem p-"if., ez mé? nem szünteti meg azt a kötelezettségét ho""v a magénprptkezé c t p-'n^^n +£io f^i^p+ő módon támogassa. A városoknak. Budapest fővárosnak is. megvannak a maga kötelezettségei ezen a téren. A foVéros jgveVszik is e^ekn 0 ^ plpo-pt tenni. A főváros ielenleg i« egvelőre 2800 lakást épit. (Gaal Gaston: A Széchenyi fürdőt!) A
