Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.
Ülésnapok - 1927-74
Öß Àz orszâggyûtéê tcépviselőkázánatc Fitz Arthur jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—6. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 7. §-t.) — Gaál Mihály! Gaál Mihály: T. Képviselőház! Egy módositó inditványt óhajtanék beterjeszteni. T. i. a 7. § a következő mondja (olvassa): »Ha a 6. § alá eső cselekményt, vagy mulasztást az állatról rendelkező egyén háztartásának tagja vagy alkalmazottja követte el és az állat birtokosát felügyeleti vagy ellenőrzési kötelességének teljesítése körül akár szándékos, akár gondatlan mulasztás terheli, az állat birtokosát is a 6. §-ban meghatározott büntetéssel kell büntetni.« Az volna tiszteletteljes módositó indítványom, hogy ez a rész, hogy »az állat birtokosát is« hagyassék ki. Elég egyszer, ha egy rókáról két bőrt húzunk, egyszerre kettőt a gazdát és az alkalmazottat ne büntessük, mert hiszen az alkalmazott büntetését is az állat tartónak kell úgyis megfizetni. Tisztelettel kérem indítványom elfogadását. Elnök: Kiván-e még valaki szólni! (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A földművelésügyi minister ur kivan nyilatkozni, Mayer János földmivelésügyi minister: T. Ház! Ha a szándékosság esete fenforog és az megállapítható, természetes dolog, hogy akkor nemcsak az állat tulajdonosát kell megbüntetni, hanem azt is, aki a kihágást elkövette. Mi rendkívül rigorózusan végigbiráltuk ezeket a kérdéseket és egy ilyen megállapodás alapján jött létre ez a törvényjavaslat. Épen azért kérem, hogy méltóztassanak az inditványt elvetni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 7. §-szal szemben Gaál Mihály képviselő ur elleninditványt tett. Amennyiben Gaál Mihály képviselő ur inditványát nem méltóztatnak elfogadni, ugy a szakaszt a bizottság eredeti szövegezésében jelentem ki elfogadottnak. Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a szakaszt ia bizottság szövegezésében fogadta el, Gaál Mihály képviselő ur inditványát pedig elvetette. Következik a 8. §. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék azt felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa a 8. §-t.) — Gálffy Dénes! Gálffy Dénes: T. Képviselőház! Indítványozom, hogy a törvényjavaslat 8. $-ának ötödik bekezdésében foglalt következő szavak »csak akkor«, továbbá »ha az a kiherélést kimondó határozatot megváltoztatta.«, töröltessenek. Tehát ezen módosítás elfogadása esetén a 8. § ötödik bekezdése a következőképen hangzanék (olvassa): »A kiherélést elrendelő határozat ellen a törvényhatóság első tisztviselője, ennek döntése ellen pedig további fellebbezésnek van helye.« T. Ház! Indítványom indokolására vagyok bátor előadni a következőket. Ha az állampolgárt, a kihágás elkövetőjét elitélik kisebb jelentőségű kihágásért, mint például mondjuk mezőrendőri kihágásért, ugy három fórum Ítélkezik és végső fokon a ministerium dönt, amely a helyi viszonyoktól távol áll. Abban az esetben, ha olyan döntés hozatik, hogy az állattartó gazdának az apaállatja kiherélhető, ez súlyos büntetést tartalmaz az illető állattenyésztőre nézve és azért szükségesnek tartom, hogy ebben az esetben is végső fokon a földmivelésügyi ' 74. ütése 1927 június 23-án, csütörtökön. ministerium döntsön, amely a helyi viszonyoktól távol áll. Tisztelettel kérem indítványom elfogadását. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha nem, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Mayer János földmivelésügyi minister: T. Képviselőház! A módosításhoz hozzájárul OK. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A bizottság által proponált szöveggel szemben áll az a módosító szöveg, amelyet Gálffy Dénes képviselő ur ajánlott. Ha nem méltóztatnak elfogadni a bizottság eredeti szövegét, akkor az ötödik bekezdést a Gálffy Dénes képviselő ur által ajánlott módosítással jelentem ki elfogadottnak. Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el és igy az ötödik bekezdést a Gálffy Dénes képviselő ur által ajánlott szövegezésben jelentem ki elfogadottnak. Következik a 9. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa a 9. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. .— Élénk éljenzés a jobboldalon és a középen). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatott. Harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirendünk ezzel kimerült. Huszár Dezső képviselő ur, mint a gazdasági bizottság előadója, kivan jelentést tenni. Huszár Dezső előadó: T, Képviselőház! Van szerencsém beterjeszteni a gazdasági bizottság jelentését a beruházási hitelek mikénti felhasználása és egyes személyi kérdések rendezése tárgyában. Kérem a jelentés kinyomatását, szétosztását és a sürgősség kimondásával való napirendre tűzését. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és napirendre tűzése iránt a Háznak annakidején javaslatot fogok tenni. Most pedig kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a sürgősség kimondásához hozzájárulni? (Igen!) A Ház a sürgősség kimondásához hozzájárult. Györki Imre képviselő ur a házszabályok 205. §-a alapján személyes kérdésben kér szót. A szó a képviselő urat megilleti. Györki Imre: T. Képviselőház! A tegnapi interpellációs napon Kontra Aladár t. képviselő ur kitért június hó 15-én a kereskedelmi minister úrhoz intézett interpellációmra, — amelyre választ még nem kaptam — amelyben szóvátettem a Társadalmi Egyesületek SzíöV vetségének a Tesz.-nek azt a tényét, hogy külföldön rendelte meg azokat a Trianon-gyászjelvényeket, amelyeket Budapesten hordanak. Kontra Aladár képviselő ur tegnapi interpellációjában azzal vádolt meg, — és hasonló nyilatkozatot tartalmaz a Tesz.-nek időközben kiadott nyilatkozata is — hogy én először is nem jó indulatuan adtam elő a tényállást, másodszor pedig, hogy hátbatámadtam az egyesületet, és harmadszor, hogy megrettenünk a nemzet szent ügyének megvalósítására törekvő magyarság millióitól. Legyen szabad először erre az utolsó támadásra vonatkozólag előadnom azt, hogy soha mi szociáldemokraták meg nem ijedtünk attól, ha a magyarság szent ügyének a megvalósitáemberek tömörülnek. Nem ijedünk meg azért, mert minden ilyen tömörülést hasznos-