Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.
Ülésnapok - 1927-74
T Áz országgyűlés MpviselŐházánah 74. ülése 1927 június 23-án, csütörtökön. 65 ros polgármestere, azután a mezőgazdasági bizottság olyaténképen legyen összetéve, hogy és magától értetődőleg az állatorvosok is felvétessenek, Kivánságom még az, hogy az állatorvosok lehetőleg szavazati joggal vétessenek fel. (Helyeslés.) Az állatorvosokban épugy megbízhatunk, mint a méneskari tiszt becsületességében és megbízhatóságában. Ma már az állatorvosi tudomány olyan magas fokon áll, hogy méltán megérdemli a bizalmat az államtól. Magától értetődik, — hogy röviden befejezzem beszédeint — hogy a magyar embert és a magyar nemzetet ugy ismertük, mint lovas embert és lovas nemzetet. A magyar ember két dologra volt mindig büszke, a szép asszonyára és a szép lovára. (Derültség. — Petrovácz Gyula: És a pipájára!) És erre a harmadikra. A magyar embernek mindig szive szerint való volt a szép ló. Szerintem nem a törvény szigorával kell ezt a kérdést kezelni, hanem segítséggel és megértéssel, bele kell a magyar ember szivébe, lelkébe csepegtetni, hogy vérré váljék benne. Abban a reményben, hogy ezt a pár óhajtásomat az igen t. földművelésügyi minister ur honorálni fogja, a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Éljenzés a jobboldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát befejezettnek nyilvánítom. A földmivelésügyi minister ur kivan szólani. Mayer János földmivelésügyi minister: Mélyen t. Képviselőház! Az igen t. előadó ur részletesen és alaposan ismertette a javaslatot, és annak minden intézkedését meg is indokolta. Az idő rövidsége miatt nem kívánok mást tenni, csak pár szóval meg akarom nyugtatni Gaál Mihály t. képviselőtársamat és meg kívánom jegyezni, hogyha állattenyésztés céljára az állam "nagyobb összegeket fordít évrőlévre, akkor gondoskodásnak kell történnie az iránt is, hogy az a támogatás célirányos, céltudatos legyen, nehogy szétfolyjék minden intézkedés, és hogy hiába kárbavesszen minden áldozat, amelyet e téren az állam hoz. Épen azért, ha az állam állattenyésztési célokra az állattulajdonosoknak bizonyos összeget bocsát rendelkezésükre, akkor vindikálhat magának annyi jogot, hogy az állattenyésztés irányításába is befolyjék. Ezt a célt szolgálja ez a törvényjavaslat is, amely az eddigi állatvizsgálatokat kötelezővé teszi évről-évre. Az előadó ur megindokolta, hogy nagyobbára miért van szükséjg e törvényjavaslat beterjesztésére. Tudniillik az 1894 : XII. tcikkben megkonstruált mezőgazdasági bizottságot az 1920 : XVIII. tcikk a kamarai törvény hatályon kívül helyezte. Most ennek a törvénynek rendelkezése alapján nem bir szavazati joggal a mezőgazdasági bizotságban helyet foglaló főszolgabíró és állatorvos. Rendkivül nagy nehézségek merültek itt fel és egyébként is szabályozni kellett volna az egész eljárást. Jól tudom, hogy ez a törvényjavaslat rendkívüli szigorú intézkedéseket tartalmaz, és igaza van Gaál t. képviselőtársamnak, hogy bizonyos tekintetben az önrendelkezési jogot mélyen érinti. Ez a törvényjavaslat azonban az érdekelteknek és érdekképviseleteknek előzetes hozzájárulásával, úgyszólván megbeszélésével és a tárgyalásba való bevonásával történt, és maga az állattenyésztő gazdaközönség és maguk az érdekképviseletek kívánták és követelték leghangosabban, hogy e javaslatot most már idehozzuk. A háború utáni időkben annyira elburjánzott már a zugménekkel való fedeztetés, hogy szinte már veszélyeztette azt a szinvonalat, amelyet mi céltudatosan szabályoztunk a háború előtt és azért kellett itt rendet teremteni és nem azért, mint ahogy Gaál Mihály t. képviselőtársam mondja, hogy akár a kisgazdát, akár a nagygazdát ezért okolni lehetett volna. Amiatt a rendszertelenségek miatt, ami természetszerűleg bekövetkezett, amikor a rendszeres fedeztetések megszűntek és centralizálva lettek, egyébként is olyan távolságra estek a fedeztető állomások, hogy szinte lehetetlen volt az állattartó gazdáknak oda kancájukkal ellátogatni. Most már a jövő fedeztetési idény alatt — és ez szól Gaál Mihály t. képviselőtársam azon aggodalmának eloszlatására, amely szerint attól fél, hogy nem lesz elég ménünk — 200 fedeztetési állomást fogunk felállítani, ami nagyon megközelíti a békebeli állapotot. Semmi ok nincs arra az aggodalomra, hogy nem lesz elég apaállatunk, fedeztetés! ménünk, mert. hisz e tekintetben is elég körültekintéssel járunk el. Gaál Mihály t. képviselőtársam aggodalmát fejezte ki a fölött, hogy a 2. § 2. bekezdése értelmében bármelyik ménesparancsnok elrendelheti általában a kötelező vizsgálatot és a nem tenyésztésre szánt apaállatok vizsgálatát is és esetleg a kivágást kimondja akkor is, amikor az nem volna szükséges. Megnyugtatom a képviselő urat, hogy csak a földmivelésügyi minister ur rendelheti azt el, nem pedig a ménesparancsnok vagy az apaállatvizsgáló bizottság. Miután teljesen közszükséget képez és állattenyésztési szempontból rendkivül nagy fontossággal bir ez a javaslat, kérem a t. Házat, hogy azt elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Az előadó ur kíván szólani. Farkas falvi Farkas Géza előadó: T. Ház! A minister ur megjegyzése után nekem semmiféle megjegyzésem nem lehet többé Gaál Mihály t. képviselőtársam beszédére, csak annyiban, hogy azt mondta, hogy talán beszédemben kifejezést adtam annak, hogy a kisgazdák lennének az okai az állatállomány leromlásának. T. Képviselőház! Tőlem áll a legtávolabb, hogy különbséget tegyek kisgazda és nagygazda között, (Élénk helyeslés.) mert az egyenesen bűn volna Magyarországon. (Ugy van! Ugy van!) Nekünk együtt kell dolgoznunk a legnagyobb megértéssel és szeretettel, (Élénk helyeslés ) mert csak akkor tudunk eredményt elérni. Magyarország annyira agrárállam, hogy mindenkinek a léte az agrárkérdések megoldásától függ és ezekért az érdekekért csak akkor fogunk küzdeni, ha összefogunk és nem nézzük, hogy kinek hány hold földje van, hanem szeretettel és becsülettel együtt dolgozunk. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a közéven.) Elnök: Szólás joga többé senkinek nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az apaállatok kötelező vizsgálatáról szóló törvényjavaslatot a földmivelésügyi, közgazdasági és közigazgatási bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. 8*