Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-74

T Áz országgyűlés MpviselŐházánah 74. ülése 1927 június 23-án, csütörtökön. 65 ros polgármestere, azután a mezőgazdasági bizottság olyaténképen legyen összetéve, hogy és magától értetődőleg az állatorvosok is fel­vétessenek, Kivánságom még az, hogy az állatorvosok lehetőleg szavazati joggal vétes­senek fel. (Helyeslés.) Az állatorvosokban ép­ugy megbízhatunk, mint a méneskari tiszt be­csületességében és megbízhatóságában. Ma már az állatorvosi tudomány olyan magas fokon áll, hogy méltán megérdemli a bizalmat az államtól. Magától értetődik, — hogy röviden befe­jezzem beszédeint — hogy a magyar embert és a magyar nemzetet ugy ismertük, mint lovas embert és lovas nemzetet. A magyar ember két dologra volt mindig büszke, a szép asszo­nyára és a szép lovára. (Derültség. — Petro­vácz Gyula: És a pipájára!) És erre a harma­dikra. A magyar embernek mindig szive sze­rint való volt a szép ló. Szerintem nem a tör­vény szigorával kell ezt a kérdést kezelni, ha­nem segítséggel és megértéssel, bele kell a ma­gyar ember szivébe, lelkébe csepegtetni, hogy vérré váljék benne. Abban a reményben, hogy ezt a pár óhajtásomat az igen t. földművelés­ügyi minister ur honorálni fogja, a törvény­javaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfo­gadom. (Éljenzés a jobboldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát befejezett­nek nyilvánítom. A földmivelésügyi minister ur kivan szó­lani. Mayer János földmivelésügyi minister: Mélyen t. Képviselőház! Az igen t. előadó ur részletesen és alaposan ismertette a javaslatot, és annak minden intézkedését meg is indo­kolta. Az idő rövidsége miatt nem kívánok mást tenni, csak pár szóval meg akarom nyug­tatni Gaál Mihály t. képviselőtársamat és meg kívánom jegyezni, hogyha állattenyésztés cél­jára az állam "nagyobb összegeket fordít évről­évre, akkor gondoskodásnak kell történnie az iránt is, hogy az a támogatás célirányos, cél­tudatos legyen, nehogy szétfolyjék minden in­tézkedés, és hogy hiába kárbavesszen minden áldozat, amelyet e téren az állam hoz. Épen azért, ha az állam állattenyésztési célokra az állattulajdonosoknak bizonyos összeget bocsát rendelkezésükre, akkor vindikálhat magának annyi jogot, hogy az állattenyésztés irányítá­sába is befolyjék. Ezt a célt szolgálja ez a tör­vényjavaslat is, amely az eddigi állatvizsgá­latokat kötelezővé teszi évről-évre. Az előadó ur megindokolta, hogy nagyob­bára miért van szükséjg e törvényjavaslat be­terjesztésére. Tudniillik az 1894 : XII. tcikk­ben megkonstruált mezőgazdasági bizottságot az 1920 : XVIII. tcikk a kamarai törvény ha­tályon kívül helyezte. Most ennek a törvény­nek rendelkezése alapján nem bir szavazati joggal a mezőgazdasági bizotságban helyet foglaló főszolgabíró és állatorvos. Rendkivül nagy nehézségek merültek itt fel és egyébként is szabályozni kellett volna az egész eljárást. Jól tudom, hogy ez a törvényjavaslat rendkí­vüli szigorú intézkedéseket tartalmaz, és igaza van Gaál t. képviselőtársamnak, hogy bizonyos tekintetben az önrendelkezési jogot mélyen érinti. Ez a törvényjavaslat azonban az érde­kelteknek és érdekképviseleteknek előzetes hozzájárulásával, úgyszólván megbeszélésével és a tárgyalásba való bevonásával történt, és maga az állattenyésztő gazdaközönség és ma­guk az érdekképviseletek kívánták és követel­ték leghangosabban, hogy e javaslatot most már idehozzuk. A háború utáni időkben annyira elburján­zott már a zugménekkel való fedeztetés, hogy szinte már veszélyeztette azt a szinvonalat, amelyet mi céltudatosan szabályoztunk a há­ború előtt és azért kellett itt rendet terem­teni és nem azért, mint ahogy Gaál Mihály t. képviselőtársam mondja, hogy akár a kis­gazdát, akár a nagygazdát ezért okolni lehe­tett volna. Amiatt a rendszertelenségek miatt, ami természetszerűleg bekövetkezett, amikor a rendszeres fedeztetések megszűntek és centra­lizálva lettek, egyébként is olyan távolságra estek a fedeztető állomások, hogy szinte lehe­tetlen volt az állattartó gazdáknak oda kancá­jukkal ellátogatni. Most már a jövő fedezte­tési idény alatt — és ez szól Gaál Mihály t. képviselőtársam azon aggodalmának eloszla­tására, amely szerint attól fél, hogy nem lesz elég ménünk — 200 fedeztetési állomást fogunk felállítani, ami nagyon megközelíti a béke­beli állapotot. Semmi ok nincs arra az aggo­dalomra, hogy nem lesz elég apaállatunk, fe­deztetés! ménünk, mert. hisz e tekintetben is elég körültekintéssel járunk el. Gaál Mihály t. képviselőtársam aggodal­mát fejezte ki a fölött, hogy a 2. § 2. bekez­dése értelmében bármelyik ménesparancsnok elrendelheti általában a kötelező vizsgálatot és a nem tenyésztésre szánt apaállatok vizs­gálatát is és esetleg a kivágást kimondja ak­kor is, amikor az nem volna szükséges. Meg­nyugtatom a képviselő urat, hogy csak a föld­mivelésügyi minister ur rendelheti azt el, nem pedig a ménesparancsnok vagy az apaállat­vizsgáló bizottság. Miután teljesen közszükséget képez és állattenyésztési szempontból rendkivül nagy fontossággal bir ez a javaslat, kérem a t. Há­zat, hogy azt elfogadni méltóztassék. (He­lyeslés.) Elnök: Az előadó ur kíván szólani. Farkas falvi Farkas Géza előadó: T. Ház! A minister ur megjegyzése után nekem semmi­féle megjegyzésem nem lehet többé Gaál Mi­hály t. képviselőtársam beszédére, csak annyi­ban, hogy azt mondta, hogy talán beszédem­ben kifejezést adtam annak, hogy a kisgazdák lennének az okai az állatállomány leromlá­sának. T. Képviselőház! Tőlem áll a legtávolabb, hogy különbséget tegyek kisgazda és nagy­gazda között, (Élénk helyeslés.) mert az egye­nesen bűn volna Magyarországon. (Ugy van! Ugy van!) Nekünk együtt kell dolgoznunk a legnagyobb megértéssel és szeretettel, (Élénk helyeslés ) mert csak akkor tudunk eredményt elérni. Magyarország annyira agrárállam, hogy mindenkinek a léte az agrárkérdések megoldásától függ és ezekért az érdekekért csak akkor fogunk küzdeni, ha összefogunk és nem nézzük, hogy kinek hány hold földje van, hanem szeretettel és becsülettel együtt dolgo­zunk. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a kö­zéven.) Elnök: Szólás joga többé senkinek nem lé­vén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az apaállatok kötelező vizsgálatáról szóló törvényjavaslatot a föld­mivelésügyi, közgazdasági és közigazgatási bi­zottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tör­vényjavaslat címét felolvasni. 8*

Next

/
Oldalképek
Tartalom