Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-74

Àz országgyűlés hépvíselÖházánah nagyon sok esetben károsak a közre — és fel­adatukat felelősségük tudatában és szakérte­lemmel végzik. A második bekezdés enyhébb elbirálás alá eső cselekményekkel lévén összefüggésben, a ki­heréltetés a vizsgálóbizottságok határozatától van függővé téve. A negyedik bekezdésben van az, amiről már az előbb voltam bátor emlitést tenni a 2. szakasznál, hogy a legnagyobb válto­zást jelenti a régi állapottal szemben. Ugyanis abban az esetben, amikor a földmivelésügyi mi­nister elrendeli, hogy tekintettel arra, hogy egyes vidékeken a zugfedeztetés nagyon el van terjedve, elrendelheti azt, hogy az összes te­nyésztésre nem szánt himállatok is elővezettes­senek és megvizsgáltassanak és ha a bizottság ezeket az állatokat tenyésztésre alkalmatlanok­nak találja, kiberéltetésüket is elrendeli. (Bes­senyei Zénó: Korlátozva van a szabadság! — Derültség a szélsőbaloldalon.) Az 1894:XII. teikk 29. szakaszában is kimon­dotta azt, hogy az apaállatok, ha tenyésztésre alkalmatlanoknak találtattak, a tenyésztéstől ideiglenesen vagy véglegesen eltiltandók, sőt kiheréltetésük is elrendelhető. A végrehajtási utasitásban, a 48.000 számú rendeletben egye­nesen ki van mondva, hogyha alapos ok van annak feltételezésére, hogy az illető apaállatok tenyésztésre való felhasználása másként meg nem akadályozható, ezen esetben ezek az apa­állatok kiherélendők. Ez az intézkedés azonban csak arra az, apaállatra volt vonatkoztatható, ott lehetett csak végrehajtani, amidőn a tulaj­donos az apaállatot vizsgálatra elővezette, te­hát ha jóhiszemű volt. Nem lehetett azonban alkalmazni abban az esetben, midőn az apaálla­tot a tulajdonos azért nem vezette elő, mert zugfedeztetésre akarta használni és tudta, hogy az apaállat tenyésztésre alkalmatlan s így te­nyésztési igazolványt nem fog kapni. Ez a ren­delkezés tehát csak általánosítja az 1884. évi törvényben lefektetett azt az elvet, hop^ zug­fedeztetés megakadályozására a tenyésztésre alkalmatlan apaállatok kiherélhetők legyenek. A régi állapottal szemben tehát három pont­ban foglalhatjuk össze a változást éspedig elő­ször is a kiherélés, már a kihágási eljárás során kimondható, másodszor, hogy zugfedeztetés ese­tén nemcsak az apaállat tulajdonosa, hanem az anyaállat tulajdonosa is kihágást követ el, a harmadik különbség pedig az, hogy abban az esetben, amidőn a földmivelésügyi minister el­rendeli az apaállatok általános vizsgálatát, a tenyésztésre alkalmatlan állatok kasztrá­landók. Sok részletkérdés — igy a magyar ménes törzskönyvbe és a magyar ügető-ménes törzs­könyvbe felvett apaállatokra vonatkozó rendel­kezések — a törvénybe beilleszthető csak nagy részletességgel lett volna, ezért ezekre nézve a megnyugtató intézkedéseket a végrehajtási uta­sítás fogja nyújtani. (Helyeslés.) T. Ház! A minket környező agrárállamok­kal szemben állattenyésztésünk a versenyt si­kerrel csak akkor veheti fel, csak akkor számit­hatunk kivitelre, ha mi a legjobb lovat, a leg­jobb szarvasmarhát, a legjobb sertést és a leg­jobb juhot tenyésztjük. (Ugy van! Ugy van!) Majdan északkeletnek is, most pedig egye­lőre keletnek és délnek a tenyészanyagot mi szállítjuk, hiszen a magyar ló SZÍVÓS és ki­tartó, minden célra egyaránt alkalmas, a ma­gyar szarvasmarha, a magyar mangalica ser­tés, a magyar birka egész Európa elismerését kivivta és az egész világon keresett volt. (Élénk helyeslés.) Hogy ezt az állapotot ismét visszaállíthassuk, ahhoz feltétlenül szükséges, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VI. '4. ülése 1927 június 23-án, csütörtökön. 53 hogy állattenyésztésünk irányításának lehető­ségét megadjuk és állattenyésztésünk romlá­sát megakadályozzuk azzal, hogy ennek rák­fenéjét, a zugfedeztetést megszüntessük. (Élénk helyeslés.) Ezt a célt szolgálja ez a törvényjavaslat, amelynek benyújtásáért minden magyar gazda részéről, aki a rosszul felfogott egyéni érdeke­ket alá tudja rendelni a közérdeknek, az állat­tenyésztés nagy érdekének, a földmivelésügyi kormányt a legnagyobb elismerés illeti meg. (Helyeslés.) Ezek után tisztelettel vagyok bátor a tör­vényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben való elfogadásra ajánlani. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Gaál Mihály! Gaál Mihály: Tisztelt Ház! (Halljuk! Hall­juk!) Ugy is, mint jószágtartó gazda, ugy is, mint a Mezőgazdasági Bizottság elnöke, ugy is mint a legelőbirtokosság elnöke, egész rö­viden hozzákivánok szólni a szőnyegen levő törvényjavaslatsoz. (Zaj a baloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak a közbeszólásoktól tartózkodni! Gaál Mihály: A háború második esztende­jétől kezdve a mai napig három hatalmas buz­dító szó hangzott el, amely figyelmeztette a földmivelő közönséget, igy a jószágtartó kis­gazda közönséget is: Termeljetek többet, az­után termeljetek jobbat és az utóbbi napokban felhangzott az is, hogy értékesitsetek mennél jobban. Nem akarok itt foglalkozni magával a többtermeléssel, a jobbtermeléssel, a inbb ér­tékesitás kérdésével, mert ezt a kérdést, itt már a t. Képviselőház is táre-yalta, társrvalták a kortesutakon, az újságokban, a szakértekezle­teken. Bátor vagyok megjegyezni, hogy illu­zóriusnak tartom e kérdéseket feszegetni, mindaddig, amig az ország abszolút többségét kitevő mezőgazda közönségnek nem adatik mód és alkalom, hogy bizdnyos szaktudás ut­ján e kérdéseket és problémákat valamikép megfejthesse. Épen azért itt csak egy pilla­natra hozom fel a mezőgazdasági szakoktatás kérdését és azt hiszem, itt követelhetjük, hoírv ez a kérdés a napirendről ne kerüljön le. Ez ami jogos kívánságunk, bár tudatában va­gyok, hogy a földmivelésügyi minister ur, nemkülönben a kormány általánosságban fog­lalkozik e kérdés megoldásával. Sajnos, hogy differenciák vannak a földmivelésügyi minis­ter ur és a közoktatásüevi minister ur között ebben a kérdésben. (Felkiáltások a jobbolda­lon: Már megegyeztek!) Jó, ha megegyeztek. Elnök: Nagyon kérem a t. képviselő urat, vegye figyelembe, hogy most apaállatokról van szó. Méltóztassék a tárgynál maradni. (Élénk derültség.) Gaál Mihály: Épen arra akarok rátérni, hogy ez nemcsak mezőgazdasági kérdés, ha­nem a szaktudás az állattenyésztés szempont­jából is -fontos. A t. előadó ur megjegyezte, hogy a háború, a háború után következett za­varos állapotok miatt állottak elő olyan viszo­nyok, amelyek odavezettek, hogy lóállomá­nyunk, szarvasmarhaállományunk, stb., stb. lecsökkent, destruálódott. Ugy állította oda a t. előadó ur a dolgot, mintha ennek a kisgazda­társadalom lenne egyedül az okta. (Mozgás és ellenmondás a jobboldalon. — Felkiáltások A zug fedeztetések!) Kérem, ezt lehet kiolvasni magából az indokolásból is, amely azt mondja, hogy (olvassa): »A háború, majd az azt követő 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom