Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-74

Àz országgyűlés hépvíselÖházánah nagyon sok esetben károsak a közre — és feladatukat felelősségük tudatában és szakértelemmel végzik. A második bekezdés enyhébb elbirálás alá eső cselekményekkel lévén összefüggésben, a kiheréltetés a vizsgálóbizottságok határozatától van függővé téve. A negyedik bekezdésben van az, amiről már az előbb voltam bátor emlitést tenni a 2. szakasznál, hogy a legnagyobb változást jelenti a régi állapottal szemben. Ugyanis abban az esetben, amikor a földmivelésügyi minister elrendeli, hogy tekintettel arra, hogy egyes vidékeken a zugfedeztetés nagyon el van terjedve, elrendelheti azt, hogy az összes tenyésztésre nem szánt himállatok is elővezettessenek és megvizsgáltassanak és ha a bizottság ezeket az állatokat tenyésztésre alkalmatlanoknak találja, kiberéltetésüket is elrendeli. (Bessenyei Zénó: Korlátozva van a szabadság! — Derültség a szélsőbaloldalon.) Az 1894:XII. teikk 29. szakaszában is kimondotta azt, hogy az apaállatok, ha tenyésztésre alkalmatlanoknak találtattak, a tenyésztéstől ideiglenesen vagy véglegesen eltiltandók, sőt kiheréltetésük is elrendelhető. A végrehajtási utasitásban, a 48.000 számú rendeletben egyenesen ki van mondva, hogyha alapos ok van annak feltételezésére, hogy az illető apaállatok tenyésztésre való felhasználása másként meg nem akadályozható, ezen esetben ezek az apaállatok kiherélendők. Ez az intézkedés azonban csak arra az, apaállatra volt vonatkoztatható, ott lehetett csak végrehajtani, amidőn a tulajdonos az apaállatot vizsgálatra elővezette, tehát ha jóhiszemű volt. Nem lehetett azonban alkalmazni abban az esetben, midőn az apaállatot a tulajdonos azért nem vezette elő, mert zugfedeztetésre akarta használni és tudta, hogy az apaállat tenyésztésre alkalmatlan s így tenyésztési igazolványt nem fog kapni. Ez a rendelkezés tehát csak általánosítja az 1884. évi törvényben lefektetett azt az elvet, hop^ zugfedeztetés megakadályozására a tenyésztésre alkalmatlan apaállatok kiherélhetők legyenek. A régi állapottal szemben tehát három pontban foglalhatjuk össze a változást éspedig először is a kiherélés, már a kihágási eljárás során kimondható, másodszor, hogy zugfedeztetés esetén nemcsak az apaállat tulajdonosa, hanem az anyaállat tulajdonosa is kihágást követ el, a harmadik különbség pedig az, hogy abban az esetben, amidőn a földmivelésügyi minister elrendeli az apaállatok általános vizsgálatát, a tenyésztésre alkalmatlan állatok kasztrálandók. Sok részletkérdés — igy a magyar ménes törzskönyvbe és a magyar ügető-ménes törzskönyvbe felvett apaállatokra vonatkozó rendelkezések — a törvénybe beilleszthető csak nagy részletességgel lett volna, ezért ezekre nézve a megnyugtató intézkedéseket a végrehajtási utasítás fogja nyújtani. (Helyeslés.) T. Ház! A minket környező agrárállamokkal szemben állattenyésztésünk a versenyt sikerrel csak akkor veheti fel, csak akkor számithatunk kivitelre, ha mi a legjobb lovat, a legjobb szarvasmarhát, a legjobb sertést és a legjobb juhot tenyésztjük. (Ugy van! Ugy van!) Majdan északkeletnek is, most pedig egyelőre keletnek és délnek a tenyészanyagot mi szállítjuk, hiszen a magyar ló SZÍVÓS és kitartó, minden célra egyaránt alkalmas, a magyar szarvasmarha, a magyar mangalica sertés, a magyar birka egész Európa elismerését kivivta és az egész világon keresett volt. (Élénk helyeslés.) Hogy ezt az állapotot ismét visszaállíthassuk, ahhoz feltétlenül szükséges, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VI. '4. ülése 1927 június 23-án, csütörtökön. 53 hogy állattenyésztésünk irányításának lehetőségét megadjuk és állattenyésztésünk romlását megakadályozzuk azzal, hogy ennek rákfenéjét, a zugfedeztetést megszüntessük. (Élénk helyeslés.) Ezt a célt szolgálja ez a törvényjavaslat, amelynek benyújtásáért minden magyar gazda részéről, aki a rosszul felfogott egyéni érdekeket alá tudja rendelni a közérdeknek, az állattenyésztés nagy érdekének, a földmivelésügyi kormányt a legnagyobb elismerés illeti meg. (Helyeslés.) Ezek után tisztelettel vagyok bátor a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben való elfogadásra ajánlani. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Gaál Mihály! Gaál Mihály: Tisztelt Ház! (Halljuk! Halljuk!) Ugy is, mint jószágtartó gazda, ugy is, mint a Mezőgazdasági Bizottság elnöke, ugy is mint a legelőbirtokosság elnöke, egész röviden hozzákivánok szólni a szőnyegen levő törvényjavaslatsoz. (Zaj a baloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a közbeszólásoktól tartózkodni! Gaál Mihály: A háború második esztendejétől kezdve a mai napig három hatalmas buzdító szó hangzott el, amely figyelmeztette a földmivelő közönséget, igy a jószágtartó kisgazda közönséget is: Termeljetek többet, azután termeljetek jobbat és az utóbbi napokban felhangzott az is, hogy értékesitsetek mennél jobban. Nem akarok itt foglalkozni magával a többtermeléssel, a jobbtermeléssel, a inbb értékesitás kérdésével, mert ezt a kérdést, itt már a t. Képviselőház is táre-yalta, társrvalták a kortesutakon, az újságokban, a szakértekezleteken. Bátor vagyok megjegyezni, hogy illuzóriusnak tartom e kérdéseket feszegetni, mindaddig, amig az ország abszolút többségét kitevő mezőgazda közönségnek nem adatik mód és alkalom, hogy bizdnyos szaktudás utján e kérdéseket és problémákat valamikép megfejthesse. Épen azért itt csak egy pillanatra hozom fel a mezőgazdasági szakoktatás kérdését és azt hiszem, itt követelhetjük, hoírv ez a kérdés a napirendről ne kerüljön le. Ez ami jogos kívánságunk, bár tudatában vagyok, hogy a földmivelésügyi minister ur, nemkülönben a kormány általánosságban foglalkozik e kérdés megoldásával. Sajnos, hogy differenciák vannak a földmivelésügyi minister ur és a közoktatásüevi minister ur között ebben a kérdésben. (Felkiáltások a jobboldalon: Már megegyeztek!) Jó, ha megegyeztek. Elnök: Nagyon kérem a t. képviselő urat, vegye figyelembe, hogy most apaállatokról van szó. Méltóztassék a tárgynál maradni. (Élénk derültség.) Gaál Mihály: Épen arra akarok rátérni, hogy ez nemcsak mezőgazdasági kérdés, hanem a szaktudás az állattenyésztés szempontjából is -fontos. A t. előadó ur megjegyezte, hogy a háború, a háború után következett zavaros állapotok miatt állottak elő olyan viszonyok, amelyek odavezettek, hogy lóállományunk, szarvasmarhaállományunk, stb., stb. lecsökkent, destruálódott. Ugy állította oda a t. előadó ur a dolgot, mintha ennek a kisgazdatársadalom lenne egyedül az okta. (Mozgás és ellenmondás a jobboldalon. — Felkiáltások A zug fedeztetések!) Kérem, ezt lehet kiolvasni magából az indokolásból is, amely azt mondja, hogy (olvassa): »A háború, majd az azt követő 8