Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.
Ülésnapok - 1927-73
32 ~Àz országgyűlés képviselőházának 7ê. ülése 1927 június 22-én, szerdán. hetven nap, de elő kell készülni a nyaralásra azoknak a szülőknek és gyermekeknek. Amikor — mint mondottam — nyaralási akcióról van szó, amikor az illetőknek jelentkezniük kell a felvételre s amikor azok az egyesületek és jótékony intézmények a gyermekeket turnusokba osztják be, akkor nem lehet egyszerűen a kérdés felett napirendre térni. Minthogy a kérdés ilyen könnyed kezelésének szempontjait látom érvényesülni, a minister ur válaszát sajnálatomra nem vehetem tudomásul. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a kultuszminister ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Kontra Aladár képviselő ur interpellációja. Kérem annak felolvasását! Fitz Arthur jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. kereskedelmi minister úrhoz a Társadalmi Egyesületek Szövetsége által terjesztett úgynevezett trianoni jelvényeknek külföldön való megrendelése tárgyában. Hajlandó-e a minister ur a Társadalmi Egyesületek Szövetsége által kért vizsgálat adatait a képviselőház előtt megismertetni s rávilágítani azokra az okokra, melyek a Tesz. vezetőségét az irredenta jelvényeknek külföldön való megrendelésére indították 1« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! Kontra Aladár: T. Képviselőház! A ministerelnök ur egy órával ezelőtt mondotta, hogy Magyarországon nincs ember, aki a trianoni békeszerződésbe szerelmes volna, s hogy mi állunk attól a legmesszebb, hogy imádkozzunk ennek váltoshatatlanságáért. S ha Magyarországon mindenki érzi ezt, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége, amelynek keretébe hatvan és néhány nemzeti irányú társadalmi egyesület tartozik, elsősorban érzi. Az a gondolat vezette a Társadalmi Egyesületek Szövetségét, hogy annak a gondolatnak érdekében, hogy a. reviziót kiküzdeni és kierőszakolni előbb-utóbb szükséges, egy hatalmas társadalmi mozgalmat kell indítani. E hatalmas társadalmi mozgalomnak jelvénye lett volna az a trianoni jelvény, amelyet viselünk" már sokan, amelyet százezerszámra lehet az utcákon látni és amelyről a legutóbbi időkben Györki Imre képviselőtársunk itt szükségesnek látta megemlékezni, még pedig azzal, hogy a Társadalmi Egyesületek Szövetsége bűnt követett el azáltal, hogy ezeket a jelvényeket külföldön rendelte meg. Legyeu szabad jobban tájékoztatnom a t. Képviselőházat e jelvények megrendelésének okai felől, mint ahogyan azt Györki képviselőtársam nem egészen alapos, nem egészen jól értesült és nem egészen jóindulatú bemutatása alapján eddig a képviselőház ismeri. A dolog histórikuma a következő. A folyó év áprilisának végén gondolt arra a Társadalmi Egyesületek Szövetségének vezetősége, hogy hatalmas mozgalmat indit a trianoni békeszerződés ellen s ennek külső jelelvépen millióknak mellére tüzet egy jelvényt, hogy mindenki, aki Magyarországon megfordul, minden idegen is lássa, hogy Magyarországon nincs ember, aki belenyugodnék ebbe a szerződésbe és beletörődnék véglegesen abba, hogy Magyarország integráns-részei az anyaországtól el legyenek továbbra is szakítva. Akkor május elején felszólított öt magyarországi üzemet a Társadalmi Egyesületek Szövetsége aziránt, hogy milyen feltételek mellett tudnák szállitani megfelelő kivitelben a jelvényeket. E felszólított üzemeknek felelete az volt, hogy egymillió jelvényt, amennyire nekünk legalább szükségünk volt, június 4-éig, tehát a trianoni szerződés ratifikációja évfordulójáig, nem képes egyik sem szállitani, legfeljebb nuszezer példányt tudtak volna hetenként előállítani. A másik felelet pedig az volt, amikor a költségről volt szó, hogy olyan horribilis árakat szabtak meg az igen primitiv kivitelű jelvényekért, amelyeket lehetetlen voit a Társadalmi Egyesületek Szövetségének elfogadni. Ugyanakkor az utolsó pillanatban kényszerűségből fordult azután külföldre a Tesz. egy mitweidai gyárhoz és ott rendelte meg ezt a jelvényt, amelyet pontosan határidőre le is szállítottak. A kikötött egymillió példány június 4-ike előtt már rendelkezésre állott', úgyhogy június 4-én már sok százezren viselték ezt a jelvényt. Ebből a tényből tehát világossá válik mindenki előtt, hogy a magyar iparnak tudatos mellőzésével a Társadalmi Egyesületek Szövetségét egyáltalában nem lehet megvádolni. De nem lehet megvádolni azért! sem, mert hogyha pillanatnyilag talán a magyar ipart vagy egy-két érdekelt iparost, mondjuk mellőzés érte volna.is, utóvégre ennek a jelvénynek költségeiből igen csekély összeg jutott a külföldnek támogatására, mert az a millió darab, amelyet mi rendeltünk, csak kicsiny része annak a sok milliónak, amelyet ezután fogunk rendelni és amelyet ezután fogunk forgalomba hozni, s amelyet már magyar gyárnál rendeltünk meg. (ß. Podmaniezky Entíre: Hát mégis külföldön rendelték meg a jelvényeket!) De kényszerűség folytán. (B. Podmaniczky Endre: Györkinek igaza volt!) Abban nem volt igaza, mikor azt mondta, hogy tudatosan, rosszakara tuan rendeltük meg a külföldön a jelvényeket. (B. Podmaniczky Endre: Ezt nem mnodta, hanem csak azt, hogy a jelvények külföldön vásároltattak! — Kabók Lajos: Az, egészet a külföldön akarták megcsináltatni, ijedtségükben azonban visszavonták a rendelést!) Nem olyan fából faragtak bennünket, hogy megijedjünk. A jelvényeket azért rendeltük meg külföldön, mert a magyar ipar nem tudott volna idejében szállitani, (Egy hang a szélsőbaloldalon: A magyar ipar teljesítőképessége sokkal nagyobb! — Zaj. — Elnök csenget.) Állításomat bizonyitja, hogy már az interpelláció elhangzása előtt megrendeltünk egy magyar gyárban megfelelő mennyiségű darabot, erre a megrendelésre tehát a támadás egyáltalában nem volt befolyással. Azonkívül a Társadalmi Egyesületek Szövetségét a magyar ipar mellőzésével, tehát a gazdasági Trianon előkészítésével _— mint ahogy Györki képviselő ur magát kifejezte — annál kevésbé lehet megvádolni,^ mert ennek terjesztése által nagyon sok derék magyar embernek biztosit kenyeret, tisztességes keresetet a Társadalmi Egyesületek Szövetsége, amely azt akarja, hogy ezt a jelvényt Magyarországon mindenki viselje éspedig azért, hogy tüntessen az ellen a kényszerhelyzet ellen, amelyet Trianon ránk ró. El voltunk készülve arra, hogy arról az oldalról támadás fog bennüket érni, sőt biztosak voltunk benne, hogy lesznek ebben az országurak, alkik — akárhol készíttetjük is ezt a jelvényt — semmiképen sem fogják azt viselni. Teljesen tisztában voltunk azzal, hogy minden hazafias igyekezet, minden becsületes magyar törekvés akad Magyarországon olyanokra, akik megtámadják, akad olyanokra, akik gáncsot keresnek minden magyar törekvésben és akadnak olyanok Magyarországon, fájdalom sokan,