Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.
Ülésnapok - 1927-73
r Áz országgyűlés képviselőházának 73. ülése 1927 június 22-én, szerdán. 33 akik ennek a nemzetnek törekvéseivel, legszentebb akarásával soha nem azonosítják magukat. Ezzel kezdettől fogva tisztában voltunk. Nem is vártuk mi, hogy épen azok akik nagyrészben felelősek azért a helyzetért, amelyet Trianon előidézett, (Ellenmondások és zaj a szélsőbaloldalon.) ezt a tüntető jelvényt majd a mellökre fogják tűzni. Egy percig .sem számitottunk arra, hogy odaállnak hozzánk és mellénk az egész világ előtt tanúságot tenni arról, hogy a magyar nemzetet ért igazságtalanságba sohasem tudunk belenyugodni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenaet): Csendet kérek! Kontra Aladár: A Társadalmi Egyesületek Szövetségének vezetősége minden adatot, amely ennek a jelvénynek külföldön való kényszerűségből történt megrendelésére vonatkozik, átadott a kereskedelemügyi minister urnák és egyúttal felkérte őt, valamint a Baross Szövetséget is. hogy saját hatáskörükben tegyék vizsgálat tárgyává, mennyiben volt kényszerítve a Társadalmi Egyesületek Szövetsége külföldön megrendelni ezt a jelvényt. Biztosak vagyunk abban, hogy mind a két általunk felkért fórum igazságot fog nekünk adni a tények ismeretében és el fogja ismerni, hogy máskép nem lehetett ' cselekedni. Méltótassék megengedni, hogy még egy rövid megjegyzést tegyek. Nagyon jellemző a magyarországi viszonyokra az, ami megtörtént, hogy egy cég, amely annakidején, amikor a Társadalmi Egyesületek Szövetsége vámkedvezményt kért e jelvény behozatalára, s amikor a kormány részéről véleményadásra felkérték, utólag azt mondotta, hogy négy fillérért szállitotta volna darabját ennek a jelvénynek, ugyanez a cég igen primitiv kivitelben hamisította ezeket a jelvényeket. A hamisított jelvényeket, amelyeket a törvényszék közben lefoglalt, s amelyek, ismétlem, isen primitív kivitelben készültek, toég drágábban adta, mint a Társadalmi Egyesületek Szövetsége a ma?a jelvényét, amely szép kivitelű volt. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: A Tesz. is túlsó aosan drágán adjál) Erre is felelek. A Társadalmi Egyesületek Szövetségének rendkívül sok kiadása van azzal, hogy plakatirozza az egész országban mindenütt a jelvényeket, az egész országban kirendeltségeket és olyan embereket tart, akik mindenfelé ajánlják a jel vényekot é=t biztatják az embereket', hogv vásárolják, fel világositiák ennek az akciónak céljáról. Ennek célja ugyanis nem az volt, hogy pusztán június 4-én, tehát az évforduló naoján tüntessünk vele, hanem hogv viseljük állandóan mindaddig, amig az általunk kitűzött célt el nem tudjuk érni. Igen sajnálom, hogy nincs itt Györki képviselő ur, aki ezt az interpellációt megtette, mert akkor mindjárt bemutatnék valamit, ami azt hiszem, argumentum ad hominemként is hatna, nevezetesen azt, hogy mások is, és talán sokkal tudatosabban vétenek a magyar ipar ellen, mint a Társadalmi Egyesületek Szövetsége semmi esetre sem vétett tudatosan és aka^ rattal. Ott van például egy Hagada című könyv, amely az első két pészách-estén az izraelita hivők használatára szánt imádságokat tartalmazza. Ez sok ezer példányban van elterjedve Magyarországon és ezt a bilingvis, héber és magyar nyelven irott imádságos könyvet szintén Ausztriában nyomtatják. (Farkas István: Elég hiba! — Malasics Géza: Mi ezt nem tudtuk, mert 1 ezt is felhoztuk volna!) Elnök (csenaet): A képviselő ur beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét röviden befejezni. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VI. Kontra Aladár: Ezt pusztán csak azért hoztam fel, hogy rámutasak arra, hogy vannak mások is, akik talán egészen más szándékkal vétenek a magyar ipar ellen akik talán nem volnának kénytelenek külföldön elkészíttetni az ilyen könyvet, amelyet akármelyik nyomdász előállít Magyarországon. Ezt a jelvényt azonban részint az idő rövidsége miatt, részint a megfelelő berendezésű gyárak hiányában itthon (Kabók Lajos: Hogy lehet ilyet mondani! — Zaj a szélsőbaloldalon.) nem tudtuk megrendelni. Rendelkezésre állnak a minister urnák az összes erre vonatkozó adatok, és én bizom abban, hogy a minister ur interpellációmra adott szives feleletében majd fel fogja világosítani az urakat arról, hogy a Tesz. annakidején tényleg kényszerhelyzetben cselekedett. Elnök: Az interpeláció 'kiadatik a kereskedelemügyi minister urnák. Következik Farkas István képviselő ur Interpellációja. Kérem a jegyző urat szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa): »Interpelláció az összkormányhoz az egyre növekvő drágaság tárgyában. A pengőértékszámitás bevezetése óta a fogyasztási cikkek ára egyre emelkednek, az élelmiszerek és egyéb életszükségleti cikkek árainak emelkedése a dolgozó osztályokat sújtja. A boltok szabaddá tétele és azok bérössczegének emelkedése növeli a drágaságot s igy a drágaság az egész vonalon érvényesül, amely az egész gazdasági életet megbénítja. A dolgozó tömegek vásárló képessége és életszínvonala állandóan csökken és igy a tömegnyomor fokozódik. 1. Hajlandó-e a kormány intézkedéseket tenni a folyton növekedő drágaság megszüntetése céljából? 2. Hajlandó-e a közvetett adók csökkentésére, a forgalmiadó megszüntetésére, a vámok mérséklésére és a vasúti szállítási tarifák leszállitására vonatkozó intézkedéseket megtenni? 3. Hajlandó-e a kormány a béregyeztető hivatalok felállítására vonatkozó rendeleteket végrehajtani, hogy a pénz vásárló értékének csökkenésével a munkabérek és a keresetek arányba hozassanak?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Farkas István: T. Képviselőhéz! Üres padok, kongó falak között kell elmondanom interpellációmat, holott nagyon fontos és súlyos problémáról van szó, amelynek jelentősége (Tóbler János: Megérdemelné, hogy az egész Ház itt legyen!) mindinkább növekedik , és amely nagy bajokat idézhet elő, ha a kormány ebben a kérdésben komolyan nem avatkozik bele és nem teszi meg azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek a fokozatosan növekedő drágaságot megakadályozzák és lehetővé tennék azt, hogy itt a munkabérek arányban álljanak az életszükségleti cikkek áraival. T. Ház! A Ház ugyan tárgyalt ma fontos kérdéseket, de ez a belső drágasági probléma is van olyan fontos kérdés, mint akármilyen más olyan probléma, amelyről ma ebben a Házban szó esett. (Tóbler János: Ebben igaza van!) Mert ha itt benn a társadalmi nyomorúság olyan méreteket ölt, hogy azt már elviselni nem lehet, akkor kétségtelen dolog, hogy ebből igen nagy bajok származnak s akkor minden további messzemenő politika megdál, 5