Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.
Ülésnapok - 1927-90
S92 Az országgyűlés képviselőházának 90. a férfi és munkáért könyörög. (Ugy van! ügy van!) Az anya és a gyermek tehát kiszorította a gyárból saját férjét?, illetve édesapját, s a gyárak kapui előtt ezerszámra állanak kint az ép testű, dolgozni akaró, munkabirö * férfiak, akik várják a munkát. Ez alatt pedig a feleség és a gyermek bevonul naponta reggel hét órakor a gyárba és dolgozik napestig, mig a férfi kint sétál a tereken. Ez olyan kontraszt, hogy e mellett elmennünk nem szabad anélkül, hogy erre rá ne mutassunk, hogy azt, amit a kormány képes tenni e baj leKüzdésére, meg ne ragadjuk. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Ezért kell e javaslatnak nemcsak szociális, de közgazdasági szempontból is igen súlyosnak és szigorúnak lennie. Nem a kapitalizmus érdeke itt az első, amelyet nekünk követnünk kell, hanem általános nemzeti szempontoknak kell bennünket vezetniök. Mert minél szigorúbb lesz ez a törvény, minél inkább kiszorítja a nőt és a gyermeket a gyárakból, minél inkább lehetetlenné tesszük, hogy a gyermek oda bevonuljon és saját édesapjának csináljon ott konkurrenciát, annál inkább múlik el az a szociális krízis, mely a férfit nem engedi be a gyárba. Ebben találom meg a nő- és a gyermekmunka legsúlyosabb problémáját. Nem akarok odáig menni — ebben a javaslatnak igaza van — hogy a kereseti lehetőségeket zárjuk ki ama nők és gyermekek számára, akik kénytelenségből, saját fentartásuk érdekében mennek kenyeret keresni. Ha figyelem azt a sok leányt, akik ott nőnek fel a gyárak műhelyében, látom, hogy már 14 éves korukban bemennek a gyá^ rákba, és amikor férjhez mennek egy szép napon, és igy otthon maradnak, próbálják családi kötelességeiket teljesíteni. Be micsoda családanya lesz abból a leányból, aki sem háztartást nem tanult, sem gyermekneveléshez nem ért? Hogy fogja az a férjét ellátni és családi kötelességeit teljesíteni? (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: És akiknek nem jút férj? Mert ezekre is gondolni kell!) A család védelme szempontjából rendkívül lényeges, hogy a múnkásleányf lehetőleg távoltartsuk a gyártól» hogy annál inkább tudjon női hivatásának élni. Egy másik gondolat, mely ezzel kapcsolatban felmerül, a családalapítás lehetősége. Ha figyeljük a statisztikai adatokat, amelyek bőségesen állanak rendelkezésemre, — de nem akarom a t. Házat untatni ezeknek az adatoknak tanulmányozásával, hanem csak a konzekvenciákat akarom levonni — azt látjuk, hogy minél inkább megyünk felfelé a korosztályokon; a férfiak annál inkább szorulnak ki a gyárakból. Minél munkaképesebbek, tehát minél több bért kívánnak, amire szükségük is van, annál inkább szorulnak ki a gyárakból. Volt idő, — méltóztassék jól megfigyelni — amikor — 19öl-ben — ebben az országban a fiatalkorú, tehát a 19 éven aluli munkások még csak 13%-át képezték a gyáripar munkásainak, de 1914-ben már 30%-át képezték, sőt volt idő, például 1917-ben, amikor — természetesen akkor a férfiak javarésze kinn volt a háborúban és küzdött a haza megmentéséért — megtörtént, hogy 100 férfimunkás közül 56 volt 1& éven aluli fiatalkorú és gyermek. Ez azért volt lehetséges, mert a háború kezdetén mindenféle gyermekvédelmi törvényt felfüggesztettek, összefüggésben volt ez azzal, hogy a nemzet nagy küzdelmébe mindenkit be kellett állítani, férfit, nőt* gyermeket és fiatalkorút Mindenkit be kellett állítani a nemzet nagy ülése 1927 november 17~én, csütörtökön. munkájába, önvédelmi harcába. A férfiak - jctiani voltak a fronton, a nők és gyermekek pedig benn a gyárakban készítették a fegyvereket, a muníciót és mindazokat az eszközöket, amelyekre a hadseregnek szükségre volt. Más államok ezen a téren valamiképen gyorsabban tértek vissza a normális állapotokhoz, korábban léptették ismét életbe az ő gyermekvédő és nőyédő törvényeiket., nálunk azonban ezt igen-igen sok nehézség akadályozta, Az ipartörvény tárgyalásánál, amelynek előadója voltam, szóbakerült az, hogy az ipartörvény szociális részét is — épen arra vonatkozóan, amit most tárgyalunk, öt évvel később — terjessze az akkori kereskedelemügyi minister a parlament elá Akkor azonban a tőke képviselői irtózatos módom akadályozták ezt; minden erővel megakadályozták, hogy bevegyük a törvénybe ezt a szociális részt is, amely megfelelt ezeknek a javaslatoknak, amelyeket most íme, nemzetközi egyezmények következtében kénytelenek vagyunk elfogadni. Akkor igen sok kezet láttam, amely ezekét efetolta. Azt mondták sokan, hogy most még nincs itt az ideje annak, hogy azokat a gyermek- és növédőtörvényeket revízió alá vegyük, illetőleg újra életbeléptessük. Pedig áz a hitem, hogyha akkoriban megcsináltuk volna ezt, a gyermekmunka sem fejlődött volna annyira, amennyire most fejlődött es a nők sem mentek volna be annyira a gyáriparba, mint amennyire most helyet foglalnak a magyar gyáriparban. Aki az ifjúság védelmével foglalkozik, à munka sifjuság bajaival bajlódik, igen érdekes dolgot lát ujabban. A munkásif juság tulajdonképen két részre szakadt. Az egyik rész az, amely a kézműiparban van foglalkoztatva, a másik az, amely a gyáriparban helyezkedett el. És csodálatos valami, a gép, amely arra volt rendelve, hogy a munkásnak segítségére legyen, a munkásnak segítőtársa legyen, ma nem segítőtársa a munkásnak, hanem az ember lett segítőtársa a gépnek. Csodálatos var lamí, pszichológiai tény az* hogy annak az ifjúságnak, amely a gép mellett nő fel, amely folyton azt a monoton munkát végzi egész életén keresztül, 14 éves korától egészen 60 éves koráig, annak jelleme alakul át, önállósága vész el. Mindenki megállapithatja, aki foglalkozik az ifjúsággal azt, amit magam tapasztaltam* aki 15 esztendeje foglalkozom a munkásif juság nevelésével s akinek otthonaiba ma 2000 tanonc megy szórakozna művelődni és dolgozni az egész országban. Nekem az a ; tapasztalatom, hogy a gyér elveszi az önállóságot, az egyéniséget és mindaz, ami a jellémbe vág, ami férfivá fejlődhetik egy emberben, csökken és elvész abban a monoton munkában, amelyet a gyáriparban a gé^ végez el az ifjur ság mellett. : Ezt nem azért említem, mintha ez ellen valamit lehetne tenni. Sajnos, a kapitalisztikus termelés maga után vonja az egyéniségnek ezt a letörését, maga után hozza ezeket a bajakát, amelyeknek leküzdésére, nem tudom, mikor térhet rá a törvényhozás, vagy a társadalom, vágy egyéb szervezetek, amelyeknek ez esetleg hivatásuk lenne. Én a jellemnevelés szempontjából, a férfivá fejlődés szempontja? ból rendkívül lényegesnek tartom, . hogy , a magyar munkásif juságot védelmezzük. Hiszen ez a tiz esztendő minden if jusag életében a leg* féltettebb idő. A középiskolákban lévő ifjúságot mi mindenfélével védjük, s az állam menynyit költ arra, hogy intelligenciája legyen. Ha felsorolnám* azokat a számadatokat, hogy ait