Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-88

360 Az országgyűlés képviselőházának ban részesült, az ellen védekezését is elmond­hass! (Peyer Károly: Ugyanezzel a módszer­rel kell mindenkivel szemben eljárni!) Ugyan­ezzel a módszerrel járunk el mindig! Csík József (olvassa): »Hogyan tudnának a keresztényszocialisták gyökeret verni a mun­kásságban, amikor egyik vezetőjükről, Szabó Józsefről kiderült, hogy panamákban vett részt és üzleteiben obskúrus zsidókkal szövet­kezett. A bűnügyi nyilvántartó hivatalban mindenki utána nézhet annak, hogy azoknak, akik az utóbbi esztendőikben a magyar mun­kásságot hazafias keresztény alapon kezdték szervezni, mindegyiknek priusza van, csalók, sikkasztok.« (Kabók Lajos: Ez a tárgyhoz tar­tozik ?) Az önök képviselőtársa hozta elő a tárgyhoz. Nem tudom, hogy Kabók képviselő­társam miért nem helyesli ennek a kérdésnek előhozását, amikor épen önök voltak azok, akik ezt a kérdést felhozták. Ha a parlamenten kí­vül hozták volna ezt, akkor fölöslegesnek tar­tottuk volna a parlament elé hozni. (Kabók Lajos: A kétféle eljárást kifogásoljuk!) Elnök: Kabók képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. Épen olyan vádakra válaszol most a képviselő ur, amelyek a Ház­ban elhangzottak; kétféle elbírálásról tehát szó sem lehet. Elmondani a vádakat és nem tűrni, hogy válaszoljanak rá... (Kabók Lajos: Énnekem nem volt szabad!) A képviselő urat rendreutasítom! Ne méltóztassék az elnökkel állandóan feleselni. Csik József: Az előbb hallottam, hogy Szabó volt képviselőtársunkat hétnapra elitél­ték. Nekem erről nincs tudomásom. Minden­esetre nagyon lekötelezne a képviselő ur... (Peyer Károly: A keresztény lapok bizonyára nem írtak róla!) Én más lapot is szoktam ol­vasni. (Peyer Károly: Abban pedig benne volt! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Nagyon lekötelezne Györki t. képviselő­társam, ha ezt a nyilvánosság előtt hangsú­lyozná, nem a parlamentben, ahol a mentelmi jog őt védi. (Viczián István: Hja, az veszedel­mes!) hogy azután Szabó biróság utján keres­sen magának elégtételt. Én meg vagyok győ­ződve arról, hogy Györki t. képviselőtársam ezt nem fogja megtenni, mert ez saját bevalr lása szerint nem felel meg a valóságnak. (Vár­nai Dániel: Saját nemzetközi központjuk ítélte kizárásra Tob 1er javaslata alapján! — Zaj. Elnök csenget. — Malasits Géza: Hogy beho­zatali engedélyeket izraelitáknak adott el, azt nem lehet letagadni! -— Folytonos zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! (Jánossy Gábor: Ml is halljunk már valamit! Mindig egymás között beszélgetnek!) Csik József: Mert Györki t, képviselőtársam levelet intézett Szabóhoz, amelyben azt hang­súlyozta, hogy ezeket a kitételeket nem mon­dotta, —- bár több újságban olvastam, én is, ol­vasta ő is — ő csupán azt mondotta, hogy oda fajult a helyzet, hogy ilyen ügyekbe már Szabó József személyét is bevonják. Ez egészen másképen hangzik, mint amit az újságban ol­vastunk mi és ha már Györki szavai is félre­értésre adnak alkalmat, elvárjuk tőle, mint szervezett munkástól, (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Nem munkás!) hogy feláll és sza­vait, amelyeket a sajtónak egy része félre­értett, rektifikálni fogja. Meg vagyok győződve arról, hogy ő nem a mostani vezetőkkel szemben használta ezt a ki­fejezését, hogy priuszuk van a rendőrségen, mert sem én, sem Kócsán barátom, sem Szabó barátom és Székely barátom nem érezzük azt, 88. ülése 1927 november 15-én, kedden. hogy priuszunk lenne a rendőrségen, hogy csalók és sikkasztok lennénk. (Peyer Károly: Nem is mondotta! — Zaj. — Elnök csenget.) Igen, van bizonyos per folyamatban Szabó és Székely nevével kapcsolatban, de ezt a pert ők indították és tudtommal ebben a perben bí­rósági döntés még nem törtónt. Én csak örülök annak, ha a szociáldemo­krata képviselőtársaim azon a felfogáson van­nak, hogy ezt nem mondották, tehát a sajtó félreértette, de a magam részéről szükséges­nek tartottam a közvélemény felvilágosítása szempontjából idehozni, hogy az, amit a sajtó irt, nem felel meg a valóságnak és hogy ezt maglik szociáldemokrata képviselőtársaim is elismerik. {Zaj a szélsőbaloldalon. — Kothen­stein Mór: De amit a Nemzeti Újság irt, az sem igaz!) Elnök: Kérnem kell a képviselő urat, mél­tóztassék visszatérni a tárgyhoz! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Végre!) Csik József: Szó volt azután arról is, hogy a kereskedelemügyi minister ur a keresztény­szocialistákkal szimpatizál és Györki t. kép­viselőtársam hangsúlyozta azt, hogy Garami annak idején, amikor kereskedelmi minister volt, nem volt pártminister, hanem Garami igenis kijelentette, hogy ő az egész, országnak, az egész dolgozó munkásosztálynak ministere. (Esztergályos János: Eátért a tárgyra!) Nem tudom, miért méltóztatik velem szemben két­kulacsos módon viselkedni, önök ugy látszik, ugy értelmezik a szabadságot, hogy ami más­nak szabad, az nekem nem szabad. Ha Györki­nek szabad volt erről a témáról beszélni, miért ne legyen szabad nekem az ő szavaira reflek­tálnom. Ez csak nem szabadság? (Peyer Ká­roly: Csak beszéljen! Nem kifogásolja senki­sem! — Zaj.) Esztergályos t. képviselőtársam­nak felelek. (Peyer Károly: Ne védekezzék láthatatlan dolgok ellen!) Ezzel a kijelentéssel kapcsolatosan csak egy adatot hozok fel. Amikor 1918-ban a ke­resztényszocialista textilmunkások küldöttsége Szabó József képviselő vezetésével, — akkor titkár volt — Garami kereskedelemügyi minis­terhez ment bizonyos sérelmek orvoslása tár­gyában, akkor Garami egész agitatórius beszé­det mondott a, keresztényszocialista küldött­ségnek és hangsúlyozta előttük: miért nem lépnek be a szociáldemokrata pártba, úgyhogy Szabó József titkár ott helyben felszólalt, ki­kérte a minister agitatórius beszédét és figyel­meztette a ministert, (Esztergályos János: Könnyű ilyet mondani, amikor Garami sajnos nem tud itt védekezni!) és azt mondotta,hogy a küldöttség nem azért jött ide, hogy a minis­ter nekik agitatórius beszédet mondjon, hanem azért, hogy sérelmeiket orvosolja. Ilyen elfogultságot bizonyára nem lehet feltételezni Herrmann kereskedelemügyi mi­nister úrról. Hogy az ő meggyőződését a mi­nisteri székben sem tagadja meg, ennek ve­lünk a szociáldemokrata képviselők is örülhet­nek, mert azt az embert, aki meggyőződésének minden körülmények között és minden helyen hive, csak tisztelni és becsülni lehet minden­kinek. (Igaz! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Ezeket voltam bátor megjegyezni a szo­ciáldemokrata beszédekre. Ami a mukaszabadság kérdését illeti, ők sérelmezték, hogy a keresztényszocialisták kez­diik mindenütt a terrort. Én az ő védelmükre megyek és az ő nevükben is követelem azt, hogy azt a törvényjavaslatot, amelj r et indit­vány formájában voltam bátor a t. Ház elé ter­jeszteni, a kormány hozzájárulásával minél

Next

/
Oldalképek
Tartalom