Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.
Ülésnapok - 1927-88
Az országgyűlés képviselőházának 88. ülése 1927. évi november hó 15-én, kedden, Puky Endre és Huszár Károly elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A népjóléti és munkaügyi minister benyújtja a magyar hadikölcsöncimletek támogatásra szoruló tulajdonosainak segélyezéséről szóló törvényjavaslatot. — A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1924. évi VI. Egyetemes Értekezletén a munkások szabad idejének felhasználása tárgyában elfogadott ajánlás tárgyában a kereskedelemügyi minister jelentésének tárgyalása. Felszólaltak : Kabók Lajos, Kóesán Károly, Csik József, Oborhammer Antal előadó, Feyer Károly. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az indítvány- és interpellates könyvek felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Vass József, Herrmann Miksa és gr. Kíebelsberg Kunó. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 50 perckor.) (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom! A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Szabó Zoltán jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Griger Miklós jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig jegyzi Gubicza Ferenc jegyző ur. Bemutatom a t. Háznak Kállay Tibor képviselő ur levelét, amelyben a zárszámadást vizsgáló bizottságban viselt tagságáról lemond. A lemondást a Ház tudomásul veszi; az ily módon megüresedett bizottsági tagsági hely betöltése iránt később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Jelentem a t. Háznak, hogy ujabban a következő mentelmi megkeresések érkeztek a képviselőház elnökségéhez: a budapesti királyi főügyészségtől Szabó Imre országgyűlési képviselő ur nyolcrendbeli mentelmi ügye. A megkereséseket a házszabályok 182. §ának első bekezdése értelmében a mentelmi bizottsághoz tettem át. Bemutatom a t. Háznak az összeférhetetlenségi állandó bizottság elnökének átiratát, melyben tudatja, hogy az összeférhetetlenségi állandó bizottság Szabóky Alajos képviselő összeférhetetlenségi ügyében — képviselői megbízatásának megszűnése miatt — a további eljárást megszüntette. A népjóléti minister ur óhajt nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: (Halljuk! Halljuk!) T. Képviselőház! Van szerencsém a magyar hadikölcsöncímletek támogatásra szoruló tulajdonosainak segélyezéséről szóló törvényjavaslatot tisztelettel benyújtani. (Helyeslés.) Kérem a képviselőházat, hogy a törvényjavaslatot kinyomatni, szétosztatni és az osztályok mellőzésével az igazságügyi és pénzügyi bizottságokhoz utasítani méltóztassék. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VI. Elnök: A most beterjesztett törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni s előkészítő tárgyalás és jelentéstétel végett az igazságüp-vi és pénzügyi bizottságoknak adatik ki. Napirend szerint következik a munkások szabadidejének felhasználásáról szóló kereskedelemügyi ministeri jelentés (írom. 278, 289) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Kabók Lajos képviselő ur, aki beszédének elmondására a legutóbbi ülésen halasztást kapott. Kabók Lajos: T. Képviselőház! A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat bizonyítja legjobban, hogy mennyire igazunk volt akkor, amidőn az ezt a törvényjavaslatot megelőző törvényjavaslat tárgyalásánál hiányoltuk azokat a szociálpolitikai törvényalkotásokat, amelyeknek feltétlenül meg kellene előzniök a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot. Ha komoly szociálpolitikát akarunk kezdeni, hogy lehet beszélni a munkások szabadidejének mikénti felhasználásáról, amikor egyáltalán nem nyert még rendezést a munkások munkaideje? A nyolcórai munkaidő kérdése még mindig teljesen rendezetlen. A kormány egyáltalában még jelét sem adta annak, hogy szándékozik a nyolcórai munkaidőről szóló törvényjavaslatot beterjeszteni. Ha pedig ez így van, akkor ezek a törvényjavaslatok, amelyek szociálpolitikai alkotások akarnak lenni, komolyan számba nem vehetők. Ezek csak látszttörvényjavaslatok, mondhatnám egész bátran, kirakattörvények lesznek, amelyekkel a kormány valójában soha élni nem akar, amelyeket a való életbe belevinni egyáltalában nem is tudna, mert az ezt megelőző törvények egyáltalában hiányoznak. Ahhoz, hogy a munkások szabadidejüket helyesen felhasználhassák, elsősorban a munkaidő kérdésének rendezése szükséges. Az elmúlt héten adatokat szolgáltattam, illetőleg megemlítettem, hogy nálunk, Magyarországon vannak vállalatok s rámutattam egy vidéki; vállalatra, egy nehéz vasipari telepre, hogy ott milyen hosszú a munkaidő, hogy ott menynyire túlságosan kihasználják a munkások helyzetét, a elmondottam, hogy a legemberte56
