Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-87

Az országgyűlés képviselőházának 87. olyan nagyjelentőségű és nagyfontosságú kérdést napirendre hozta, illetve napirendelőtti felszólalásában ennek a kérdésnek részleteit a nemzet előtt feltárta. Azt hiszem, a nemzet életének szempontjából nincs fontosabb, és nagyobb jelentőségű kérdés, mint az egészséges népszaporulat fentartása. (Ugy van! a jobboldalon.) Hiszen a népek ereje különböző öszszetevőkből ered, amelyeknél a népszaporulat és a népszám az egyik legjelentősebb tétel, amely mellett a gazdasági, morális és kulturális erők is fontos és jelentős tényezők, de amelyek mindig csak akkor érvényesülhetnek, ha egy nagyszámú nemzet, egy erősödő és egy gyarapodó nemzet körében mutatkozott. A mi bajunk, a magyar nemzet baja a történelem folyamán mindig az volt, hogy kevés volt a magyar népszaporulat Minden olyan jelenség, minden olyan morális, fizikai vagy egyéb betegség, amely népszaporodásunkat aláásni alkalmas, a magyar nemzet erejét gyöngíti, a magyar nemzet erejét gyökerében támadja meg és a jövő szempontjából végzetessé válhatik a nemzet jövőjére. Hiszen, ha végignézünk Európán, az utolsó évtizedek eseményein, a világháború talán sohasem következett volna be, ha Franciaország népszaporulata versenyt tudott volna tartani más nemzetek népszaporulatával. S elég, ha rámutatok arra, hogy egy erősen szaporodó nép, mint az olasz, amely épen ennek nehézségeivel kell, hogy megküzdjön, amely ennek folytán a háború előtt a nép százezreit volt kénytelen kivándoroltatni Észak-Amerikába és másfelé, hogy népét foglalkoztassa, ma ezt a kérdést aktuálisnak tartja, és ezen állam vezető államférfia egyetlen alkalmat sem mulaszt el, hogy figyelmeztesse az olasz népet arra, hoyy a népszaporulat fentartása milyen jelentős tényező egy nemzet jövő boldogulásában és fejlődésében. Kétszeres kötelességünk nekünk, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk, akik körül vagyunk véve erősen szaporodó kis népektől és akik, ha helyt akarunk állani, nemcsak fölényes kultúrára kell, hogy hivatkozni tudjunk, hanem egy olyan gyarapodó létszámra is, amely biztositéka és záloga annak, hogy ez a nemzet a nemzetek versenyében a maga helyét megállani képes lesz. (Ugy van! Ugy van!) Pontos tehát, hogy foglalkozzunk behatóan az egyke kérdésével. ! ; ' ' ! ! !

"Í Tény az, hogy a világháború ótaamagyarnép szaporodása gyengébb mértékben jelentkezik, mint a háború előtt. Tisztelt képviselőtársamnak ebben a tekintetben felhozott statisztikái nagyrészt helytállóak. A háború előtt a születési arányszám ezer lélekre számitva Magyarországon 34, most a születési arányszám leszállott 26—-27-Te. Igaz. hogy bizonyos mértékig ezt ellensúlyozza a halálozás terén mutatkozó kedvező jelenség, amennyiben az utolsó években az ezer lélekre számított 21-es számú halálozási aránvszám leszállott 16-ra, úgyhogy ez bizonyos fokig egyensúlyozza a gyengébb szaporodást. Mégis a két szám összetevéséből származó népszaporulat csekély csökkenést mutat, mert amennyiben a háború előtt ezer lélekszámra kiszámított természetes népszaporulat 13-at tett ki. az ma csak 10—11-et tesz ki. T. Képviselőház! Az utolsó években bizonyos javulás mutatkozott a népszaporodás fejlődése terén is. E tekintetben az 1926 és 1927 év kedvező számokat tüntetett fel, azonban a folyó, 1927-es év uiból visszaesést mutat, úgyhogy nem lehetünk teljesen megnyugodva a javulásban, amely a háború után. természetülése 1927 november 11-én, pénteken. 333 szerüleg kezdett mutatkozni a javuló gazdasági helyzettel kapcsolatban. E tekintetben különös bajt és különös betegséget jelent az, amit mi általában a magyar közéletben egykének szoktunk nevezni s amely jelenségre az én t. képviselőtársam ugy a számadatok kifejtésével, mint azzal is, hogy ennek a betegségnek okaira is rámutatott, bőven foglalkozott. Ez egy alá nem becsülhető betegség, amely ma is terjedőben van, és amelynek megállapitásával a magyar közéletnek és a magyar kormánynak komolyan kell foglalkoznia. Ha én egykéről beszélek, akkor talán még sötét területen mozgunk statisztikai szempontból. Azok a számok, amelyeket t. képviselőtársam felhozott: a családok statisztikája és a családok, gyermekek számának statisztikája, ahogyan ő kimutatta, hogy hány gyermektelen, hány egy gyermekes, úgynevezett egykés család van Magyarországon, ebben a tekintetben teljes tájékozódást nem nyújtanak. Mert hiszen elég, ha rámutatok arra, hogy a statisztika abból a szempontból még" nem mondja meg. hogy az a család, amelynek egy gyermeke van, valóban egykés-elf (Ugy van! Ugy van!) mert hiszen az, aki ma alapit családot, és holnap vagy egy év múlva gyermeke születik, az még- nem egykés család, bár a statisztikában ugy szerepel, mint egykés család, , amelynek egy gyermeke van, ugy hogy ebből a szempontból az a statisztika, amelyet t. barátom előterjesztett, nem tekinthető mérvadónaki. hanem egészen más statisztikai számokhoz kell nyúlni. És itt a kérdést két részre kell osztanom. A főkérdés nézetem szerint megállapítani azt, hogy hol fészkel az egyke nyavalyája az országban, hol kell a nyavalya gyökeréhez tenni a bárdot, hogy azt elfűrészeljük és elvágjuk? Ebből a szempontból a kormány már esy év óta messzemenő előkészületeket folytat, ugy, hogy ma az anyag errevonatkozólag meglehetősen együtt van. Ennek az anyagnak statisztikai részleteit nem fogom előtárni- de nagy «zá TU okban mégis ismertetni akarom. (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt küTönböztetnünk kell városi és falusi

1 egyke között. Egészen más társadalmi és szociális jelenség a városi egyke» és egészen más társadalmi jelenség a falusi egyke, A városi egyke, az bizonyos társadalmi osztályoknál jelentkezik, amelyeik gazdaságilag gyenge lábon állanak, nehezen küzdenek a gazdasági élettel és természetesen összefüggésben áll a városi egyke a szociális jelenségekkel, a szokásokkal, azokkal a jelenségekkel, amelyek morális téren olyan fenvesen fejttettek ki az én tisztelt barátom által. Egészen más jelenség a falusi egyke, amely sajnos már évtizedes múltra nyúlik vissza, amely nem azokból táplálkozik, amelyet t. képviselőtársam itt felhozott és amelyekkel szemben egészen más módszereket kell is alkalmazni. Itt különválasztom tehát a kérdést és statisztikai ismertetésemben is különválasztva fogom a számokat előadni. Kiindulok abból!, hogy mennyit tett ki a születési hányad. Az 1920—23-as adatokra megyek vissza, amelyek a háború után a legtisztább képet adjáte. Ezekben az években az átlagos születési hányad az országban 314 volt. Ez alatt a szám alatt maradt a születési hányad a következő néhány vármegyében: Baranya 28*9, Somogy 28-6, Hont, csonka Gömör, Csanád és csonka Torontál vármegyékben 29-tól 30 ezrelékes számmal. Mármost tekintetbe kell vennünk, hogy ezekben a számokban benne vannak a rendezett 53*