Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-87

Az országgyűlés képviselőházának 87. ülése 1927 november 11-én, pénteken. 329 ki a dolog. Ezt az összeállítást először fogják hallani a képviselő urak. Az összes hivatalos adatok alapján uj kiszámítási módszer szerint történt ez az összeállítás. Felvettem a családok számát, a meddő családok számát, az egykés, családok számát és a kétgyermekes családok számát. (Halász Móric: Hát az egyse!1) Azokat a családokat nevezem meddőknek, ahol egy gyermek sincs. Nem fogom a vármegyéket külön elmondani, hanem országrészenként mutatom be a számokat. A Tisza jobbpartján él 151.000 magyar család; ebből meddő 19.859, egykés család 21.893, s olyan, ahol két gyermek van, tehát szaporulat szempontjából egyáltalában nem jöhet számifásba, van 18.000 család. Ez azt jelenti magyarul, hogy 151.000 családból 38 000 család nem jelent semmit. A Tisza balpartján, Békés, Bihar, Hajdú, Debrecen, Szabolcs és Szatmár vidékén él 289.000 család; ebből 44.000 meddő, 40000 egykés és 30.000 olyan család, ahol csak két gyermek van. A Tisza és Maros szögében, Arad, Csanád és Torontál vármegyékben él 43.000 család; amelyek közül 6000 meddő, 5937 egykés és 4400 olyan család, ahol csak két gyermek van. Most jön egy másik terület, a Duna jobbpartja, — Baranya, Pécs, Fehér, Székesfehérvár, Komárom, Mosón, Sopron, Tolna, Veszprém, Vas és Zala — az a rész tehát, amely inficiált terület. Itt él 663-000 magyar család és ebből 97.000 meddő, 101.713 egykés és 85.000 olyan család, ahol csak két gyermek van. Számszerűleg ez azt jelenti, hogy a családok egyharmad részében abszolúte nincs semmiféle szaporulat. A Duna balpartján, Esztergom, Hont, Nógrád és Pozsony vármegyékben él összesen 69.877 család, ebből meddő 9000, egykés 10 000, kétgyermekes 8000. A Duna—Tisza közén él 855.000 család, ebből meddő 164 000, egykés 134.000 és kétgyermekes 160.000 család. Összegezve az egész ország adatait, — és itt kérném az egész törvényhozásnak és a nemzetnek a figyelmét is — a végösszeg szerint 2,082-000 magyar család közül 342.000 család meddő, gyermektelen, 314.000 család egykés és 252.000 család olyan, ahol csak két gyermek van. (Mozgás a jobboldalon.) Ez az összeállítás hivatalos központi statisztikai hivatali adatok alapján történt. E szerint tehát az országban 100 családra esik 239 életben lévő gyermek s a megszületett gyermekeknek 43-15%-a pusztul el az országban. Méltóztassanak megengedni, hogy a dolgot rövidebbre fogjam és azt vizsgáljam, hogy a három tipikus egykegócban, vagyis Somogy, Baranya és Tolna vármegyékben hogyan áll a helyzet. Van ott egy község, Botykán, ahol 84 család él, amelyek közül 39 családban nincs egyáltalában gyermek, 26 családban csak egy gyermek van s a tiiz holdon felülieknek már egy gyermekük sincs. Négy év előtt volt a községben 22 tanköteles gyermek, ma az iskolában már csak öt gyermek van. Baranya vármegye egyik tipikus egykés faluja, amely vegyes nemzetiségű, Babarc község. Ez Szent István idejében település volt, most svábok lakják, mert ott a magyarság teljesen kihalt. Van ott egy református pap, aki tanítaná az iskolába járó gyermekeket, de nincs a faluban egyetlenegy gyermek sem. 1905-ben még 22 tanköteles gyermek volt ebben a faluban, ma már a református papnak a kisleánya az egyedüli tanköteles az egész eklézsiában, illetőleg faluban. (Hegymegi-Kiss Pál: A számarány azt mutatja, hogy nem a protestánsoknál van az egyke! — Meskó Zoltán: Ne keverjük a dolgot!) Egy kis türelmet kérek t. képviselő ur, én kijelentettem beszédemben, üogy hozzá sem fogok nyúlni a felekezeti szemponthoz és ezt nem is tettem. Ez az adat sem más forrásból származik, hanem az illető protestáns lelkésznek saját adatai, amelyeket ő hozott nyilvánosságra. Más abszolúte nem játszik ebben szerepet. Nagyon kérem a másik oldalon lévő urakat is, méltóztassanak ezt a gondolatot távol tartani. (Helyeslés a jobboldalon.) Ebben az egyke által elsodort faluban el fognak némulni a harangok, ha ez igy fog tovább menni és ezt a magyarság nagy veszedelmének és veszteségének tartom. (Ugy van!) A pécsi törvényszéken erről az egykés területről egy évben 26 bába ellen érkeztek feljelentések. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Huszár Károly: A csendőrség, a rendészet és a közigazgatás ezen a téren sokkal nagyobb eréllyel kellene hogy eljárjon, mint ahogy történik. Sajnos, az egykés közvéleménytől való félelmükben a közigazgatás, a tisztviselők ma ebben nem mernek eljárni. Azt hiszem, felülről nagyobb nyomást kellene ebben a tekintetben is gyakorolni. Nagy baj a bábakérdés rendezetlensége, különösen a bábák fizetésének rendezetlensége. Talán kicsit túlmodernek, vagy bizarrnak látszik, de van a női társadalomnak egy igen jelentékeny része, amely tanítói diplomát szerzett és nem tud elhelyezkedni a különböző iskolákban. Különösen az idősebb tanítónőknek az állam által erre az egészségügyi szolgálatra való kiképzését és szülésznőkül való beállítását feltétlenül szükségesnek tartom, mert nem járatlan, a higiénia követelményeivel szemben nem eléggé intelligens nőkre kellene a nemzet gyermekanyagát bizni, hanem olyanokra, akik magasabb erkölcsi felfogással és magasabb műveltséggel is ennek a feladatnak jobban meg tudnak felelni. Itt volna egy olyan terrénum, amelyen el lehet helyezni nagyon sokat azok közül a magyar nők közül, akik a családalapítás áldásaiban nem részesültek. Itt találhatnának olyan szociális munkát, amely az ő női hivatásuknak tökéletesen megfelel. (Helyeslés.) S amig látjuk, hogy ezek a tünetek — sajnos — áttérj edneiki már a katholikus községekre is, addig az ugyanazon a^ vidéken levő horvátságnál, amely a Dráván átszüremkedik — ugy, amint ezi Erdélyben és a Felvidéken történt a régebbi generációkban — családonként 8—10 gyermek van. Csak el kell gondolni, mi lesz ennek a következménye, ha^ az; egész, magyar állam és társadalom vitalitását nem állítjuk sziembe ezzel a népvándorlásszerü tünettel. Az ormányságban van a legnagyobb ba]. Itt van a Budapesti Hírlapban egy cikk, ma jelent meg. Nem fogom felolvasni. Eszerint 26 olyan község van itt, amelyben valósággal az a közfelfogás, hogy a gyermek szégyen. Egy faluban sincs a huszonhat közül két' olyan család sem, ahol legalább három gyermek volna. Sellye, Drávaiványi, Marocsa, Kákics Oszló, Kiscsány, Nagycsány, Sósvertike. Zalata, Kémes, Piskó, Okony, Monosoka, Szaporca, Hirics, Hidvég, Páprád, Vajszló és Berence, ezek az egykének legfőbb gócpontjai. Innen gyűrűszerűén terjeszkedik. Itt van a térképe. Ugyanúgy, mint Franciaországban egy gócpontból geografiailag mint egy hullám, vagy földcsuszamlás ment tovább, ugyanez történik itt is: az ország déli sarkából vándorol tovább. Ki lehet mutatni, hogy faluról-falura terjed. A legszomorúbb jelenség az, hogy a magyar Al-