Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-86

31Ö Hz országgyűlés képviselőházának 86, Elnök: À képviselő urnák joga van szólani. Frühwirth Mátyás: T. Ház! Miután ezt a javaslatot a szociáldemokraták sem hajlandók megszavazni (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Dehogynem! Tessék próbára tenni! Megszavazzuk!) s az előbb annak visszavonására biztattak, — ugylátszik, a szociáldemokratáknak nem kell a munka szabadsága — nem látván biztosítottnak a javaslat keresztülmenetét, azt ezennel visszavonom. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Vissza az egészet! — Derültség jobb felől és a középen.) Elnök: Csendet kérek! (Györki Imre közbeszól.) Györki képviselő urat figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa az 1. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Erődi-Harrach Béla előadó: Javaslom a t. Háznak, hogy az 1. § hetedik sorában »a magyar állam« szavak helyébe »az ország« szavak tétessenek. Eddig is ezt a kifejezést használtuk és ezt helyesebbnek tartom. Ezért vagyok bátor javaslatomat tisztelettel előterjeszteni. Elnök: Szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést a szavazásra. Az 1. §-szal szemben az előadó ur indítványt tett. Kérdezem: méltóztatik-e az 1. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, szemben az előadó ur módosító indítványával, igen vagy nem? (Nem!) Az eredeti szöveg nem fogadtatván el, határozatilag kimondom, hogy a Háiz az 1. §-t az előadó ur módosításával fogadja el. Kérem a 2. § felolvasását. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a 2. §-t). Elnök: Az eladó ur kivan szólani. Erődi-Harrach Béla előadó: Javaslom a t. Háznak, hogy a 2. § második sorában az »egyezmények« szó után kiegészítésül a következő szöveg szurassék be »francia eredeti szövege és«. Javaslom a t. Háznak, hogy a 2. §-ban a második bekezdéstől végig az egyezmény magyar fordításának szövege mellé — az egyezmény címét is feltüntetve — félhasábosan, a szokásos módon, a megfelelő francia szöveg iktattassák be. (Györki Imre: Minek az?) Legyen szabad, t. Ház, ugyancsak a 2. .§-hoz a következő tiszteletteljes javaslatomat is előterjesztenem. Ennek a szakasznak a végén a 15. cikkben az »egyformán mérvadó« szavak helyébe az »egyképen hiteles« szavak tétetessenek. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Az előadó ur indítványai közül a legutóbb benyújtott indítvány az, amely szemben áll a 2. § egész szerkezetével és szövegével, amelyet ezért elsőként teszek fel szavazásra. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 2. %-t eredeti szövegezésében elfogadni, szemben az előadó urnák abbeli indítványával, hogy a szakasz legvégén, a 15. cikknél lévő' három szó szövege változtassék meg. Kérdem, méltóztati'k-e az eredeti szöveget elfogadni? (Nem!) Nem, ennélfogva a Ház az 1. %-t az előadó ur módosításával fogadja el. A 2 szakasz első bekezdéséhez kiegészítést indítványoz az előadó ur, nevezetesen, hogy az »egyezmények« szó után vétessenek fel az ülése 1927 november 10-én, csütörtökön. »eredeti francia szövege« szavak is. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e ezt a kiegészítést elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ennélfogva az első bekezdést ezzel a kiegészítéssel jelentem ki elfogadottnak. Van az előadó urnák egy harmadik indítványa is, amely arra vonatkozik, hogy az egyezmény magyar fordításának szövege mellé az egyezmény eredeti francia szövege is vétessék fel, a szokásos félhasábos beosztással. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e ezt az indítványt elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ennélfogva ezt az indítványt is elfogadottnak jelentem ki. Az előadó ur kivan szólni. Erődi-Harrach Béla előadó: T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy a 3. § elé tiszteletteljesen a következő szákasz, felvételét javasoljam, mint uj 3. §-t (olvassa): »A versaillesi békeszerződésnek a 2. §-ban közzétett egyezményben említett 13-ik része, az 1921: XXXIII. tc.be iktatott trianoni szerződés 13. részének és a versaillesi békeszerződésnek az egyezménybe felhívott 421-ik cikke,- a trianoni szerződés 349zik_ sikkének felel meg«. Szükségesnek tartom ezt az indítványomat megtenni, hogy a versaillesi szerződés mellett a trianoni szerződés megfelelő) cikke is kifejezést nyerjen. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, felteszem a kérdést, méltóztatik-e az előadó ur által beterjesztett indítványt, mint uj 3. §-t elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház tehát az uj 3. §-t elfogadja. Következik a 3., most már 4. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a 4. §-t, mein észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök: Ezzel a t. Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta és annak harmadszori olvasása iránt később fogok előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a munkások szabadidejének felhasználásáról! szóló kereskedelemügyi ministeri jelentés (írom. 278, 289) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Oberhammer Antal előadó: T. Képviselőház! A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 6. értekezletén elfogadott ama ajánlásnak, amelyre a kereskedelemügyi minister urnák jelenleg tárgyalás alatt álló jelentése is vonatkozik, az a célja, hogy a munkások szabadidejének kihasználása a lehető legcélszerűbben, a lehető legészszerübben és a lehető legnagyobb jótékony kihatással biztosittassék. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ennek á kérdésnek napirendre tűzésénél annak felismerése és elgondolása vezette, hogy a szabadidőnek, a munkás szabadideiének kihasználása rendkivüli fontossággal bír. Rendkívüli fontossággal bir nemcsak az egyes munkás egészsége szempontjából, nemcsak az egyes munkások lelki és testi fejlődése szempontjából, hanem fontossággal bir, a munkateljesítményének növelése szempontjából is. De fontossággal bir általános nemzeti szempontból, sőt végeredményben az egész emberiség jóvolta és előreheladása szempontjából is. Annál a nagy fontosságánál fogva, amelyet a szabadidőnek kihasználása a munkásokra jelent, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet bizonyos irányelveket alapit meg. Ezeket az irányelveket hosszas tanulmány, megfigyelés és tapasztalatok alapján állítja össze, szövegbe foglalja, s ezek az irányelvek azután az egyes tagállamok viszonyaihoz, körülményeihez képest volnának alkalmazandók.