Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-86

Àz országgyűlés képviselőházának 86. Leszek bátor egészen röviden ismertetni az ebben az ajánlásban foglalt irányelveket. Első­sorban arra irányul ez az ajánlás, miképen le­hetne elérni, hogy a szabadidő minél csorbitat­lanabbul és minél teljesebben álljon a munkás­ság rendelkezésére. Erre vonatkozólag azt ajánlja a Munkaügyi Szervezet, hogy a tagállamok k ár­mányai lehetőleg támogassák kollektiv szerző­dések kötését, amelyek a törvényileg megálla­pított munkaidő mellett a munkásoknak rendes életfeltételeket biztosítanak. Nem kívánatos ugyanis az, hogy a munkásság a megállapított munkaidőn túl is, akár az ő munkaadójánál, akár máshol, hivatásos munkát végezzen, ha­nem azt az időt, amely munkáján kivül rendel­kezésére áll, fordítsa testi és lelki erejének fel­üditésére. Ezért itt nem is az a kívánatos, hogy kényszerítő eszközökkel hassanak a tagállamok kormányai ebben az irányban, hanem a munká­sok és a munkaadók lehetőleg együttes határo­zattal állapitsák meg annak módozatait, miké­pen lehet ezt a szabadidőt megfelelően kihasz­nálni. Ugyancsak figyelmébe ajánlja az ajánlás a kormányoknak azt, hogy a munkaidőt lehetőleg olyképen kell beosztani, hogy annak minél na­gyobb folytonosság biztosittassék, mert csak a nagyobb folytonosságu munkaidő biztosithatja a lélek és a test felüdülését. Ugyancsak figyelmébe ajánlja a kormányoknak azt, hogy a közlekedési eszközöket lehetőleg ugy kell a munkások ren­delkezésére bocsátani, hogy a lakóhelytől egé­szen a dolgozó helyig való ut minél kevesebb időt vegyen igénybe. A 2. pont arra vonatkozik, miképen lehet a saabad időt az egészségügynek megfelelően szolgálatába állitani. Itt az ajánlás felhívja a figyelmet népuszodák és népfürdők felállítá­sára, továbbá minden olyan törvényes rendel­kezés támogatására, amely az alkoholizmus, a nemibetegségek, továbbá a tuberkulózis elleni küzdelmet szolgálja. A 3. pont a lakáspolitikáit tárgyalja. Tud­valevő dolog, hogy az egészséges, rendes, tiszta liakás majdnem egyik alapfeltétele a boldog családi életnek, viszont a boldog családi élet­ből meri the ti a munkás azt a lelkierőt, amely őt aztán kötelességének fokozottabb teljesíté­sére biztatja. Épen ezért rendkívül fontos, hogy a munkások részére megfelelő munkásliakások álljanak rendelkezésére és a középpontokban is munkásházak, munkásotthonok legyenek.^ A 4. pont bizonyos olyan intézmények léte­sítésével foglalkozik, amelyek különösen^ a munkásság lelki szükségleteinek kielégítését szolgálják, mint például népkönyvtárak, i& sport különféle nemei, továbkéDző tanfolya­mok. Mindezekre vonatkozólag az ajánlásban az foglaltatik, hogy ezek az intézmények és tö­rekvések lehetőleg ne kényszer erejével való­sittassanak meg, hanem ezeket az ajánlásokat mintegy észrevétlenül a munkásokkal és a munkaadókkal való együttes megállapítás alapnán kell hasznosítani és értékesíteni. Tekintve, hogy ezekben az ajánlásokban nines olyan pont, amelyhez hozzá nem járul­nánk, sőt miután egyes irányelvek tekinteté­ben már jelentős lépéseket is tettünk, ennél­fogva a munkaügyi bizottság jelentésével és javaslatával egybehangzóan azt javaslom, mél­tóztassék ezt az ajánlást elfogadni és méltóz­tassék a kormányt utasítani, hogy a lehető­séghez képest tegyen intézkedéseket az aján­lásban foglaltakra nézve. (Szilágyi Lajos: És mi lesz, ha elfogadjuk? Mi az az ajánlás? És ha nem fogadjuk el?) A versaillesi szerződés egy munkaügyi szervezetet állított fel... ülése 1927 november lb-en, csütörtökön. 31L I (Szilágyi Lajos: Öreg képviselő vagyok, de ilyet nem hallottam!) Ha figyelni méltóztatott volna a múlt nemzetgyűlésnek... (Szilágyi Lajos közbeszól.) Elnök: Csendet kérek! Az előadó ur épen most készül kifejteni. Oberhammer Antal előadó: Bocsánatot ké­rek, végre is az előadónak nem az a feladata, hogy olyan dolgokra tanítsa ki — hogy ugy mondjam — igen t. képviselőtársaimat, ame­lyek úgyszólván alapfogalmak. Egyébként is akkor, amikor az első genfi egyezmények ide­kerültek a Ház elé, az akkori referens, Ta­mássy képviselő ur, igen részletesen ismer­tette azt a különbséget, amely az egyezmény és ajánlások közt van. Ai genfi nemzetközi munkaügyi választmánytól ugyanis egyes javaslatok egyezmény alakjában kerültek az egyes tagállamok képviselői elé, amely egyez­ményeket egész terjedelmükben el kell fogadni — ezekhez sem hozzáfűzni, sem elvenni belő­lük semmit sem lehet — a javaslatoknak másik része pedig ajánlás, amelynek elfogadása azt jelenti, hogy abból az illető kormány a lehető­séghez képest bizonyos dolgokat megvalósít. Ezt azonban a második nemzetgyűlésen Ta­mássy képviselő ur olyan részletesen ismer­tette, hogy most nem tartottam szükségesnek ezeket elmondani. (Szilágyi Lajos: Közjogi nonszensz! Abszurdum! Ott hiányzanak az alapfogalmak!) Elnök: Szilágyi képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólni. (Hegymegi-Kiss Pál: Hol a külügyminiszter?) Oberhammer Antal előadó: Nem tehetek arról, hogy ez a törvényesen elfogadott ter­minus technicus. (Szilágyi Lajos: Mi lesz, ha elfogadom; mi lesz, ha nem fogadom el?) Ha az igen t. Képviselőház elfogadja és utasitja a kormányt, hogy a lehetőséghez képest a szükséges intézkedéseket tegye meg, akkor a kormány az intézkedéseket meg fogja tenni. (Mozgás a középen. — Wolff Károly: A kodifi­kációs osztály vegye tudomásul, de ne mi!) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezménye­ket és ajánlásokat ad. Az egyezményeknek az a természetük és fogalmuk, hogy egész teljes­ségükben el kell őket fogadni, mig az ajánlá­sok tulaj donképen a kormányoknak figyel­mébe ajánlott irányelvek, amelyek alapján az­után bizonyos intézkedések volnának megte­endők. Hogy ez a mi közjogunkba mennyire illeszthető be, azt igazán nem tudom megmon­dani. Kérem a javaslat elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Képviselőház! Közjogilag talán igazuk van azoknak a képviselőtársaim­nak, akik kifogásolják, hogy ajánlás alakjában ilyen határozatot hozni nem lehet. Szó lehetne arról, hogy törvényjavaslat alakjában terjesz­szék be ezt a ajánlást, esetleg egy egyszakaszos törvényjavaslatban, ami alkotmányjogilag tel­jesen helytálló volna. Arról is lehetne szó, hogy esetleg egy más törvényjavaslattal kapcsolat­ban, mint határozati javaslatot, vagy mint kiegé­szítést terjesszék ezt ide; alkotmányjogilag ez is menne. Kétségtelen azonban, hogy abban a formában, ahogy most itt van ez az ajánlás, al­kotmányjogi keretbe egyáltalában beilleszteni nem lehet. Ettől eltekintve azonban azt hiszem, közjogi aggályainkat könnyen legyőzhetjük, ha a meri­tumot, ha a tartalmat nézzük, hogy tulajdonké­pen mi az, ami ebben az ajánlásban van. Ha eb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom