Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-81

Az országgyűlés képviselőházának 81. ülése 1927 október 27-én, csütörtökön. 191 szeszes italok mértéktelen élvezetével szemben védekezésül a törvény magában nem ér semmit, mert nem nyúlhat bele az otthon, a család körébe és igy a szeszes itáliai való mértéktelen visszaélések legfőbb helyeinél nem tud védelmet nyújtani. Az ilyen kifogásokkal szemben megállapíthatjuk, hogy a törvény ereje az egyszerű nép előtt még az otthon és család körében is a legjobb propaganda-eszköz lesz, mert az egyszerű nép tudja, hogy amit a törvény megállapít, az nem lehet rossz, nem lehet hibás. De ettől eltekintve a család és az otthon részére az iskolai nevelés és a társadalmi felvilágosítás megadja a módját a védelem fokozására. (Zaj.) \ „ Elnök: Csendet kerek, képviselő urak! Barla-Szabó József: Ez a törvényjavaslat a magyar nép egészségügyének védelme, amelyre különösen nagy szükség van ma, amikor a világháború a magyar népet megtizedelte és amikor a világháború után a születéseknek a lokossághoz viszonyított arányszáma igen alacsonyra csökkent le. (Zaj a jobboldalon.) ,,; , ,

n Elnök: Csendet kérek képviselő urak, méltóztassanak helyeiket elfoglalni! Barla-Szabó József előadó: Ilyen viszonyok között ennek a törvényjavaslatnak jelentőségét még nagyobbra kell becsülnünk, mert a tapasztalatok által beigazolt tény, hogy a szeszes italokkal való visszaélés számtalan veszélyt rejt magában ugy a gazdasági, mint az erkölcsi erőkre, azonkívül a testi es szellemi fejlődésre, de még az utódokra is. Elegendő itt röviden csak annyit felemlítenem, hogy a szeszes italoknak kismértékben való fogyasztása is csökkenti a munka- és teljesítőképességet, nagyobb mértékű és állandó használata pedig visszahat a testi, szellemi és erkölcsi erőkre, azokat elértékteleníti, meglazítja az erkölcsi felfogásokat, gazdasági elszegényedéshez, yezet és mir"

3--éknek a káros hatása pedig jelentkezik a bűntettek és bűnözések szamának emelkedésében. ,,<•:; , uA szeszes italokkal visszaéléseknek bizonyos betegségekkel szoros kapcsolata nem mutatható ki, az azonban megállapítható, hogy pl. a szeszes italok mértéktelen élvezéséből származó állapot legtöbbször legjobb kerítő az erkölcstelenségekre. Megállapítható az is, hosy a venereás betegeknek óriási nagy szama épen a szeszes italokkal való visszaéléses helyzetükben szerezték meg betegségüket, mely azután őket egész életükben terheli. így érthető, hogy a magyarországi elmeorvosok országos értekezlete már 1920-ban kérte a népjóléti ministeriumot, hogy ilyen védő jellegű törvényjavaslattal jöjjön elő. Ha a mai helyzetet tekintjük, megállapíthatjuk, hogy érvényben van egy kultuszministeri rendelet, amely eltiltja a tanulóifjúságot a mulatóhelyek, kocsmák, pálinka- és sörmérések látogatásától, azonkívül az italmérési jövedékről szóló 1921 : IV. te végrehajtásával kapcsolatos 231.930. számú 1925. évi belügyministeri rendelet eltiltja, hogy a 12 éven aluli kiskorúak részére szeszes italokat szolgáltassanak ki helyben való fogyasztásra és az ugyanezen törvénynek végrehajtásáról rendelkező 1921. évi 94 453. számú rendelet pedig megtiltja azt, hogy kiséret nélkül levő 16 éven aluli gyermekeknek kocsmai helyiségekben ottani fogyasztás céljaira szolgáljanak ki szeszes italt, míg egy régebbi törvényes intézkedés, az 1879 : XL. te. 85. §-a pedig! a 14 éven aluli ifjak lérészegitése esetében pénzbüntetést állapit meg, 200 korona erejéig. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VI. Ezzel szemben a külföldi viszonyokat nézve, azt tapasztaljuk, hogy a külföldi államok már régebben védelembe veszik az ifjúságot a szeszes italok fogyasztásával szemben. Anglia már 1908-ban hozott törvényes intézkedésével eltiltja a 14 éven alóli gyermekek kocsmákbaléphetését, az 1923-ban hozott rendeletével pedig megtiltja a 18 éves koron aluli ifjak számára a szeszes italok kiszolgáltatását. A szomszédos államok közül Ausztriában, Jugoszláviában és, Olaszországban hasonlóképen törvény tiltja a 16 éven aluli kiskorúak részére a szeszes italok kiszolgálását. Ez az életkorhatár a többi országokban különböző, igy Luxemburgban a korhatár 17 év, Lengyel- és Svédországban 18 év, Norvégiában pedig a 21. életév. Felemiithetem ezenkivül még azt, hogy Braziliában 1921-ben a 21 éves életkort állitották be, Japán pedig 1922ben a 20 éves kort fogadta el olyan határnak, amelyen aluliaknak a szeszes ital nem szolgáltatható ki. Ezenkivül Angliában vasárnapi szeszes ital kim érési szünet van. Ilyen intézkedéseknek megtételétől mi sem maradhatunk el, nemcsak az egészségvédelem, de a kulturális fejlődés szempontjából sem. ezért a jelen törvényjavaslat benyújtását meleg érzéssel üdvözlöm. A törvényjavaslat a mai meglévő állapottal szemben egységes védett korhatárul a 18 életévet állítja be, ezenkivül a kihágási felelősséget kiterjeszti továbbra, végül pedig az italmérési jog elvonását szigorúbbá teszi, igy intézkedéseivel a régebbi viszonyokhoz mérten előrehaladást és fejlődést jelent. Szükségesnek tartom még felemlíteni, hogy — bár a törvényjavaslat keretébe nem tartozik, a bizottság előtt mégis felmerült annak a gondolata, hogy a világháborúban és az azt követő időkben oly sokat szenvedett magyar nép egészségügyi védelme érdekében nem volna-e kívánatos a szeszes italok kimérési jogát felfüggeszteni az ünnepnapokra? (Helyeslés.) Emellett szól, hogy az országgyűlési képviselői és a székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tagok választásának idejére beállított ilyen természetű intézkedés máris jól bevált. Ennek alapján a közegészségügyi és közigazgatási együttes bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy népegészségügyi védelmi szempontokból és a bevált intézkedések alapján hivja fel a kormány figyelmét, hogy az ünnepnapot megelőző hétköznan délutánjától az ünnepnapra következő hétköznap reggeléig terjedőleg a szeszes italok kiszolgálásának megakadályozására a kezdeményező lépéseket tegye meg. (Helyeslés.) Amikor a törvényjavaslat ismertetése után elismeréssel és nagyrabecsüléssel emlékezem meg Vass József népjóléti minister urnák (Éljenzés a, jobboldalon.) a magyar nép egészségügyi kérdéseivel kapcsolatos intenziv és melegérzésü munkájáról, ugyanakkor javasolom, hogy a tisztelt Képviselőház az ismertetett törvényjavaslatot us-y általánosságban. mint — az együttes bizottság által javasolt módosításokkal — részleteiben is elfogadni méltóztassék. (Éljenzés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? TTrhanics Kálmán jegyző: Alföldi Béla! Elnök: Alföldi Béla képviselő urat illeti a szó! Alföldy Béla: T. Képviselőház! Nem hiszem, de nem is tudnám feltételezni, hogy akadna olyan magyar törvényhozó, aki ezt az előttünk fekvő törvónviavaslatot ne támogatná és ha némi módositással is, ne szavazná meg 31