Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.
Ülésnapok - 1927-81
lÖO As országgyűlés képviselőházának 8: doskodni kívánok arról, hogy az ilyen baleseti kártalanítási ügyekből folyó perek gyorsabban elintéztessenek és végső fokon Ítélettel lezárassanak. Az t. i. tökéletesen igaz, hogy az a szerencsétlen munkás, aki balesete révén úgyis a legnagyobb szerencsétlenségen ment keresztül, nem sújtható azzal, hogy akárminő okból, bürokratikus okból, vagy a személyzet elégtelensége okán évekig húzódó per révén ne tudja, hogy tulajdonképen minő kártalanításra számithat és minő Összegek folyósittatnak részére. A többi ajánlásoknál tulajdonképen nem elvi nehézségek miatt kérjük a 3. és 4. ajánlás elutasítását, hanem azért, mert nem kívánunk elibe építeni a földmivelésügyi minister ur terveinek, aki t. i. ezekkel a matériákkal foglalkozik. Hogy vájjon a földmivelésügyi ministèrium a maga részéről a magyar törvényhozásnak minő megoldást kíván előterjeszteni, azt én egyelőre nem tudom. Ezek a megoldások az én elbírálásom szerint helyesek. Amennyiben a földmivelésügyi ministerium és a földmivelésügyi minister ur is ezen a nézeten lesz, akkor az ajánlásban foglalt alapgondolat úgyis a törvényhozás elé kerül, azonban nem kívánok elibe vágni az ő terveiknek, úgyhogy tulajdonképen én ebből az okból kérném a 3. és 4. ajánlás elutasítását. Együttvéve tehát kérem a t. Házat, hogy az 1. számú ajánlást méltóztassék elfogadni, a 2., 3. és 4,-et pedig méltóztassék mellőzni. (Helyeslés a jobb oldaton és a középen.) Elnök: Az előadó ur kivan szólni 1 ? Fitz Artur előadó: Nem! Elnök: Szólásjoga többé senkinek nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni a münkásügyi bizottságnak azt a javaslatát, melyben utasítani kéri a kormányt, hogy a jelentés első mellékletét képező ajánlás érvényesítése céljából a szükséges rendelkezéseket foganatosítsa 1 ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Többség. A Ház a munkásügyi bizottságnak ezt a javaslatát elfogadta. Most pedig kérdem at.Házat, méltóztatik-e elfogadni a munkásügyi bizottságnak azt a javaslatát, hogy a jelentés 2., 3. és 4. mellékleteként szereplő ajánlás Magyarország részéről ezidőszerint még ne fogadtassék eV! (Igen! Nem!) Kéirem azokat, akik a bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Többség. À Ház a munkaügyi bizottságnak ezt ai javaslatát elfogadta. Ezzel a Ház a jelentést letárgyalta s azt hasonló eljárás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik az ifjú egyének számára szeszes ital kiszolgáltatásának korlátozásáról és a közönség szórakoztatására szolgáló nyilvános helyiségeknek és helyeknek ifjú egyének által látogatásáról szóló törvényjavaslat (írom. 269, 292) általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó! Barla-Szabó József előadó: T. Képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Az ifjú egyének számára szeszes ital kiszolgáltatásának korlátozásáról ós a közönség szórakoztatására szolgáló nyilvános helyiségeknek és helyeknek ifjú egyének által látogatásáról szóló törvényjavfaslat az ifjúság testi és erkölcsi védelmével foglalkozik s igy ez a törvényjavaslat tulaj donképen közvetve a magyar nép egészségügye .védelmének kérdése. . ülése 1927 október 27-én, csütÖríÖUort. Magyarország szociálpolitikai tevékenykedésének területén alig találunk Ínég másutt oly intenzív munkálkodást, mint épen az ifjúság védelme terén. Az ország három hatalmas saer,viezete : az egyház, a társadalom és az állam már a világháború előtt kivette részét az ifjúság védelmének nemes küzdelméből. Az egynáz nemcsak a tanítás, nevelés terén vállalt számokban alig kifejezhető költségeket és az emberek tömegeit foglalkoztató tanító munkát, de ezenkivül gondoskodót az ifjúságnak egyesületekbe való gyűjtéséről, erkölesnemesitő foglalkoztatásáról, továbbképzéséről és szabad idejének önrnagukra, a társadalomra és a; nemzetre való hasznos felhasználásáról. Ezért az egyházakat a legnagyobb elismerés és hála illeti a nemzet részerői. (U gy van! ügy van ! a jobboldalon és «ti közéven.) Különösen elismeréssel kell megemlékeznünk azokról euz egyházakról, amelyet ezt a nagy munkát a társadalomnak mtkiiél tágabb, minél alacsonyabb és szélesebb rétegeire igyekeztek kiterjeszteni. Társadalmunknak az itjuság védeime^ érdekében kifejtett tevékenysége hasonlóképein elismerésre méltó. A társadalom munkájának iránya kiterjedt az ifjúság testi, szellemi és erkölcsi épségének ©gyíormán váló megőrzésére. Foglalkoztató és továbbképző iskoláik, üdülőhelyek, gyermekkórházak, jellemképző ös sportegyesületek számtalan fajtái és egyéb hasonló intézmények hirdetik társadalmunk érzékét az ifjúságvédelem jelentőségének feüsimerése iránt. A magyar állam hasonlóképen mar korán felismerte az ifjúság védelmének fontosságát. A nemzet reménységének istápolására • már idejében törvényalkotásokkal nagy jelentőségű intézkedéseket tett. Elég itt felemlítenem a gyermekmenhelyekről szóló 1901 : VIII. tc.-t a közsegélyre szoruló 7 éven felüli gyermekek gondozásáról szóló 1901 : XXI. tc-nek. valamint a büntetőtörvénykönyvek és a büntető perrendtartás kiegészítéséről szóló 19U8 : XXX vTIL te. a fiatalkoruakra vonatkozó intézkedéseit» amelyek sok tekintetben oly reformokat is létesítettek, melyekkel még a művelt nyugatot is megelőztük. Ezenkivül felemiithetem az ipartörvény módosításáról szóló 1922 : XII. tc-t mely betiltja a gyermekeknek és fiatalkorunknak éjjeli foglalkoztatását. Megemlíthetem még az iskoláztatási kötelességről szóló 192L évi XXX. tc-t, mely megállapítja az iparban és kereskedelemben foglalkoztatott gyermekeknek, tanoncoknak iskolába járatási kötelezettségét. Ezeken kivül a legközelebbi napokban fog a t. Képviselőház elé kerülni egy törvényjavaslat, mely az iparon túl némely más vállalatokban foglalkoztatott gyermekek és fiatalkorúak védelméről szól, s elfogadása esetén az előző nemzetgyűlés által megállapított kereteken kivül ez a törvény a kíméletre szoruló gyermekek és fiatalkorúak számára fog fokozottabb védelmet nyújtani. A jelen törvényjavaslat jelentőségét emeli az a körülmény, hogy a magyar ifjúság összességének védelmét célozza az ifjúság erkölcsi és testi fejlődését fenyegető két tényező, t. i. a szeszesital élvezetéből és nyilvános szórakozóhelyek látogatásából eredő veszélyekkel szemben. Ez a törvényjavaslat a szociálpolitikai ténykedések legfőbb feladatának, t. i. a lehetőség kikerülésének, a prevenciónak megvalósítását célozza akkor, midőn a büntetőjogi következményeket rendkívül szigorúan állapítja meg azokra is, akik a szeszesital elfogyasztását megengedik a 18 éven aluli fiataloknak. Elő lehetne állni azzal a kifogással, hogy a
