Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-79

H8 Az országgyűlés képviselőházának 79. ülése 1927 október 25~én, kedden. §-ába ütköző, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség jelenségeit látszik feltüntetni. A cikk névtelenül jelent meg, s annak szer­zőjére vonatkozóan az iratok között csupán egy egyszerű detektiv-jelentés van, amely sze­rint Vanczák János felelős szerkesztő a gyűjtő­fogházban felhivásra a szerzőt nem nevezte meg. Ezt a jelentést sem a felhivott felelős szerkesztő alá nem irta, sem a gyűjtőfogház ministeri biztosa nem láttamozta. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés a vélelmezett bűncselekmény és nevezeti képviselő személye^ között azonban kétséges, mert a cikk szerzőjének megállapítására lefoly­tatott rendőri nyomozás nélkülözi a szabály­szerűséget, zaklatás esetét látja fenforogni és javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Vanczák János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a men telmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Inén!) A Ház a javaslatot- elfogadja, ennélfogva Vanczák János képviselő ur mentelmi jogát nem függ-eszti fel. ., Következik a mentelmi bizottság 211- szánm jelentése, ugyancsak Vanczák János képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti <a szó! Nánássy Andor előadó: T. Ház! Herkely Tibor budapesti lakos és társai feljelentésére a Népszava politikai napilap 1925. évi március 7-iki számában »Levél dr. Feleki Gézához az Érne ügyben« felirat alatt közzétett cikk tar­talma miatt büntető eljárás tétetett folya­matba^ miért is a budapesti kir. főügyészség Vanczák János országgyűlési képviselő men­telmi jogának felfüggesztését kérte. A cikk tartalma az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, 3. §.-a szerint minősülő rágalmazás vétségének tényálladékait látszik feltüntetni. A cikk Fényes László aláírásával jelent meg, a nyomozó hatóság a cikk aláírójával szemben a szerző személyének megállapítását elmulasztotta s a sajtójogi felelősséget Van­czák János felelős szerkesztőre hárította. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés a vélelmezett bűncselekmény és neve­zett képviselő személye között azonban kétsé­ges, mert a nyomozó hatóság a cikk szerzőjének személyére nézve a perrendszerü megállapítást meg sem kísérelte, zaklatás esetét^ látja fen­forogni s ezért javasolj el cl t. Képviselőház­nak, hogy Vanczák János országgyűlési képvi­selő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag ne függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a men­telmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadja, ennélfogva Vanczák János képviselő ur mentelmi joga nem függesztetik fel. Következik a mentelmi bizottság 212. számú jelentése, ugyancsak Vanczák János képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Ház! A buda­pesti kir. büntetőtörvényszék megkeresésére a budapesti kir. főügyészség Vanczák János or­szággyűlése képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte, mert a bíróság, mint fele­lős szerkesztő ellen Budaházy Miklós budapesti lakos feljelentésére ellene eljárást inditott a Népszava politikai napilap 1925. évi szeptem­ber 6-iki számában »Budaházy Miklós tizeiméi­ből kifolyóan pör indult a feljelentő ellen« című cikk tartalma miatt. A közzétett cikk az 1914. évi XLI. te. 1. és 2. §-ába ütköző és 3. §-a szerint minősülő sajtó utján elkövetett rágal­mazás vétségének ismérveit látszik feltüntetni. A nyomozás során a rendőrhatóság a cikk szerzőjét nem állapította meg s a sajtójogi felelősséget Vanczák János országgyűlési kép­viselő, felelős szerkesztőre hárította. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés a vonatkozó cikk és nevezett képviselő sze­mélye között azonban kétsélges, mert a cikk szer­zőjének megállapításánál a nyomozó rendőrható­ság a felelős szerkesztőt kihallgatni meg sem kísérelte, csupán felhívást intézett fent neve­zett képviselő, felelős szerkesztőhöz, aki azon­ban a felhívásnak, tekintettel arra, hogy a gyűjtőfogházban letartóztatásban volt, eleget tenni nem tudott, zaklatás esetét látja fen­forogni és javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Vanczák János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki nem kíván szólni, a vitát bezárom. Kér­dem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bi­zottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Iaenf) A Ház a bizottság javaslatát elfogadja és Vanczák János országgyűlési képviselő men­telmi jogát ez ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 214. számú jelentése ugyancsak Vanczák János országgyű­lési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó! Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir- főügyészség a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése alapján Van­czák János országgyűlési képviselő jogának felfüggesztését kérte, mivel Jaeger Károly bu­dapesti lakos feljelentésére ellene eljárás in­díttatott, mert a Népszava, című politikai napi­lap 1925 április hó 12-iki számában »Okolicsá­nyi főhadnagy és társai hóhérmunkája« fel­iratú cikk tartalma az 1914 :XLI. te. 1. §-ába üt­köző, 3. §-a szerint minősülő rágalmazás vétsé­gének ismérveit látszik feltüntetni. A cikk Fényes László aláírásával jelent meg. A nyomozás során a rendőrség a cikk aláirójával szemben a szerző személyének per­rendszerü megállapítását mellőzte és a sajtó­jogi felelősséget Vanczák János felelős szer­kesztőre hárította. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között azonban kétséges, mert a nyomozó hatóság a cikk szerzőjének ki­nyomozása alkalmával a perrendszerü eljárást elmulasztotta, zaklatás esete forog fenn, java­solja a t- Képviselőháznak, hogy Vanczák Já­nos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyben ne függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Kér­dem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bi­zottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) r A Ház a javaslatot elfogadta, tehát Vanczák János képviselő mentelmi jogát ez ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 216. számú

Next

/
Oldalképek
Tartalom