Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.
Ülésnapok - 1927-60
Az országgyűlés képviselőházának 60. ülése 1927. évi június hó 2-án, csütörtökön, Zsitvay Tibor, Puky Endre és Huszár Károly elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az 1927/28. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Fáy István, Propper Sándor, Csontos Imre, Bud János pénzügyminister ; 2. §. Strausz István, Bud János pénzügyminister; 4. § Strausz István, Bud János pónzügyminister; 6. §. Strausz István, Bud János pónzügyminister ; 8. §. Strausz István, Nánássy Andor, Szabó Imre, Bud János pónzügyminister ; 9. §. Strausz István, Szilágyi Lajos, Bud János pénzügyminister ; 15. §. Madarassy Gábor; 16. §. Temesváry Imre, Rassay Károly, Bud János pónzügyminister; 17. §. Strausz István, Bud János pónzügyminister. — Az igazságügyminister benyújtja a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló törvényjavaslatot. — A zárszámadásvizsgáló bizottság benyújtja jelentésót az 1920/21. zárszámadási évben utalványozott kiadásokról ós előirt bevételekről szerkesztett kimutatás ós a m. k. legfőbb állami számvevőszék errevonatkozó jelentése tárgyában. — A mentelmi bizottság benyújtja jelentéseit Szabó Imre huszonegyrendbeli mentelmi ügyében. — Az összeférhetlensógi itélő bizottság tagjainak kisorsolása Dezseöffy Aurél összeférhetlensógi ügyében. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapitása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Bud János, Mayer János, Pesthy Pál. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 30 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök; Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Griger Miklós jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Gubicza Ferenc jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Esztergályos Janes jegyző ur. Bemutatom a t. Háznak a' ministerelnök ur átiratát, amelyben értesít, hogy: a cég megszűnésének a kereskedelmi cégjegyzékbe hivatalból bevezetéséről; az örökösödési eljárásról alkotott 1894. évi XVI. te. módosításáról; egyes adók és illetékek mérsékléséről és a pengőértékben való számítással kapcsolatos rendelkezésekről, továbbá az önkormányzati testületek háztartásának hatályosabb ellenőrzéséről; a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörének az 1921 : XXXII. te. hatálya alá tartozó egyének ellátási és az emiitett törvény alapján ellátásban részesülő egyének családi pótlék ügyeire való kiterjesztéséről; a trianoni békeszerződés katonai rendelkezései között foglalt egyes tilalmak és korlátozások végrehajtásáról szóló 1922 : XI. te. I. fejezete némely rendelkezéseinek kiegészítéséről és módosításáról; az Országos Központi Hitelszövetkezet kötvényeinek biztosítására vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről, valamint a belvízi hajók lajstromozásáról és az azokra vonatkozó egyes jogviszonyokról szóló KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. Vés az országgyűlés két Háza által elfogadott törvények, mint az 1927. évi III., IV., V., VI., VII., VIII. és IX. törvénycikkek az Országos Törvénytárban 1927. évi április hó 27-én kihirdettettek. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak a m, kir. közigazgatási bíróság átiratát, melyben közli, hogy a paksi választókerületben megválasztott Zlinszky István országgyűlési képviselő ur megválasztása ellen Besch Gyula és társai részéről beadott panaszt visszautasította. A Ház a bejelentést tudomásul veszi s minthogy a képviselő ur megválasztása óta harminc nap eltelt s ellene kifogást sem tettek, őt végleg igazolt képviselőnek jelentem ki. Napirend szerint következik az 1927/28. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat (írom. 144, 149) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik -Fáy István képviselő ur, ki beszédének elmondására tegnapi ülésünkön halasztást kapott. Fáy István: T. Képviselőház! Mai felszólalásomnak tulaj donképen első főcélja az volt, hogy felhívjam a kormánynak és a Háznak figyelmét a határmenti vidékeknek gazdasági helyzetére és pedig felhivjam különösen az ott uralkodó közlekedésügyi viszonyokra. Mindnyájunk előtt közismert tény az, hogy a világháború szerencsétlen befejezése, helyesebben az 1918-ban bekövetkezett összeomlás után a győzelmi mámortól elvakult győzők nemcsak, hogy az ország kétharmad részétől fosztottak meg, hanem ennek a megmaradt résznek határait is ugy állapították meg, hogy arra a történelem még példát felmutatni nem tud. (Ugy van! a jobboldalon.) Hogy, ugy mondjam, kézbevettek egy nagy vonalzót és ezzel a vonalzóval húzták meg ennek az országnak határait a nélkül, hogy figyelemmel lettek volna arra, 13