Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.
Ülésnapok - 1927-72
Az országgyűlés képviselőházának tositana ennek a szakasznak kapcsán, hogy akár a kötelező biztosítás alapján, akár pedig talán azoknak a valorizálatlanul befizetett összegeknek alapján, melyekkel a pénztár a szerződé» éirtelmében köteles volt hozzájárulni a nyugdíjalaphoz, ezekre vonatkozólag visszamenőleg olyan intézkedés történjék, hogy ennek megfelelően bizonyos nagyobb dotációval egyenlitessék ki és így teremtessék meg egy olyan alap, amelyből fedezhető legyen a nyugdíjasok minden illetménye. Tisztelettel javaslom, a 3. és a 4, pont helyett a következő módosítást és tisztelettel kérem a mélyen t. népjóléti minister urat és a t. Házat, hogy méltóztassanak azt elfogadni. Indítványom a következő (olvassa): »A m. kir. népjóléti és munkaügyi minister a pénztári orvosok kötelező nyugdíjbiztosításáról rendeletileg intézkedik, mely az Országos Munkásbiztositó Pénztár orvosi nyugdíjintézetének vagyonát és terheit a nyugdíjintézet szabályai szerint átveszi. A pénztárak és a nyugdíjintézet tagjai tartoznak mindenkori összilletményük 6—6%-át tevő nyugdíjjárulékokat a rendelettel megalakított nyugdíjintézetnek visszamenőlegesen is megfizetni. E rendelet végrehajtása után az Országos Munkásbiztositó Pénztár orvosi nyugdíjintézete felszámol és vagyonának hovaforditásái-ól a népjóléti és munkaügyi minister intézkedik. A felszámolással a nyugdíjintézet hatályát veszti. A nyugdíjintézet nyugdíjasainak és várományosainak jogai és kötelezettségei a ministeri rendelettel újonnan megalapított nyugdíjintézet terhelik.« Tisztelettel kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék indítványomat elfogadni. Elnök: Szólásra következikt Szabó Zoltán jegyző: Gál Jenő! Gál Jenő: T. Képviselőház! Ez a szakasz ebben a fogalmazásban a magánjogi általános törvényes rendelkezésekkel ellentétben áll és nézetem szerint keresztülvihetetlen. Nem lehet kimondani egy törvényben azt hogy a magánjogilag és törvényben biztosított szerzett jogok, érvénytelenek és megsemmisülnek. Ez annyit jelent, hogy fejtetőre állítjuk azt az egész rendszert, amelyen a magánjog és a szerzett jogok nyugszanak. (Esztergályos János: Uj Tótágas !) Nem tudom, hogy mire céloz a javaslatnak ez a helye, (Györki Imre: Én tudom!) amely azt mondja, hogy megszűnik a nyugdíjintézet és vagyona felől majdi később történik intézkedés. Engedelmet kérek, itt becsületesen szolgált orvosok, valamint azok özvegyeinek és esetleg árváinak igényeiről van szó. Hogy lehet azt mondani és azt javasolni, hogy a nyugdíjintézet nyugdíjasainak és várományosainak jogai nem szállnak át a biztosítóintézetre*? Kérem a t. Házat, méltóztassék figyelmére méltatni, hogyha például ma valaki, egész kicsiny cége eladja üzletét és átruházza, akkor az üzletátruházásról szóló törvény értelmében a jogutód is felelős. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Hogyan lehet kívánni annak törvénybeiktatását, hogy 'az évtizedeken át becsületesen végzett munka eredménye anyagi vonatkozásban egyszerűen megsemmisüljön akkor, amikor ezért járulékokat fizettek. Ugy látszik, ez a betegsegélyző és biztosító javaslat mindenkiről gondoskodik, csak azokról nem, akik tulajdonképen alkotó tényezői voltak ennek a javaslatnak, akik orvosokként működtek közre annak létrehozásában. 72. ülése 1927 június 21-én, kedden. 515 Arra kérném a mélyen t. minister urat és a t. Házat, méltóztassanak legalább itt a törvényben, e szakasznak a 226. § 3. bekezdéséhez általam ajánlandó módosításával kimondani azt, hogy az orvosi nyugdíjintézet vagyona, az orvosok, illetőleg özvegyeik és árváik javára lesz fordítandó. (Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Természetes!) Bocsánatot kérek, nem egészen természetes, mert ott mások is részesedhetnek, ha arról van szó, hogy majd később lesz gondoskodás a hovaforditásról. Ha pedig természetes, akkor lesz kegyes a minister ur ezt a módosításomat elfogadni, mert ez precize és világosan határozza meg pro futuro azt, hogy a vagyon kinek a javára fordittassék ési legalább 'annyiban adassék elégtétel azoknak az orvosoknak, akik nem tudják, hogy hányadán állanak. A szerződés megkötésére nézve azt mondja ugyanez a szakasz, hogy az elnök önállóan intézkedik anélkül, hogy bárkit meghallgatni köteles volna. Mert hiszen akkor még: nem lesz az orvosi tanács megalkotva. Akkor is azt mondanám, ne történjék ez egy személyre ruházott ilyen korlátlan diszkrecionális joggal és berendezkedéssel, hanem legalább véleményező testületet adjon mellé a mélyen t. minister ur. Itt vannak a kiváló orvosi testületek, amelyek minden tekintetben rendelkezésre állanak. Legaláb ezeknek a véleményezését kellene kikérni, nehogy ugy hozassék meg a törvény, hogy a Biztosító Pénztár átalakítása egy ember kényekedvétől függjön. Én nem bánom, bárki, akármilyen be látó képességű ember lesz is az elnök, de tévedhet az illető a maga kiválogatás! rendszerében. Mégis csak szükséges, hogy valamilyen véleményező testület meghallgattassák. Épen azért ajánlom ezt a javaslatot elfogadásra. Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Ház. Á most megbeszélés alatt lévő szakasz tárgyalása valóban stílszerű ehhez a törvényjavaslathoz. Ennek a törvényjavaslatnak korábbi rendelkezéseiben ott, ahol a balesetbiztosítási járulékok kirovásáról van szó — ismeri ezt különben más törvényjavaslat is, amely hasonló témát dolgoz fel — az úgynevezett felosztó és kirovó rendszert alkalmazta a minister ur, amennyiben a javaslatok egész tömegét különféle képviselők között felosztotta és kirótta ... Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a szakaszhoz szólni. Györki Imre: ... hogy azokat terjesszék elő. Kérem, első kapásból én is, aki komolyan foglalkoztam evvel a törvényjavaslattal és ismételten és ismételten átmentem rajta, nem vagyok abban a helyzetben, hogy bírálatot mondjak a beterjesztett módositásokról, amelyek az imént itt elhangzottak. Nem csodálható, hogy én sem tudom felölelni, hogy mit céloztak azok, ha azok, akik a módosításokat beterjesztették, maguk sem ismerik a szöveget. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz szólni, mert a tárgyalás módjáról a képviselő ur ezen keretben nem szólhat. Saját indítványaira vonatkozólag is áll az, amit most méltóztatott mondani. Lehetetlen egy parlamentben másképen tárgyalni, mint hogy a részletes tárgyalás során mindenkinek módjában legyen indítványt előterjeszteni. Györki Imre: Kérem, csak azt indokoltam meg, hogy nem tudok hozzászólni az F. Szabó Géza képviselőtársam által beterjesztett módosításokhoz azért, mert maga a t. képviselőtársam sem tudja azt, hogy mit terjesztett be