Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-72

•Az országgyűlés képviselőházának A 128. § első bekezdésével szemben ellen­inditványt tett Barla-Szabó József képviselő ur. -Amennyiben nem méltóztatnak elfogadni a bekezdést a bizottság eredeti szövegezésében, akkor azt Barla-Szabó József képviselő ur szövegezésében fogom; elfogadottnak kijelen­teni. Kérem azokat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. ^A Ház az első bekezdést Barla-Szabó József képviselő ur szövegezésében fogadta el. A második és a harmadik bekezdést nem támadtatott meg, azokat tehát elfogadottak­nak jelentem ki. Következik a XIV. fejezet. Eljárás. A) Be­tegségi biztositás. 129. §. Petrovics György jegyző (olvassa a 129— 139. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogad­tatnak. Olvassa a 140. §-t.) — Györki Imre! Györki Imre: T. Ház! A törvényjavaslat 140. §-a intézkedik arról, hogy az Országos Munkásbiztositó Intézet bevételi feleslegei milyen célokra fordithatók, s kimondja ez a szakasz azt, hogy a megállapitott segélyezésre és a segélyezéssel kapcsolatos intézmények lé­tesítésére, a népbetegségek ellen irányuló meg­előző küzdelem előmozditására. végül tartalék­alap gyűjtésére forditandó. Itt annál a ren­delkezésnél, hogy a népbetegségek ellen irá­nyuló megelőző küzdelem előmozditására for­ditandó a bevételi felesleg, szükségesnek tar­tom a »küzdelem« szó után* a következő szavak beszúrását: »továbbá anya- és csecsemővéde­lerare«. Ezt szükségesnek tartom, nehogy fél­reértés származzék abból, hogy ez hiányzik ebből a rendelkezésből. TJgy tudom, ez a be­szúrás megfelel annak az intenciónak, amelyet a törvényhozó maga előtt tart. Az utolsó sorban pedig kérem végül »az ügyvitel költségére« szavak törlését, abból ki­indulva, amit már a múltban előterjesztettem, hogy az ügyvitel költségére ezekből a felesle­gekből semmit se lehet fordítani, azt fizesse, az állam. Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólani nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi mi­nister: T. Ház! A magam részéről bátor va­gyok javasolni, hogy méltóztassék a szöveget Györki t. képviselőtársamnak azzal a módosí­tásával elfogadni, hogy a felesleg anya- és csecsemővédelemre is legyen fordítható. Egyéb­ként kérném a szöveget a bizottság javaslata szerint elfogadni. Elnök: A szakaszhoz két indítványt adott be Györki képviselő ur. Az egyik azt indítvá­nyozza, hogy szurassék be a küzdelem szó után: »továbbá anya- és csecsemővédelemre«. A má­sodik inditvány azt célozza, hogy »végül az ügyvitel költségére« szavak töröltessenek. Ké­rem azokat, akik a bizottság eredeti szövegét fogadják el szemben Györki képviselő ur 1. számú indítványával, szíveskedjenek felállani. A Ház a szakaszt Györki képviselő ur szöve­gezésében fogadta el. Következik a határozathozatal Györki kép­viselő ur 2. számú indítványára vonatkozólag. Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház ezt nem fogadta el. Következik a 141. §. Petrovics György jegyző (olvaèsa a 141— 147. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogad­tatnak. Olvassa a 148. §-t.) — Jánossy Gábor! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, töröl­tetik. '2. ülése 1927 június 21-én, kedden. 507 Petrovics Jenő jegyző: Gaal Gaston! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, töröl­tetik. Kivan valaki szólani 1 ? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a szakaszt, mint meg nem támadottat, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 149. §. Petrovics György jegyző (olvassa a 149— 153. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogad­tatnak. Olvassa a 154. §-t.) — Gaal Gaston! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, töröl­tetik. Petrovics György jegyző Éhn Kálmán! Éhn Kálmán: T. Ház! A 154. §-t illetőleg a következő módosító indítványt vagyok bá­tor beterjeszteni. A harmadik bekezdés negyedik sorában »24« helyett »48« szó vétessék fel, vagyis a 154. § harmadik bekezdése a következőképen szólna (olvassa): »Az üziem helyén kivül előforduló balesetet az az orvos köteles bejelenteni, aki az első segélyt nyújtotta. Ennek a «bejelentés­nek is 48 órán belül annál az elsőfokú rendőri hatóságnál és annál a kerületi pénztárnál kell történnie, amelynek területén a baleset bekö­vetkezett, vagy ahol a sérült a baleset után az első orvosi segély kapta.« Amint már az általános vitában is voltam bátor felszólalásomban megemlíteni, a 24 órai bejelentési kötelezettséget nagyon rövidnek tartom, különösen rövidnek tartom a balesetet illetőleg azért, mert ilyen bejelentés, amely bi­zonyos blankettáknak, bizonyos kérdőpontok­nak kitöltéséből áll, nagyon lelkiismeretes, ko­moly munka, hiszen alapokmánya lesz a pénztár által rendelt, későb bekövetkező vizsgálatnak. Nem lehet tehát kivánni, hogy az egész nap el­foglalt akár pénztári, akár magán gyakorló­orvos, aki egésznapi. munkájában kifárad és aznap esetleg hozzá sem jut, ezt a fontos be­jelentést 24 óra alatt megtegye, hanem legalább is 48 óra adassék neki arra, hogy ezt a bejelen­tését megtehesse, mégpedig nyugodtan, meg­fontolva és nem kapkodó módon, mert ez a be­jelentés — ismételten hangsúlyozom — külö­nösen érinti a balesetet elszenvedettet. Annak a szerencsétlennek, akit valami komolyabb bal­eset ért, amúgy is elég agy baja van és na­gyon lényeges ránézve, hogy az alapokmány, amely a vizsgálatnak kiinduló pontja lesz, csakugyan jól, komolyan, okosan, higgadtan és megfontoltan Írassék meg, A tulajdonképeni vizsgálat, amelyet majd a kerületi pénztár fog megejteni, amúgy sincs határidőhöz kötve. Ha tehát a másik oldalon hosszabb latitüdöt adunk, adjuk meg itt is azt a lehetőséget, hogy azt a bejelentés komolyan megtörténjék. Hiszen 'a szakasz szerint ezért a bejelentésért az illető orvos jutalomban ré­szesül, az az orvos tehát mindenesetre igyek­szik, ami emberileg úgyis kötelessége a szeren­csétlenül járt egyén érdekében ezt az > alapok­mányt mielőbb kitölteni, illetőleg a bejelentést mentől sürgősebben megtenni. Nem, találok te­hát sémi okot arra, hogy ezt a 24 órát fel ne emeljük 48 órára. Nagyon kérem a mélyen t. minister urat és a képviselőházat, hogy méltóztassék ezt a javaslatomat elfogadni. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Az államtitkár ur kivan nyilatkozni! Dréhr Imre: T. Ház! Éhn Kálmán t. képvi­selőtársunk terjedelmes és alapos indokolása alapján kérem a szakaszt az ő módosításával el­fogadni. Elnök; Az eredeti szöveggel szemben áll az

Next

/
Oldalképek
Tartalom