Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.
Ülésnapok - 1927-71
472 Az országgyűlés képviselőházának gyarázatot adni a szakaszhoz, amely kizárja a félreértéseket. A 96. § első bekezdése megállapítja, hogy önkéntes biztositásnak és Önkéntes továbbíizetéssel való biztositásnak hol van helye. Itt nem tudom, hogy tudatosan-e vagy véletlenül, de kimaradt a Debreceni Kereskedelmi Betegsegélyző Pénztár, mint olyan hely, amelynél önkéntesen lehet a tagsági díjak továbbfizetésével biztosítania magát valakinek. Igaz, hogy az első bekezdés megmondja azt is, hogy más intézetnél csak abban az esetben lehetséges az önkéntes biztosítás, ha az egyesület alapszabálya azt megengedi. Minthogy azonban a felsorolás minden más szakasznál, ahol az Országos Pénztár helyi szerveiről vagy különálló intézményeiről van szó, a Debreceni Kereskedelmi Betegsegélyző Pénztárt külön megemlíti, a szöveg precizitása érdekében itt is szükségesnek tartom ennek megemlítését. Másik észrevételem ugyané szakasz utolsó bekezdésére vonatkozik, AZ utolsó bekezdés a következőképen hangzik: »Az önkéntesen vagy önkéntes továbbíizetéssel biztosítottak az intézetnek nem tag3ai.« Tisztában vagyok azzal, hogy az igen t. népjóléti minister ur mit akar ebben a szakaszban megmondani, azonban méltóztassék elhinni, hogy ez félreértésekre adhat alkalmat. Ez a bekezdés azt a kifejezést használja, hogy »nem tagjai«. Bocsánatot kérek, minden tekintetben tagjai; úgyis hívjuk a gyakorlati életben, hogy önkéntes tag vagy önként továbbfizető tag. Ahogy a későbbiekből látom és a törvény szelleméből meg tudom állapítani, ez a negatívum arra vonatkozik, hogy ezek a helyi szervek megválasztása szempontjából, amit a törvényjavaslat 99. §-a foglal magában, de csak ebből a szempontból és ebben a vonat-. kozásban nem tagjai a pénztárnak. Méltóztassék azonban ennek a bekezdésnek más szöveget adni, mert félreértésekre adhat alkalmat ez a »nem tagjai« kifejezés és nem akarnám, hogy bármilyen tekintetben az önkéntes vagy önkéntesen továbbfizető tagok jogainak elismerésénél ez a szövegezés zavarólag hasson. Ismétlem, nem terjesztek be indítványt, azonban kérném a népjóléti minister urat, méltóztassék megfontolás tárgyává tenni észrevételemet és méltóztassék az utolsó bekezdésnek más szöveget adni, az első bekezdésre vonatkozólag pedig méltóztassék értelmező felvilágosítást adni. Elnök: Kivan még valaki szólani 1 ? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Képviselőház! A Debreceni Kereskedelmi Betegsegélyző Pénztár azért nincs említve, mert az helyi szerv. Az országos intézmény helyi szervei külön nem említtetnek fel ebben a vonatkozásukban, mert magának az országosnak megemlítése vonatkozik egyszersmind helyi szerveire is. A debreceni helyi szerv tehát tudatosan hagyatott ki itt a felsorolásból. Ami az utolsó bekezdésnél a félreérthetoséget illeti, nem vagyok egy nézeten t. képviselőtársammal, mert egészen világos a szöveg, hogy az illető nem tagja a pénztárnak., mégpedig abban az értelemben, amint nagyon helyesen méltóztatott kiérteni a szövegből. Épen ezzel az értelmezéssel méltóztatott bizonyságát adni annak, hogy a szöveg valóban jól érthető. (Györki Imre: Annak, aki teljesen au fait a dologban. Tessék talán zárj élben odatenni: 99. §.) A vezetőség előtt kell világosnak 71. ülése 1927 június 20-án, hétfőn. lennie a dolognak, mert az, hogy — mondjuk — Horváth János Balmazújvároson érti-e ezt a szöveget vagy nem, nem fontos. (Farkas István: Pedig akkor jó a szöveg, ha az is megérti!) Fontos az, hogy amikor Horváth Jánosnak a vezetőséghez kell fordulnia jogainak megvédelmezés.e céljából, a vezetőség értse világosan a szöveget. Ez pedig a t. képviselőtársam példájából kitetszőleg valóban megértheti. Kérném ezért a szöveg változatlan elfogadását. Elnök: Következik a határozathozatal. A 96. ^ meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 97. §. Kérem annak felolvasását. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 97. §-t> amely észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa a 98 §-t). Györki Imre: Bocsánatot kérek, a X. fejezet címéhez kívánok felszólalni; fel is iratkoztam. Elnök: Tessék! (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Györki Imre: A X. fejezet »Az Országos ] Munkásbiztositó Intézet önkormányzata« címet I viseli. Amikor az egyesitett bizottságban ezt a | törvényjavaslatot tárgyaltuk, ugy én, mint i azok a többi szociáldemokrata párti képviselő' társaim, akik helyet foglaltunk a bizottságban, I ismételten tiltakoztunk az ellen, hogy az ön; kormányzatot olyan vonatkozásba hozza a t. ! minister ur, ahogy az ebben a törvényjavasi latban történik. Hangoztattuk akkor felszóla' lásainkban, — és ennek kívánok ezidőszerint I is hangot adni — hogy maga az önkormányzat ; fogalma mindenki előtt, aki a munkásbiztositó I' kérdésével foglalkozott, teljesen kialakult foj galom. Amikor a munkásbiztositás terén önj kormányzatról beszélünk, mindenki tisztában van azzal, hogy önkormányzat alatt értjük a munkaadókból és a munkásokból alakított testületet, amely maga választja azokat a tisztviselőket, akik a végrehajtásra hivatva vannak, maga állapítja meg statútumait, ezeknek | végrehajtására felügyel és a legfőbb irányiI tást, a segélyeket és a szolgáltatásokat, tö! vábbá a terhek felosztását maga állapítja meg. | Akkori felszólalásainkra, a bizottságban azt j mondotta a népjóléti minister ur, hogy ha mi ! ugy érezzük, hogy ez az itteni önkormányzat i nem felel meg annak a kialakult fogalomnak, I amelyet a munkásbiztositás kérdésével foglalj kozók maguk előtt találnak, akkor pótoljuk ezt egy más szóval. Ennek a felhívásnak kiváI nok eleget tenni akkor, amikor javaslom, hogy j az Országos Munkásbiztositó Intézet »önkor| mányzata« helyett az Országos MunkásbiztoI sitó Intézet »igazgatása« címét adjuk- ennek a • fejezetnek. Ezzel elejét akarom venni annak, hogy diszkreditáljuk az önkormányzat klalai kult fogalmát. Sokkal helyesebb igazgatásról 1 beszélünk, mert akkor nem burkoljuk az egészet annak látszatába, mintha ebben az intézményben tényleg önkormányzat lenne, mert a későbbiekből látni fogjuk, hogy abban, amit a | törvényjavaslat magában foglal, minden van, csak nem önkormányzat abban a vonatkozásban, ahogy mi azt elképzelni tudjuk. Ezért ké; rem módosításom elfogadását. j Elnök: A képviselő ur, amint' tudom, magá| hoz a 98. §-hoz fel van iratkozva. (Györki Imre: Nem!) Csak a törvényjavaslat címét tárgyaljuk külön, a fejezetek címeit nem. Sziveskedjék tehát mondanivalóit a 98. §-nál előadni. (Györki Imre: A 98. §-hoz nem kívánok szólni.) Akkor
