Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.
Ülésnapok - 1927-71
Az országgyűlés képviselőházának első bekezdésének első mondatában, ugyszintén a második bekezdés első mondatában a »biztosított« szó helyett »biztosításra kötelezett«, a második bekezdés utolsó mondatában pedig »biztosítottak« helyett »biztosításra kötelezettek« kitétel használtassék. A; szakasz utolsó bekezdése a következő szöveggel volna kiegészítendő: »Az önkéntesen biztosítottak beszámítható javadalmazásának mértékét az alapszabály állapítja meg.« Kérem az igen t. minister urat és a t. Házat, szíveskedjenek ezeket a módosításokat elfogadni. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A minister urkíván nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Ház! Az előterjesztett javaslatokhoz a magam részéről hozzájárulok és kérem azok elfogadását. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 80. §-t a bizottság szövegezéséhen elfogadni, szemben Homonnay Tivadar képviselőtársunk indítványával, igen vagy nemj (Nem!) A Ház a bizottsági szöveget elvetette és a szöveget Homonnay Tivadar képviselőtársunk indítványa szerint állapította meg. Kérdem most már, méltóztatnak-e a 80. §-hoz Homonnay Tivadar képviselőtársunk által tett pótlást elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a pótlást elfogadja. Következik a 81. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni! Esztergályos János jegyző (olvassa a SÍ—83. §-okat, amelyek változatlanul elfogadtatnak. Olvassa a 84 §-t.) — Propper Sándor! Propper Sándor: T. Képviselőház! Mindenekelőtt megnyugtatom a mélyen tisztelt minister urat, hogy igyekszem testi épségemet fentartani arra az időre, amikor a kiadós szociálpolitikai javaslatok jönnek és nem fogok elégni a vágytól, csak égek a vágytól, — Vater des Gedanken — hogy ezek a javaslatok mielőbb idekerülhessenek. Félek azonban és az aggodalmamat fejezem ki, hogy arra az időre amíg azt megérjük, túl hosszú lesz a szakállam, talán a mind a kettőnk szakálla és akkor, amikor ezek a javaslatok idekerülnek, már olyan előrehaladott korban leszünk, hogy nem tudunk hozzászólni. Ez okból nagyon is gyorsan kellene ezeket megcsinálni. Ehhez a szakaszhoz egyébként csak igen enyhe stiláris módosításom van éspedig az, hogy a harmadik sorban a »gondnokság alatt állónak« szavak után méltóztassék hozzábigygyeszteni azt: »és tehetetlenek.« Mert munkásoknál a gondnokság alá helyezésre nem igen fektetnek súlyt, lévén ott oly szegénység, hogy nincs szükség a gondnokságra. Inkább a tehetősebb és vagyonosabb családoknál gondoskodnak arról, hogy a vagyon ne f ecsérelődjék el oly kezekben, amelyek nem tudják kezelni. De előállhat a tehetetlenség esete, amikor az illető nem tud bánni a járadékával ugy, ahogy kellene. A munkáscsaládokban ez az állapot az, amely bizonyos gyámságot tesz szükségessé. Azért kérem, ennek a szónak, ennek a fogalomnak a szakaszba bevételét, hogy oly esetben, amikor tehetetlen az illető járadékos, akkor is más kapja a járadékot, nevezetesen az, aki gondját viseli. Elnök: Kivan még valaki szólani 1 ? (Nem!) Ha szólni nem kivan senki, a vitát bezárom. A minister ur kíván szólani. L ülésé 1927 június 20-án, hétfőn. 465 Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Ház! Az a módosítás, amelyet Propper Sándor 4. képviselő ur előadott, a való életből, de nem a jogviszonyokból van kivéve. Méltóztatik látni, hogy szó van itt arról, hogy á járadékot az igényjogosult helyett a törvényes képviselő kezéhez kell kiutalni, minden olyan esetben, amikor az illetőnek a magánjog szerint van törvényes képviselője. A gyámság és gondnokság alatt állónál van törvényes képviselet, a szülő szintén törvényes képviselője gyermekének; a tehetetlenség fogalma azonban lehet rendkivül kényelmetlen és kellemetlen valóság az életben, de nem találom meg a törvényes képviselőt, akinek kezéhez, az illető helyett kifizetendő lenne a járadék. (Propper Sándor: Ezt meg lehetne állapitani a tehetetlenség megállapításával!) Arra kérem a t. Házat, hogy méltóztassék a. bizottsági szöveget elfogadni. T. képviselőtársamat pedig arra kérem hogyha másvalahol tudja ezt a fogalmat értékesíteni vagy beilleszteni, ezt próbálja meg; a magam részéről szívesen hozzájárulok, itt azonban nem lehet beilleszteni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Propper Sándor: Ezúttal nem fognak leszavazni. Visszavonom módosításomat. Elnök: Ehhez joga van a képviselő urnák. Propper Sándor képviselő ur indítványát viszszavonván s így a 84. §-t senki meg nem támadván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 85. §. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 85. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 86. szakaszt. — Propper Sándor: A 85. §-hoz kívánta m szólani.) Elnök: A 85. §-t már letárgyaltuk. A 86. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 87. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 87—91. szakaszokat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Az ülést negyedórára felfüggesztem, (Szünet után.) (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik 1 ? Szabó Zoltán jegyző: Gaal Gaston! Gaal Gaston: Kérem a tanácskozóképesséA' megállapítását. Elnök: A Ház nem lévén tanácskozóképes az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik Gaal Gaston képviselő ur! Gaal Gaston: T. Képviselőház! Evvel a szakasszal érkeztünk el a törvényjavaslatnak azokhoz a szakaszaihoz, amelyeknek célzatát és eredményét illetőleg használtam én azt a kifejezést, amelyet továhbrais kénytelen vagyok fentartani, hogy ennek a javaslatnak egyéb céljai is vannak, mint amely cél tulaj donképen a javaslat címében foglaltatik. Ennek a javaslatnak nem 100 százalékig az lesz az eredménye, amely eredményt a törvényjavaslattal szolgálni kívánunk és amelye redményt természetesen kívánatosnak kell, hogy tartsunk, mert hiszen a szegényebb néposztályokról való törvényes gondoskodás mindnyájunk szivét kell, hogy át67*