Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-70

Az országgyűlés Jcépviselőhazdnah 7Ö. ha komolyan akarja a vizsgálatot lefolytatni, akkor teremtsen most már rendet nemcsak a debreceni klinikán, hanem egyebütt is, mert: Pécsen hasonló bajok vannak és Szegeden is hasonló bajok vannak. Hiszen Szegeden egy évvel ezelőtt ' öngyilkos lett egyik tisztviselő. Ott is beérte a kultuszministerinm azzal, hogy valaki öngyilkos lett, nem érdeklődött tovább a vizsgálat iránt, nem érdeklődött az iránt, vájjon elkövettek-e ott visszaéléseket, vagy sem. Elnök: Kérnem kell a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni, mert beszédideje lejárt. Györki Imre: Ha érdeklődött volna a minister ur, akkor ott is már egy évvel ezelőtt megállapíthatta volna azokat a bajokat, amelyeket most Budapesten megállapított. Amikor tehát ismételten rámutatok erre a kérdésre, kérem a minister urat, csináljon végre rendet a klinikákon és ne mindig ez. a botrány foglalkoztassa a közvéleményt; egyúttal kérnem kell tisztán emberi szempontból is a minister urat, mint hivatalfőnököt, hogy ezt a két becsületes, érdemes tisztviselőt, akik segítségére voltak a minister urnák a bűntény ielderitésében, ne üldözze azzal, hogy őket állomáshelyükről elhelyezi, hanem most már, amikor kiderült, hogy teljesen igazuk volt, méltóztassék nekik elégtételt adni. (Helyeslés a szélsőbáloldalon.) Elnök: A vallás- és közoktatásügyi minister ur kivan szólani. Gr. Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi minister: T. Ház! Meglepetéssel hallgattam végig az igen t. képviselő ur felszólalását, mert ha az ember az ő beszédéből ismerné a tényállást, akkor azt gondolhatná, hogy ő itt nagy visszaéléseket leplezett le. A való tényállás az, hogy én már régóta gyanút fogtam, hogy a gazdasági hivatalokban a gazdálkodás nem megy megnyugtatóan. Ezért régebben adminisztratív vizsgálatokat rendeltem el. Hiszen az, aki Szegeden főbelőtte magát, semmiesetre sem lelkiismeret-mardosás miatt lőtte főbe magát, hanem azért, mert a vizsgálat, amelyet ott tartottunk, szabálytalanságokat konstatált. A budapesti és a debreceni vizsgálatokat is én rendeltem el. Amikor láttam, hogy fegyelmi eszközökkel nem tudjuk teljesen tisztázni a helyzetet, akkor Budapesten feljelentést tettünk^ és feljelentést tettünk a debreceni rendőrségen is. Én tehát magam vettem igénybe a rendőrséget ezekhez, az eljárásokhoz, amelyeknek során azután a visszaélések megállapittatván, az ügy a bíróságnak adatott át, s ma már mind a két helyen a vizsgálóbíró kezében van az ügy. Többet ministertől ebben a dologban elvárni nem lehet. . Ami mármost Györki igen t. képviselő urnák . a korábbi időkre vonatkozó megjegyzéseit illeti, mi már az interpelláció elhang-, zását megelőzőleg láttuk azt, hogy a dolgok" nincsenek rendben; el is rendeltük a fegyelmit, és minthogy ott helyben lassabban folyt a. fegyelmi, két, vagy három izben is küldtem le központi megbízottakat, a legutolsó alkalommal a ministerium számvevőségének helyettes elnökét, aki az egyetemi ügyekkel semmiféle kapcsolatban nincs, aki a kívülálló tényező; pártatlanságával nézte és vizsgálta a dolgokat. Azok az adatok, amelyeket az elhelyezett

1 tisztviselők mondottak, véletlenül nem is bizonyultak valóknak, hanem más, dolgok bizonyultak valóknak. ülése Î927 janius í8-án, szombaton, 433 Azt is mondotta a képviselő ur interpellációjában, hogy a titoktartás kötelezettsége alól egyesek nem mentettek fel, hogy én mentsem fel őket. Igen t. uraim, panamaügyekben nincs hivatalos titok; az igazán nem lehet hivatalos titok. Amikor két izben fordult hozzám a vizsgálóbíró azért, hogy az alkalmazottak mentessenek fel a hivatalos titoktartás kötelezettsége alól, az a felmentés a legrövidebb idő alatt az alkalmazottak hosszú sorára vonatkozólag, rögtön meg is adatott. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mikor?) Az idén, február 15-én, és azután még pótlólag később jött ilyen kérés az alkalmazottak hosszú sorára; mind a két esetben megadtuk a felmentést és korlátlanul meg fogom adni mindig, mert a panamákat egyáltalában nem födheti hivatalos titok. A hivatalos titok egészen más dolgok leplezésére való, mint visszaélések leplezésére. Felszólalásomat azzal végezhetem, amivel kezdtem. Abban a pillanatban, amikor láttam, hogy fegyelmi eszközökkel a visszaélések fel nem derihetők, ugy Debrecenben, mint Budapesten, saját iniciativámból, átadtam az ügyeket a rendőrségnek. A rendőrség nyomozott, és amikor a budapesti nyomozás eredménnyel járt a debreceni ügyekre nézve is, a kultuszministerium egy magasrangu tisztviselőjével az adatokat rendelkezésre bocsátottam a debreceni vizsgálóbirónak, ami azután az illetőnek letartóztatására is vezetett. Most bírói kézben van a dolog; többet a minister nem tehet. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az interpelláló képviselő urnák joga van szólni. Györki Imre: T. Képviselőház! Én meghiszem azt, hogy a minister ur ezer gondja mellett az ügy apró részleteire már nem emlékszik annyira, mint amennyire emlékezünk mi, akik ezzel a dologgal foglalkoztunk, és akik — speciell debreceni ügy lévén ez — ennek utánanéztünk. A minister ur azt hitte, hogy én most leleplezésekkel állok elő. Nem, igen t. minister ur. Én csak rámutattam arra, hogy a múlt év májusában felhívtam már a minister ur figyelmét a debreceni egyetemi klinikákon történt visszaélésekre, és ennek ellenére ott az egész dolgot elkenték, mert a hivatalos vizsgálat nem volt más, mint arra irányult, hogy ott miképen tudják az egész dolgot elsimítani, anélkül, hogy valakinek is bántódása lenne. (Mozgás jobbfelől.) Ezt legjobban igazolja az a körülmény, hogy azt a most letartóztatott Serényi gondnokot, aki maiakkor nyakig benne ült a panamában — hiszen ez nyilvánvaló, az események igazolják,* hogy benne ült —, a minister ur újévkor újévi jutalomban részesitette. Engedje meg, minister ur, én ezt jobban tudom, mint ön; ön utalta ki, de mégis én tudom jobban. Serényit tehát magas jutalomban részesitette a minister ur — nagyobb jutalomban részesült, mint a többiek .—, ellenben azt a két tisztviselőt, aki a visszaéléseket felfedte, megbüntette a minister ur. A hivatali vizsgálat után lefolyt igazságtevés során tehát ez történt Debrecenben. Ezzel az egész ügy a minister ur részéről befejeződött, és ez az, t. Ház, ami engem nem nyugtat meg a minister ur válaszában. Nem nyugtat meg azért, mert — amint : mondottam — ennek az egész hivatali vizsgálatnak két szerencsétlen áldozata van, akik felfedték a dolgokat, és akikről a minister ur azt álla-