Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-58

Az crszággyülés képviselőházának akiknek az egész ruhájuk egy aranyozott cipő és egy pár harisnya volt. Nagyszerűen érzem az erkölcsrendelet hatását ilyenkor. (Erdélyi Aladár: Csak el ne árulja a címét!) A folyóson majd meg fogom mondani. (Strausz István: Ott volt, az a kérdés?) Ne tessék kérdezni, ha nem lettem volna ott, nem mondhatnám. (Derültség.) Az erkölcsrendészeti rendelet csak lefelé való, a szegényeknek, akik vasárnaponként vagy a Tattersallba mennek gyűlésezni, vagy gyertyával a kezükben mennek Haller István képviselő ur után és mindenképen a boldogulásukat keresik. (Erdélyi Aladár: Hát jobb is, ha gyertyával mennek!) Mondják csak nekem a képviselő urak, valami nagyon megnyugtató hatást kelt az a munkásságban, ha olvassa, hogy egyik előkelő színművésznő vacsorát adott, amelyen bőségesen folyt a pezsgő, reggelfelé az egyik ifjú felkap az autóra, kimegy Rákosra, ott felül egy repülőgépre és mikor még nagyon drágák voltak SL rózsák, kereskedelmi mérlegünk javítása céljából egész halom rózsát szór repülőgépéről a művésznő hajlékára, amelyet később ajándékul is megvett neki? Hogyan érzi magát a proli, amikor ezeket olvassa és olvassa az agráriusok nagy vezérének Gaal Gaston képviselőtársamnak keserves sóhaját, hogy már ezer hold jövedelméből sem lehet megélni. (Erdélyi Aladár: Mi köze az ezer holdhoz a színésznőnek? Legyen nyugodt, az nem birtokának terméséből vette a rózsát!) Az a gróf, aki a rózsákat szórta és aki később a művésznőt megajándékozta a palotával — nem irigylem tőle, elvégre ez gusztus dolga — tiszteletreméltó szándékból tehette, csak mint tünetet emiitettem fel, anélkül, hogy sértő szándékom volna, hogy mindenesetre igen felemelő hatása van az ilyesminek az alsóbb néposztályokra. Csak «azt akarom mondani, hogy a kormány alkalmazhat besúgót, detektívet, amennyit akar, ameddig ilyen állapotok lesznek, hogy az egyik oldalon nomád életet él tízezer és tízezer ember, amíg Angyalföldön putikokban húzódik meg, nyomorg és koplal és amig a krajcáros újságokból azt olvassák, hogy a bankigazgató estélyen meztelen művésznők táncolnak, amig ezt a fényűzést látja, amelyet az önök uralkodó osztálya űz, semmi detektív nem fogja visszatartani, hogy elkeseredésében olyat ne tegyen, amit normális körülmények között talán nem tett volna meg. (Erdélyi Aladár: Tessék megnézni, mi van ezen a téren a szociáldemokrata Németországban? — Elnök csenget. — Madarassy Gábor: Általánosítani sem lehet ezen a téren!) Először is szociáldemokrata Németország nincs. Németországban ma koaliciós kormány van, amelyben nincsenek szocialisták, szocialista kormány csak Poroszországban van, bár a szocialista munkásság Németországban töretlenül megtartotta hatalmát. Németországban a gazdagoknak azt a tobzódását, a vagyonnak azt a szemérmetlen vásárra vivését nem látja a képviselő ur. (Erdélyi Aladár: Téved! Majd adatokat fogok hozni!) Rosszul fogja hozni. A berlini éjjeli élet össze sem hasonlítható a budapestivel. (Erdélyi Aladár: Mikor volt Berlinben?) 1926-ban. Amellett ne tessék elfelejteni, hogy Berlin a külföldiek által erősen frekventált város, amelynek az amerikaiakra, angolokra, az odajövő oroszokra, lengyelekre tekintettel kell lenni. De ahol a germánság, a németség maga van, azokban a kisebb német városokban, de még a nagyobb városokban is, ezt nem lehet látni. Berlin és Hamburg nem Németország, ellenben Németország a Rajna viKfiPVISELŐHAZI KAPLÖ. V, l ülése 1927 május 31-én, kedden. 33 déke, Szászország. Ha méltóztatnak elmenni Leipzigba, vagy Drezdába, a vagyonnak azt a szemérmetlen fitogtatását, amelyet itt látnak, Németországban nem fogják tapasztalni. (Erdélyi Aladár: Hála Istennek, Budapest sem Magyarország! — Parkasfalvi Farkas Géza: Ezek őrültek dolgai!) Még egy egészen rövid dolgot vagyok bátor felemliteni, amit ma Györki képviselőtársam mondott. Amikor a közigazgatásról beszélt, befelé valahogy mindig mosolyognom kellett, különösen akkor, amikor Madarász Adorján képviselőtársamat hallottam beszélni, aki valóságos ódát zengett a vármegyéről, a vármegye szociális érzéséről, arról az ezeréves pillérről, amelyet még Szent István dolgozott ki. Gyönyörű előadás volt, valóságos retorikai remekmű, de hogy a dolog valójában milyen, hogy milyen az a szociális érzék a vármegyéknél, arról mi tudnánk nótát énekelni, akik ismerjük a vármegyét. Nem akarok olyan vármegyéről beszélni, ahol nagyon erős az uralkodóosztály hatalma és ahol a központi hatalomtól kissé távolabb állván, szabadabban élheti ki ösztöneit, hanem központi járásról fogok beszélni, közvetlenül Budapest közelében, ami illusztrálja, milyen szociális érzék van a vármegyében. Méltóztatnak tudni, hogy a szövetkezetek, nemcsak az Általános Fogyasztási Szövetkezet, de a Hangya is helyi szervezetekkel dolgoznak. Ezek a szövetkezetek minden évben tartanak közgyűléseket, amelyeken tagjaiknak beszámolnak arról, hogy egész évben hogyan működtek. Ezt teszik a hitelszövetkezetek, ezt teszik a fogyasztási szövetkezetek, ezt tesszük mi is. Hogy baj ne legyen, az ember az ilyen szövetkezeti közgyűlést, taggyűlést, bejelenti a hatóságnak, közölve vele a tárgysorozatot, mindent. Ezen a taggyűlésen azután az történik, hogy az igazgatóság beszámol egész évi tevékenységéről, bemutatja a mérleget, kéri annak jóváhagyását. Ez azt igényli, hogy akik ott vannak, a szövetkezeti tagok, hozzászóljanak ehhez és azt mondják jó vagy rossz-e annak az igazgatóságnak a működése, szóval vita fejlődjék ki, mert hiszen a szövetkezeti élet demokráciát jelent. Minden szövetkezetre, akár nézem az Okh-t, akár a Hangyát, akár a másikat... (Egy hang a balközépen: Baj van, ha már vita van!) Bocsánatot kérek, óhatatlan, hogy fel ne szólaljon valaki és ne kifogásolja az igazgatóság eljárását. Aki szövetkezeti életben működik, tudja nagyon jól, hogy igenis vannak viták. Ennek ez nem tetszik, annak az nem tetszik. Azért demokratikusabb a szövetkezeti élet, mint a részvénytársasági élet. Bejelentenek egy^ ilyen szövetkezeti gyűlést, amelyre Pest vármegye központi járásának főszolgabírója a következő végzést hozta (olvassa): »A gyűlést ezennel engedélyezem a következő napirenddel: 1. Beszámoló a közgyűlésről; 2. Üzletkerületi bizottsági tagok választása. Figyelmeztetem kérelmezőt, hogy a fent jelzett tárgysorozat, illetve napirend legpontosabban betartandó, továbbá, hogy a jelenlévő hatósági képviselőnek a gyűlést megelőzően bejelentett és névszerint megnevezett előadókon kivül az engedélyezett gyűlésen senki más fel nem szólalhat. Felhivom a soroksárpéteri-csendőrörsparancsnokságot, hogy a rend fentartása céljából az engedélyezett gyűlésre egy négy tagból álló fegyveres járőrt vezényeljen ki. A kivezényelt járőrnek a további felhívásokat a hatóság képviseletében jelenlevő Orbán Kálmán főjegyző fogja megadni.« 5